Az Intel valamikor a következő év első felében rántja majd le a leplet a Sandy Bridge processzorok utódjául szolgáló Ivy Bridge modellekről, amelyek LGA-1155-ös processzorfoglalatba passzolnak, de 32 nm-es helyett immáron 22 nm-es csíkszélességgel készülnek.

A csíkszélesség-váltáson kívül néhány plusz szolgáltatás is helyet kap majd az új processzorokban, plusz némi optimalizáción is átesik az architektúra a minél jobb teljesítmény elérésének érdekében. A csíkszélesség-váltás egyik fontos előnye, hogy magasabb magórajelet lehet majd alkalmazni a processzorok esetében, de ezzel együtt gyártásuk is költséghatékonyabbá válik, mint 32 nm-es csíkszélességgel készülő társaiké. Túl sokat eddig nem tudtunk a készülő processzorokról, de a frissen kiszivárgott prezentációknak hála rengeteg új információról lehull a lepel.

Fejlettebb gyártástechnológia, néhány fontos újítás

Az Ivy Bridge lapka a csíkszélesség-váltástól eltekintve nagyjából ugyanarra az alapra épül, mint amelyet Sandy Bridge kódnévvel ellátott elődje is használ, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennének különbségek. Változás lesz, hogy az Ivy Bridge processzorok már egy fejlettebb memóriavezérlőt tartalmaznak, amely ugyan továbbra is "csak" kétcsatornás DDR3-as memóriatámogatást kínál, de már hivatalosan is képes lesz megbirkózni akár az 1600 MHz-es DDR3-as modulokkal is. A processzor PCI Express hubja továbbra is kínál majd PCI Express  x16-os sávot a videokártyák számára, amely természetesen két x8-as sávra is felosztható lesz CrossfireX vagy SLI multi-GPU technológia alkalmazásához. A processzorban helyet foglaló integrált videó vezérlő DirectX 11-es támogatással érkezik majd, de a repertoárból a QuickSync technológia következő generációs változata sem fog hiányozni. A QuickSync segítségével gyorsan és egyszerűen, hardveres gyorsítás alkalmazása mellett kódolhatunk át videót egyik formátumból a másikba.

Az új processzorok Hyper-Threading és Turbo Boost 2.0-s támogatással is rendelkeznek majd, TDP-jük pedig modelltől függően 35W és 95W között fog elhelyezkedni (35W/45W/65W/95W).

Az új platform tagjai kompatibilisek lesznek a régi platformmal

A következő dia arról árulkodik, hogy a Sandy Bridge és Ivy Bridge processzorok, valamint a Cougar Point és Panther Point lapkakészletek tökéletesen kompatibilisek lesznek egymással. Ez azt jelenti, hogy 6-os sorozatú lapkakészlettel ellátott alaplapban gond nélkül üzemelhet egy Ivy Bridge processzor, mint ahogy 7-es sorozatú alaplapba is minden további nélkül bepakolható egy Sandy Bridge lapkára alapozó központi egység.

Természetesen az új lapkakészletek is kínálnak majd néhány fontos újítást

A Panther Point esetében a Cougar Point-hoz képest az egyik legjelentősebb változás az, hogy az új lapkakészletek már egy frissebb FDI linket alkalmaznak, amely akár három kijelző kezelésére is képes lesz egy időben. A másik legfontosabb újítás az, hogy a lapkakészlet beépített USB 3.0-s vezérlővel érkezik, azaz nem lesz szükség külső USB 3.0-s vezérlők alkalmazására, kivéve, ha az adott gyártó több USB 3.0-s portot kíván biztosítani a felhasználók számára, mint amennyit a lapkakészlet alap esetben kínál. Az USB 3.0-s technológiát egyébként ugyanúgy alkalmazzák majd, mint ahogy azt a Cougar Point esetében a SATA 6 Gbps-os portokkal tették: nem minden USB port épül majd a SuperSpeed USB szabvány köré, csak néhány.

A korábbi értesülések egyébként arról számoltak be, hogy a hetes sorozatú lapkakészletek négy darab USB 3.0-s portot kínálnak majd. Érdekesség, hogy akkoriban PCI Express 3.0-s támogatásról is említést tettek a források, viszont a fenti diákról sajnos nem derül ki, hogy a processzorba integrált PCIe hub melyik szabványt alkalmazza.