Ilyen az Antarktisz a jég alatt

A Bedmap2 minden korábbinál részletesebb, kiterjedtebb és pontosabb képet szolgáltat a jéggel fedett kontinens alapdomborzatáról. A felmérés egyik fontos hozadéka, hogy információkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi jég és hó található az Antarktiszon. 

Ilyen az Antarktisz a jég alatt

Új térkép készült az Antarktisz jég alatti felszínéről, amely jelentősen részletesebb és pontosabb elődjénél, a tíz évvel ezelőtt készült Bedmap-nél. A Bedmap2 összeállítása során a NASA és a British Antarctic Survey szakemberei több évtized geofizikai méréseire hagyatkoztak, köztük az űrügynökség ICESat nevű műholdjának adataira és az IceBridge elnevezésű projekt légi felvételeire és méréseire is.

A Bedmap2 minden korábbinál részletesebb, kiterjedtebb és pontosabb képet szolgáltat a jéggel fedett kontinens alapdomborzatáról. A felmérés egyik fontos hozadéka, hogy információkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi jég és hó található az Antarktiszon, illetve ennek az óriási fagyott víztömegnek hogyan változik a mozgása, és hogy a következő évtizedekben milyen mértékű tengerszint-emelkedés várható az olvadás következtében.

Az antarktiszi jégréteg hóból keletkezett, amely az eltelt évek alatt egyre inkább összetömörödött a felülről ránehezedő újabb rétegek hatására, helyenként elérve a három kilométeres vastagságot. A jégréteget kutató tudósok számítógépes modellek segítségével igyekeznek megjósolni, hogyan reagál az anyag a különféle óceáni és légköri változásokra. Az ilyesfajta szimulációk során sok különféle klímaváltozási variáció hatásai tesztelhetők, az előrejelzések pontosságát azonban nagyban befolyásolja, hogy mennyire pontosak a jégrétegről, illetve az az alatti földfelszínről szerzett információk, hiszen ezek döntően meghatározzák a kontinensnyi rendszer struktúráját és viselkedését. Az alapréteg domborzata határozza meg például, hogy a jégréteg egy adott része merre, és milyen sebességgel mozdul el.

Az adatgyűjtésben fontos szerep jutott a NASA Icebridge nevű projektjének, amelynek keretében műszerekkel felszerelt repülők eddig több mint 200-szor repülték át különböző irányokból a kontinenst, lézeres és radarfelvételeket készítve a jég vastagságának, illetve a jég alatti felszín domborzatának felmérésére, és a változások nyomon követésére. Az elmúlt évek munkája során az IceBridge gépeinek köszönhetően olyan területek is „felkerültek a térképre”, amelyekről eddig szinte semmit nem tudtunk, ilyen például a Recovery-gleccsert tápláló, 800 kilométer hosszú jégáramlat.

A térképet összeállító kutatók mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tette az új adatokat, remélve, hogy ezzel talán más hasonló vállalkozások végrehajtóit is erre bátorítják. Az ilyen jellegű kutatások sokba kerülnek, viszont ha mindenki megosztaná az általa összeszedett új információkat, jelentősen költséghatékonyabb módon folyhatna a további munka, mondják a szakértők.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward