A legújabb generációs, génmódosított immunsejtek ugyanolyan hatékonyan pusztítják el az egerekben a rákos sejteket, mint a hagyományos CAR-T-sejt terápiák, anélkül, hogy elnyomnák az immunrendszert, ami az ilyen kezelések komoly mellékhatása. A génmódosított sejtek autoimmun betegségekben, például lupusban szenvedők kezelésére is felhasználhatók.

A CAR-T-sejtterápia során a beteg immunsejtjeit, az úgynevezett T-sejteket úgy módosítják, hogy azok kiméra antigénreceptorokat (CAR-okat) fejezzenek ki. Ezek a receptorok a tumorokban található B-sejtek, egy másik típusú immunsejt antigénjeit célozzák meg. Hagyományosan a CD19 molekula volt a választott antigén a korábbi ilyen terápiáknál.

Egy új kutatás keretében viszont kifejlesztettek egy CART4-34 nevű CAR-T-sejtterápiát, amely az IGHV4-34-receptorokat célozza meg a B-sejteken. Ezekről úgy gondolják, hogy részt vesznek az immunválaszban, és nagy mennyiségben találhatók meg a rákos sejtekben. A szakértők megállapították, hogy a CART4-34-terápia ugyanolyan hatékony a rákos sejtek elpusztításában, mint a CD19 CAR-T-terápia, legalábbis génmódosított egerekben, amelyek diffúz nagy B-sejtes limfómában szenvedtek. A CART4-34-terápia nem károsította az egészséges, nem rákos B-sejteket. Az IGHV4-34 gén ugyanis ritkán található meg az egészséges sejtekben.

A CD19 CAR-T-terápia elpusztít minden olyan sejtet, amely a CD19 molekulát hordozza, ami az immunrendszer elnyomásához vezet, mondja Andrea Henden klinikai kutató, az ausztráliai QIMR Berghofer Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa. Aki szerencsés, és hat nála a kezelés, arra is komoly egészségi veszélyt jelentenek a fertőzések. Ez egy alapvető probléma a CAR T-sejtek jelenlegi alkalmazásában, magyarázza a szakértő.

A módosított T-sejtek bizonyos autoimmun betegségek kezelésére is alkalmasak lehetnek. Az IGHV4-34-et hordozó sejteket célzó antitestek sok lupusos betegben megtalálhatók, és a betegség agresszívabb formáival állnak összefüggésben, mondja Marco Ruella, a Pennsylvaniai Egyetem klinikai kutatója, akinek csapata kifejlesztette a CART4-34-terápiát.

Amikor Ruella és kollégái lupusban szenvedők sejtjeit felhasználva kísérletekben tesztelték a CART4-34-terápiát, úgy találták, hogy az szelektíven elpusztította az IGHV4-34-et hordozó sejteket, de megkímélte az egészséges B-sejteket. Ezzel szemben a CD19 CAR-T-terápia az összes B-sejtet elpusztította. Ruella szerint azonban még nem világos, hogy a CART4-34-kezelés képes-e gyógyítani az embereknél előforduló lupushoz hasonló állapotokat, mivel valószínűleg más antitestek is összefüggésbe hozhatók a betegséggel.

Henden is megerősíti, hogy a legújabb kezelést embereken is tesztelni kell, és azt is megjegyzi, hogy nem minden rákos vagy autoimmun betegségben szenvedő részesülne előnyben, ha a kezelés sikeresen átültethető lenne az emberekre. „A CAR-T célpontját képező B-sejt-receptor nem minden limfómás betegben, sőt, nem is minden lupusos esetnél fejeződik ki” – mondja. Bár a limfómák akár 60%-ában is előfordulnak az IGHV4-34 gént hordozó B-sejtek, az autoimmun betegségekkel többféle B-sejt is összefüggésbe hozható.

Ruella elmondása szerint csapata egy I. fázisú klinikai vizsgálatot tervez daganatos, illetve autoimmun betegségek kezelésére. Emellett olyan kezeléseken is dolgoznak, amelyek más B-sejt receptorokat céloznak meg, amelyek különböző rákos megbetegedésekben nagy koncentrációban fordulnak elő. „Remélhetőleg eljutunk oda, hogy többféle CAR-ból álló portfólióval rendelkezzünk, amelyből kiválaszthatjuk a megfelelőt, attól függően, hogy mely receptorok fordulnak elő nagy koncentrációban” – mondja a kutató.