Körülbelül 400 millió évvel ezelőtt – jóval az első óriási dinoszauruszok megjelenése előtt – egy hatalmas, különös, akár 8 méteresre is megnövő organizmus tornyosult a földet borító aprócska növények, gombák és rovarok fölé. A paleontológusok 1859-es felfedezése óta vitatkoznak ennek a Prototaxites néven ismert, rönk alakú óriásnak a mibenlétéről. Ősi tűlevelű, algák tömege, feltekeredett májmoha-szőnyeg, vagy – ahogyan sok paleontológus hiszi – „a gombák Godzillája” lehetett? „A paleontológiában nagyon kevés dolog jelent ekkora rejtélyt” – mondja Anne-Laure Decombeix, az AMAP botanikai kutatóintézet paleobotanikusa.
Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy a Prototaxites valami teljesen más lehetett – valami sokkal furcsább, mint Godzilla. Egy új, rendkívül jól megőrződött példány elemzése után a kutatók a Science Advances folyóiratban azt állítják, hogy kémiai összetétele és sejtszerkezete alapján a Prototaxites nem lehetett gomba, hanem egy ismeretlen típusú, többsejtű élőlényről van szó. „Ez egy nagyon érdekes hipotézis, és jó érvekkel támasztják alá” – mondja Decombeix, aki nem vett részt az új vizsgálatban.
A skóciai felföldön felfedezett új fosszília egy Rhynie chert nevű kőzetképződménybe ágyazódott, amely 400 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a mai Egyesült Királyság területe az Egyenlítő közelében volt, és egyes részein forró források bugyogtak. Ezen források szilícium-dioxidban gazdag vize számos növény, gomba, zuzmó, ízeltlábú és féreg fosszíliáját őrizte meg – és egy szürkés, foltos, konzervdoboznyi foltot is. „Fogalmam sem volt, mi lehet az” – mondja Alexander Hetherington, az Edinburgh-i Egyetem paleobotanikusa, aki társszerzője volt az eredményekről beszámoló új tanulmánynak.
Mikroszkóp alatt vizsgálva az ismeretlen maradványt összefonódó csövecskét tömegét látta, amelyek a Prototaxites-fosszíliákra jellemzők. Az elmúlt két évtizedben néhány kutató rámutatott, hogy ezek a csövek hasonlítanak a gombák fonalaira. Sok fosszília sötét, gömb alakú foltokkal is rendelkezik, amiből más kutatók arra következtettek, hogy a Prototaxites szimbiotikus organizmus volt, ahogy például a zuzmók. Hetherington és kollégái közelről megvizsgálva a fosszíliát azonban nem találtak benne semmi hasonlóságot a zuzmókkal. Ehelyett úgy vélik, hogy a foltok gázok vagy tápanyagok felvételi helyei lehetnek, hasonlóan a tüdők hörgőihez.
A csapat szerint a kis csövek kizárják annak lehetőségét, hogy a Prototaxites gomba volt. Egyrészt azért, mert a csövecskék elágaznak és összeolvadnak, ami egyértelműen nem jellemző a gombákra, másrészt mert egyes csövek falai sávosak, ami a modern szövetes növények szerkezetére emlékeztet. „A mai gombákról szóló könyvekben soha nem láttunk ilyen szerkezeteket” – mondja Hetherington.
A kőzetben található biomolekulák nyomai szintén arra utaltak, hogy a Prototaxites különleges volt. Corentin Loron, edinburgh-i paleontológus, a kutatás egyik vezetője, 87 mintából gyűjtött spektrometriai adatokat, és egy gépi tanulási algoritmust képzett ki arra, hogy felismerje a Prototaxites, a gombák és a kőzetekben megőrződött öt másik organizmuscsoport kémiai ujjlenyomatait. Az algoritmus megbízhatóan azonosította a Prototaxitest egy másik csoporthoz tartozó fajként. A laboratóriumi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kőzetben található gombák a kitin és a glükán lebontásából származó vegyületeket tartalmaznak, amelyek a gombák kulcsfontosságú szerkezeti molekulái. A Prototaxites maradványaiban ez a jel nem volt kimutatható.
Hetherington és kollégái úgy vélik, hogy a Prototaxites egy teljesen ismeretlen, többsejtű életformákból álló ágat képvisel az élet féjén, amely azonban kihalt, és remélik, hogy ez az eredmény véget vet azoknak a próbálkozásoknak, amelyek a fosszíliát a ma élő szervezetek csoportjába akarják besorolni. „Az, hogy elismerjük, hogy nem tudjuk mi ez, nagy előrelépés” – mondja Hetherington. „Ezután a figyelmünket a sokkal izgalmasabb ökoszisztéma-kérdésekre fordíthatjuk.”