Információhiány állhat a hallucinációk hátterében

Úgy tűnik, hogy a vizuális képzelgések során a szemekből túl kevés adat jut el az agyba, így a látókéreg hajlamos félreértelmezni a látottakat.

Információhiány állhat a hallucinációk hátterében

Olyat látni, ami valójában nincs ott, nagyon furcsa, ijesztő és megdöbbentő tud lenni, és egyelőre nagyon keveset tudunk arról, hogy mi zajlik ilyenkor az agyban, ami megnehezíti a hallucinációval járó kórképek kezelését is. Az Oregoni Egyetem kutatói azonban legújabb egérkísérleteik során egy fontos lépéssel közelebb kerültek a jelenség megértéséhez.

A vizsgálatok során egereknek adtak pszichoaktív szereket, majd vizsgálták, hogy amikor elkezdenek hallucinálni, mi történik az agyukban. A rágcsálók persze azt nem tudták elmondani, hogy mit láttak, de korábbi kísérletekből a szakértők tudták, hogy ha az állatok a szerotoninreceptorokra ható drogot kapnak, jól láthatóan megváltozik a viselkedésük: például jellegzetesen megrándul a fejük. És más jelek is arra mutatnak, hogy ezektől a szerektől, ahogy az embernek, nekik is vizuális hallucinációik támadnak.

A kísérletek során egy LSD-hez hasonló hatású szert adtak be az állatoknak, majd az egyes neuronok szintjén figyelték azok agyműködését. Az eredmények pedig nagyon meglepőek voltak. A kutatók azt várták, hogy a vizuális hallucináció viselkedési jeleinek kezdetekor felpörög az aktivitás a látókéregben, de ehelyett azt tapasztalták, hogy szemek által továbbított információt feldolgozó kéregrész a bedrogozott egerekben kevésbé aktív, mint a kontrollcsoport tagjaiban.

Galéria megnyitása

Ahogy az egyik kutató fogalmazott, mintha a kezelt állatok egy kicsit visszavettek volna a látásból: a szemmel felfogott ingerekből kevesebb jutott el az agyba, mint józan állapotukban. Ez alapján a szakértők azt sejtik, hogy a hallucinációk során az agynak túl kevés az információ a tiszta képhez, így a látókéreg félreértelmezi a valóságot. Hasonló félreértelmezések máskor is történnek, például amikor álmodunk, vagy amikor mondjuk egy sötét szobában mindenféle vad dolgokat képzelünk bele a bizonytalan árnyakba.

Az olyan mentális kórképekben szenvedők esetében, mint a skizofréniás betegek, ez az állapot drogok nélkül is rendszeresen jelentkezik, teljesen eltorzítva a látható valóságot. És esetükben is ugyanazon szerotoninreceptorok látszanak működni a hallucinációk során, mint az oregoni kísérlet egereinél. Vagyis ha sikerül pontosan megérteni, mi zajlik a képzelődések közben az agyban, el lehet kezdeni olyan hatóanyagokat keresni, amelyek képesek megakadályozni ezen állapot jelentkezését.

A szakértők ugyanakkor leszögezik, hogy a kutatás elején járnak, így ahhoz, hogy az eredményekből működő terápia legyen, még rengeteget kell dolgozni. Annál is inkább, mert a kísérlet során használt drog más hatásokat is kiváltott az agyban, amelyek jelentősége kevésbé világosan érthető. Például az idegsejtek más ütemben sültek el, mint a nem bedrogozott egereknél, és erről egyelőre nem tudni, hogy mivel jár együtt.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward