A felfedezést a szaruhártya élőben végzett, sejtszintű megfigyelésével tették a szakértők. „Eddig azt hittük, hogy a szaruhártya központi részén nincsenek immunsejtek” – mondja Esen Akpek, a Johns Hopkins Egyetem immunológusa. A vizsgálatokból azonban kiderült, hogy T limfociták cirkálnak a szövetben, amelyek rögtön képesek megtámadni az esetleges patogéneket. A felfedezés segíthet jobban megérteni a szem betegségeit, és hatékonyabb terápiákat kifejleszteni a szemfelszínt érintő fertőzések gyógyítására.

Hogy a szaruhártya immunvédelmi szempontból különleges, azt régóta tudják a kutatók. A szem ezen részén mérsékeltebb a fertőzésekre adott válasz, mivel az agresszív immunsejtek károsíthatanák az áttetsző réteget, és ezzel a látást is. Ezért az olyan gyorsan reagáló immunsejtek, mint a dendritikus sejtek vagy a makrofágok nincsenek is jelen a központi régióban, legfeljebb a szaruhártya legkülső részein.

Az immunmemóriáról gondoskodó T limfocitákkal azonban – mint kiderült – más a helyzet. A kutatók multifoton-mikroszkópiával vizsgálták olyan élő egerek szemét, amelyeket herpeszvírussal fertőztek meg. Ennek során látták, ahogy a citoxikus T sejtek és a T segítő sejtek belépnek a szaruhártyába, majd ott egy hónapig is jelen vannak a fertőzés után. A további kutatások azt is feltárták, hogy a T sejtek hosszúéletű memóriasejtekké alakultak, amelyek megmaradtak a szaruhártyában.

A kutatók ezt követően hat ember szemét is megvizsgálták, és az egerek szemében azonosított, járőröző T sejtekhez nagyon hasonló formájú, méretű és viselkedésű sejteket azonosítottak a szaruhártyában. A kutatók most azon dolgoznak, hogy szervdonoroktól beszerezett szaruhártyákon igazolják a T limfociták emberi szaruhártyában való jelenlétét.

A szakértők szerint a felfedezés olyan problémák megoldásában segíthet, mint a krónikus szemszárazság, a szaruhártya progresszív sorvadása autoimmun betegeknél és a szaruhártya-átültetés nyomán történő kilökődés. A kutatókat az is érdekli, hogy az immunsejtek milyen szerepet játszanak az esetek 8 százalékában a szemet is érintő herpesz alakulásában, amely látásvesztést okoz. Utóbbi összefüggés feltárása különösen nagy lehetőségű lenne, hiszen csak az Egyesült Államokban a lakosság minden harmadik tagja herpesszel fertőzött.