Intel Ivy Bridge-E: az új csúcsprocesszor-család

Az LGA-2011-es processzorfoglalatba illeszkedő Ivy Bridge-E processzorok tegnap óta végre elérhetőek.

Intel Ivy Bridge-E: az új csúcsprocesszor-család

Az Intel a tegnapi nap folyamán végre piacra dobta legújabb, kifejezetten a felsőkategóriás megoldások piacára szánt processzorait, amelyek egytől-egyig az Ivy Bridge-E lapkára épülnek. Az újdonságok a 2011 novemberében bemutatott Sandy Bridge-E modelleket váltják, amelyek ugyancsak LGA-2011-es processzorfoglalatba passzolnak. Jó hír, hogy az új központi egységek egy BIOS frissítést követően a jelenleg forgalomban lévő X79-es alaplapok többségével tökéletesen kompatibilisek lesznek, így viszonylag egyszerűen elvégezhető a rendszerfrissítés, ha szükséges. Persze a BIOS frissítést érdemes még a Sandy Bridge-E processzorral elvégezni, hogy megússzuk a kellemetlenségeket.

Az Ivy Bridge-E lapka az LGA-1155-ös processzorfoglalatba szánt Ivy Bridge lapkához hasonlóan szintén 22 nm-es gyártástechnológiával készül, méghozzá a háromdimenziós tranzisztor technológia alkalmazása mellett. Míg az eddigi Ivy Bridge lapkák maximum 4 processzormagot tartalmaztak, addig az Ivy Bridge-E esetében - a Sandy Bridge-E-hez hasonlóan - már maximum 6 processzormag áll rendelkezésre. Egy hatmagos Ivy Bridge-E lapka 257 négyzetmilliméternyi helyet foglal, ezzel szemben a négymagos Ivy Bridge lapka 160 négyzetmilliméteres mérettel bír. Az előző generációs Sandy Bridge-E processzorok, amelyek még 32 nm-es gyártástechnológiával készültek, 435 négyzetmilliméternyi helyet foglalnak - az előrelépés tehát szemmel látható.

Ahogy a Sandy Bridge-E esetében, úgy az Ivy Bridge-E sem áll rendelkezésre integrált videó vezérlő, viszont az Ivy Bridge lapka többi szolgáltatásában rejlő lehetőségek gond nélkül kiaknázhatóak. Az Ivy Bridge-E lapka a maximum hat processzormag mellett maximum 15 MB-nyi harmadszintű gyorsítótárat tartalmazhat, az L2 Cache mérete pedig magonként 256 KB. A processzormagokhoz Hyper-Threading és Turbo Boost támogatás egyaránt jár. A tokozáson belül jelen van még egy négycsatornás DDR3-as memóriavezérlő is, amelynek csatornái egyenként 64-bit szélesek. Itt némi változást is tetten érhetünk, ugyanis a korábbi DDR3-1600 MHz-es memóriatámogatás helyett immár DDR3-1866 MHz-es memóriatámogatás is elérhető, ami jótékonyan hat a memória-sávszélesség értékére. A változás hatására memóriacsatornánként 12,8 GB/s helyett immár 14,9 GB/s-os elméleti maximális memória-sávszélesség elérésére van lehetőség, ami négy memóriacsatorna esetén a korábbi 51,2 GB/s-os helyett 59,6 GB/s-os elméleti maximális memória-sávszélességet eredményez. DDR3-1866 MHz-es memóriamodulokból memóriacsatornánként egyet lehet használni.

A 130 wattos TDP-vel érkező Ivy Bridge-E processzorok egy PCI Express 3.0-s vezérlőt is kaptak, ami összesen 40 darab PCIe 3.0-s sávot kínál a rendszer számára.

Az új processzorokból egyelőre háromféle modell érhető el, amelyek tulajdonságait az alábbi dia összegzi.

Az Ivy Bridge-E lapka felhasználásával a nem is oly távoli jövőben szerverekbe szánt Xeon sorozatú modellek is készülnek, amelyek hat helyett már 8 vagy 10 processzormaggal rendelkeznek, de a 12 magos példányok érkezésére sem kell sokat várni. Ezek Ivy Bridge-EN, illetve Ivy Bridge-EP lapkára alapoznak majd.

A három friss LGA-2011-es processzor közül a Core i7-4960X 990 dollárba, a Core i7-4930K 555 dollárba, a Core i7-4820K pedig 310 dollárba kerül. Az új központi egységek rövidesen feltűnnek a boltok polcain.

Az Intel újdonságait egy részletes teszt keretein belül hamarosan alaposan szemügyre vesszük.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward