Intel: célpont a 22 nm-es gyártástechnológia

A GlobalFoundries nemrégiben adott ki közleményt arról, hogy számos partnerrel együttműködve megkezdődtek a 28 nm-es gyártási technológiával kapcsolatos fejlesztések. Az együttműködő vállalatok között a GlobalFoundries mellett megtalálható még az Infineon, az STMicroeletronics, a Samsung, az IBM és a Chartered Semicoundoctor. Az Intel a bejelentésre rendkívül gyorsan reagált: a vállalat kifejtette, hogy 2011 környékén már elérhetőek lesznek a 22 nm-es csíkszélességgel készülő termékek.

Intel: célpont a 22 nm-es gyártástechnológia

A GlobalFoundries nemrégiben adott ki közleményt arról, hogy számos partnerrel együttműködve megkezdődtek a 28 nm-es gyártási technológiával kapcsolatos fejlesztések. Az együttműködő vállalatok között a GlobalFoundries mellett megtalálható még az Infineon, az STMicroeletronics, a Samsung, az IBM és a Chartered Semicoundoctor. Az Intel a bejelentésre rendkívül gyorsan reagált: a vállalat kifejtette, hogy 2011 környékén már elérhetőek lesznek a 22 nm-es csíkszélességgel készülő termékek.

A Brightsideofnews által közölt információk szerint az ún. „half node” eljárásokat – mint amilyen a 28 nm-es csíkszélesség is – általában nem szokták processzorgyártásra használni a piaci szereplők. Az Intel Ivy Bridge, Haswell és Larrabee kódnévvel ellátott megoldásainál sem használnak majd ilyen csíkszélességet, ugyanis ezek a termékek majd 22 nm-es gyártástechnológiára fognak lépni a kezdeti 45, majd 32nm-es után. Amennyiben az Intel tartani tudja a tick-tock stratégiában meghatározott útiterveket, akkor a 32 nm-es processzorok – amelyeknek mintapéldányait már szállítják a különböző nagy partnereknek – várhatóan az év vége felé kerülnek forgalomba, míg a 22 nm-es egységek a remények szerint 2011-ben debütálhatnak.

A grafikus vezérlők esetében minden lehetséges gyártástechnológiát kihasználnak a vállalatok, ugyanis az egységek bonyolult felépítése és a rengeteg tranzisztor miatt minden egyes csíkszélesség-váltás jelentős megtakarításokat hoz energiafogyasztás tekintetében. Hasonló a helyzet a memóriák esetében is, csak ott a bitsűrűség az indok. A processzorok esetében már más a helyzet: a nagymennyiségű gyorsítótár miatt a termékek esetében a „half node”-nak minősülő gyártástechnológiák nem kínálnak akkora előnyt fogyasztás és órajel tekintetében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni.

Az Intelnél és a processzorgyártóknál általában a full node megoldást részesítik előnyben (nevezzük teljes lépésnek/mérföldkőnek), azaz a csíkszélességet minden gyártástechnológia váltásnál 0,7x-ére csökkentik, ezért készülnek 65nm-es, 45nm-es és majd 32nm-es termékek a piacon, illetve ezért lesz a következő lépés a 22 nm. A memória chipeknél, a grafikus chipeknél és egyéb hasonló megoldásoknál - ahogy azt a fentiekben is elmondtuk - a gyártók a kisebb csíkszélesség csökkentést is meglépik (half node), ugyanis ezeken a területeken minden nanométernyi csökkentés előnyöket hordoz magában.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward