Az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma az Intellel karöltve bejelentette, 2021 folyamán munkába állítanak egy új, meglehetősen speciális szuperszámítógép-fürtöt, ami azért különleges, mert a világon elsőként tudja majd folyamatosan is tartani az exascale teljesítményszintet, azaz másodpercenként 10¹⁸, vagyis egy trillió művelet elvégzésére lesz képes. A nem mindennapi rendszer az Argonne National Laboratory területén áll hadrendbe, de majd csak 2021 folyamán kezdi meg működését. A szuperszámítógép-fürtöt az Intel és a Cray építi egy 500 millió dolláros szerződés keretén belül, amelyből 146 millió dollár üti a Cray markát.

A szuperszámítógép-fürt alapját a Cray Shasta rendszere adja, amely Slingshot hálózati összekötők segítségével kommunikál. A szerverek Intel Xeon Scalable sorozatú processzort használnak, valamint olyan dGPU alapú gyorsítókártyák is helyet kapnak bennük, amelyek már az Intel új, X^e grafikus architektúrája köré épülnek. Ez az architektúra persze nem csak a szerverek, hanem a játékosok számára is fontos lesz, hiszen gamer videokártyák is épülnek majd köré: az Intel tervei szerint kiválóan skálázódik majd az architektúra a belépőszinttől egészen az abszolút felsőkategóriáig, vagyis a teraFLOP/s szinttől egészen a petaFLOP/s szintig. Az új szuperszámítógép-fürt a fentieken kívül megkapja az Intel Optane DC Persistent Memory technológiáját is, ami memóriafoglalatba illeszkedő 3D Xpoint alapú SSD-ket takar. A felsorolt összetevőkből természetesen mindegyik az aktuális legfrissebb generációt képviseli majd, amikor 2021 elején összeáll az Aurora névre keresztelt szuperszámítógép-fürt. A rendszer egyébként az említett év végéig érheti el a teljes, exascale szintű számítási teljesítményt.

Érdekesség egyébként, hogy a GPU alapú gyorsítórkártyák alaposan felforgatták a szuperszámítógép-fürtök szegmensét az elmúlt évtizedben. 2008-ban még minden szuperszámítógép-fürt csak processzorokra épített, míg tavaly már a Top500.org listáján szereplő rendszerek 80%-a használt valamilyen GPU alapú gyorsítót, ami sokkal nagyobb párhuzamos számítási teljesítményt nyújt, mint a klasszikus processzorok.

Az pedig igen komoly fegyvertény, hogy az Intel érkező GPU architektúrája máris ilyen fontos projektben kap szerepet, ugyanakkor érthető is, hogy az Intel megpróbál minél nagyobbat gurítani az új architektúrával. A kérdés csak az, hogy a vállalat új GPU architektúrája mennyire lesz versenyképes az Nvidia és az AMD megoldásaival szemben – szuperszámítógép-fürtök terén főleg az Nvidia tekinthető komoly konkurensnek, hiszen gyorsítókártyái rengeteg Top500-as szuperszámítógép-fürtben vannak jelen, ahol az elmúlt évek során bőven bizonyítottak.

Az Aurora szuperszámírtógép-fürt a tervek szerint adat-analízisre, mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokra, illetve sok egyéb munkafolyamatra is bevethető lesz. Arról egyelőre nincs hír, pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az újdonságba szánt Intel gyorsítókártyák, de erről talán korai is lenne beszélni, hiszen az Xe architektúra majd csak jövőre mutatkozik be.