Az Nvidia számára az ARM alapú rendszerchipek tervezése nem hozott nagy sikereket az okostelefonok és a táblagépek esetében, viszont a vállalat sikeresen megtalálta a fejlesztései számára a helyet. Ügyesen mozogva a piacon, sikerült átnyergelnie az autógyártók kiszolgálására.
Napjainkban az Nvidia több nagy márka számára is szállítja az infotainment és más eszközök számára szükséges berendezéseket. És most a DRIVE termékek körében egy újdonsággal rukkolt elő, illetve egészen pontosan csak vázolta, hogy mivel készül a 2022-es évre.
Az DRIVE AGX Orin névre hallgató megoldásban hatalmas lesz a potenciál, de a zöldek szerint ennek még nagyjából két évre van szüksége, hogy bevetésre induljon. Persze ez a szegmens egyáltalán nem olyan tempóval lépdel előre, mint a mobiloké, az autóiparban hosszabb idő kell minden fejlesztésre, és az Nvidia mostanra sikeresen alkalmazkodott az automotív igényekhez.
Az Orin egy egészen elképesztő lapka lesz, jelen állás szerint 17 milliárd tranzisztorból épül majd fel. Ez csaknem kétszer annyi, mint amennyi a jelenleg használatban levő Xavier rendszerchipet alkotja. A Xavier pedig jelenleg egészen népszerű választásnak számít a gyártók részéről. A számítási kapacitást nézve brutális lesz az előrelépés, az Nvidia arról beszélt, hogy a Xavier 30 TOPS-os képessége csaknem hétszeresen lesz felülmúlva, 200 TOPS-ra lesz képes a soron következő egység. Az Orin INT8 esetén tudja majd ezt. Arra már nem tért ki a vállalat, hogy FP32 esetén mi marad majd ebből a számítási kapacitásból.
Az Nvidia egyelőre sok dolgot hagyott még a levegőben, de az például már tisztázott, hogy milyen processzormagok lapulnak majd az Orinban. A fejlesztés alatt álló rendszerchip az ARM által létrehozott Hercules feldolgozót alkalmazza majd. Korábban az Nvidia saját tervezésű CPU magokat vett alkalmazásba, de úgy fest, hogy ezzel felhagy a vállalat a következő körben. Magokban bővelkedni fog az egység, elvileg nem kevesebb mint 12 darab Hercules feldolgozó lesz munkára fogva benne. A Herculesről azt lehet tudni, hogy valószínűleg a Cortex-A77 utódja lesz majd a termékkínálatban.
Azt nem lehet tudni, hogy az Nvidia miért hagy fel az egyedi magok alkalmazásával a rendszerchipjében, viszont azt kell mondjuk, hogy ez egy általános trendnek látszik. Nemrégiben derült ki, hogy a Samsung sem fejleszt már saját ARM CPU IP-t, és a Qualcomm is a natúr Cortex-A77 irányába fordult a Snapdragon 865 esetében. Az ARM egyébként nagyon sok időt és energiát fordított az utóbbi időben ezekre a megoldásokra, és szeretné elérni, hogy minél többen „kölcsönözzék” a komplett IP-ket – talán ennek köszönhetően a változása.
Attól szerencsére nem kell tartani, hogy a saját GPU-t is dobja az Nvidia, az Orinban egy olyan egység lesz, ami a vállalat sajátja. Talán egy Ampere architektúrás integrált grafikus vezérlő kerül majd bevetésre, de erről igazából semmi konkrétumot nem tudhattunk meg. Annyi biztos, hogy egy olyan egység lesz, ami most még nincs bevetve, egy „következő generációs” architektúra kerülhet színre. CUDA magok lesznek az egységben és a Tensor funkcionalitásról sem kell majd lemondani.
Az Orionban nagy hangsúlyt fog kapni az Nvidia által fejlesztett Deep Learning Accelerator blokk (DLA). Ez a nevének megfelelően arra fog szolgálni, hogy a gépi tanulási feladatokat jelentős mértékben gyorsítsa a rendszerchip többi komponense mellett. Ez az egység arra is alkalmas lesz, hogy hatékonyabbá váljon a platform. Egyebek mellett a DLA is hozzájárul majd ahhoz, hogy a fentebb említett 200 TOPS-os kapacitást képes legyen szállítani az Nvidia. És a vállalatnak már eléggé nagy rutinja van a neurális hálók terén, szóval jól tudja, hogy mit csinál.
Az Nvidia az önvezető rendszerek kiszolgálásra különösen sok energiát fektet majd, és számos ponton lesz ehhez idomítva az Orin felépítése. A kommunikáció terén például egyszerre támogat majd 4 x 10 Gigabites Ethernet kapcsolódási felületet a külső és belső kapcsolatok számára, de ezek csak egy részét adják az összes kapcsolódási felületnek. Előre láthatólag rengeteg kamerakimenet lesz itt biztosított. És állítólag gond nélkül tud majd 4K60 minőségben streamelni, egyébként pedig 8K felvételek megörökítésére is képes lesz. (Támogatott jelen állás szerint a H.265, a H.264 és a VP9 is.)
Arról is szó esett, hogy a memóriavezérlőt tekintve 200 GB/s-os sávszélességet szeretne az Nvidia biztosítani az Orin számára. Ez nem különösebben nagy vállalás persze annak fényében, hogy már a Xavier is 137 GB/s-os sávszélességgel gazdálkodhatott. Valószínűleg az Nvidia is az LPDDR5 használata felé fog elmozdulni, ami a hatékonyságra is jó hatást gyakorolhat.
A fogyasztás az Orin esetében magasabbnak ígérkezik, mint a Xaviernél volt, de látni kell, hogy minden jel szerint ugrásszerű gyorsulásra lehet számítani. Az Nvidia pontos számot a TDP-re vonatkzoóan nem közölt, de azt elmondta, hogy míg az INT8 teljesítményt tekintve wattonként 1 TOPS-ra volt képes a Xavier, addig az Orin hatékonysága már 3 TOPS/W körül alakulhat. Ez alapján pedig 65-70 wattra tehető az egység fogyasztása.
Az Nvidia elmondta, hogy az Orin nagyon gazdagon konfigurálható lesz, a kettes szinttől az ötös szintű önvezetésig lehet majd alkalmazni az újdonságot. A vállalat álláspontja szerint, akik most a partnerei, egyszerűen átállhatnak majd a következő generációs egység támogatására is. A szoftverkompatibilitást biztosítja az Nvidia könnyebb használat érdekében. A cég mindent megtesz majd azért, hogy a meglévő klienseit megtartsa, és a lehetőségeihez mérten újakat is szerezzen. Van ASIL-D támogatás is, ami jelenleg a legszigorúbb előírás a rendszer biztonsági szintjét tekintve.
Az Nvidia hivatalosan nem kommunikálta, hogy milyen gyártástechnológiával fog készülni az Orin, de nagyjából biztosra vehető, hogy 7 vagy 5 nanométeren készülhet majd. Mivel 2022-ben fog bevetésre kerülni az egység, így benne van a pakliban az is, hogy egész egyszerűen ez még nem eldöntött dolog.
Az autógyártás egy nagyon izgalmas terült most az IT megoldások szempontjából, és érdekes lesz azt látni, hogy 2022-ben milyen lehetőséget nyújtó gépjárművek fognak már kereskedelmi forgalomba kerülni.
