Nem lennék azok helyében, akik ebben az időszakban terveznek friss PC-t építeni, kiváltképp, ha játékra szánt rendszerben gondolkodnak. Ma már egy korrekt alaplap is többszörösébe kerül, mint évekkel ezelőtt, egy videokártya pedig már kisebb befektetésnek számít, az pedig pillanatok alatt közhellyé vált, hogy az AI-ra koncentráló vállalatok éhsége milyen szinten veri fel az SSD-k és RAM-ok árait.

Eközben az AMD szépen bebiztosította magát, mint a leggyorsabb gamer processzorok gyártója, így felborította az Intel egyeduralmát ezen a téren. A harmadszintű gyorsítótár, avagy az L3 cache egyfajta megváltásként tűnt fel a játékosok radarján, melynek köszönhetően a vállalat sorban adja ki a jobbnál is jobb gamer processzorokat. Ezen a téren eddig a 9800X3D-volt az egyeduralkodó, hiszen 8 fizikai magjával és a bőséges 3D V-Cache támogatásával a legjobb választás volt erre a célra. A megjelenés óta eltelt jó másfél évben joggal hirdethette úgy processzorát, hogy: "the world's fastest gaming processor", avagy a világ leggyorsabb játékprocesszora. De mi történik, ha valakinek nincs méltó kihívója?

A versenyző beérheti kevesebb edzéssel is, hiszen nincs a láthatáron komoly ellenlábas, felesleges túl sokat izzadni. Nos, valószínűleg nem félnek túlzottan az Intel megjelenésre váró ajánlataitól sem, ugyanis minimális finomhangolás és tuningolás után bemutatták a 9850X3D-t, mely 400 MHz-el magasabb Boost órajel elérését ígérve igyekszik bebiztosítani a bajnoki címet. A két CPU minden más tekintetben azonosnak tűnik, szóval akkor kinek lehet érdekes az újdonság és vajon mekkora a valós különbség? A válasz érdekében ezúttal a 9800X3D-t is újra előszedtük néhány körre!

Csomagolás

Ha processzorokról van szó, mondhatni nem sok a látnivaló, hiszen gyári hűtőt már nem igen érdemes keresni mellettük, további kiegészítőkre pedig korábban sem számíthattunk. A csomagolás az évek óta bejáratott dizájnt követi, a lapos dobozon egy kis ablakkal, mely megvillantja a műanyag tálcában várakozó processzort. Egy kis AMD matrica azért továbbra is jár minden darab mellé, így aki szeretné, feldobhatja a gépházára, ha esetleg amúgy elfelejtené, hogy mi hajtja a masináját.

Dizájn és felépítés

Nincs tehát újdonság, ezúttal belül is leginkább finomhangolásról van szó, mintsem érdemi változtatásról, ami persze egy generáción belül nem is meglepetés. Az AM5 platform, illetve az LGA 1718 foglalat adott, ahogy a chipletes felépítés (CCD-k és I/O die), a Zen 5 magok és az 5nm-es gyártástechnológia is. A dedikált L3 cache mennyisége továbbra is 96 MB és a gyári, 4.7 GHz-es alapórajelen sem emeltek egy Hz-et sem. Még a hivatalos TDP is maradt 120 watt, ami valós felhasználás során több tíz wattal is több lehet, de azért még mindig  bőven takarékosnak számít, egyes Intel CPU-k gépház- és arcleolvasztó fogyasztása mellett.

Az egyetlen szemmel is követhető eltérés az 5200 MHz-ről 5600 Mhz-re emelt Boost órajelben rejlik, mely kerek 400 MHz-es különbség és ennyi, nincs itt semmi látnivaló. Ez többmagos munkavégzés során nem feltétlenül jelent számottevő különbséget, de ahhoz mégis elegendő lehet, hogy bizonyos alkalmazásokban néhány százalékban mérhető nyers erővel támogassa meg a munkát, így játékokban is egy leheletnyivel magabiztosabb lehet az elődjénél.

Sajnos arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a 9800X3D útja nem volt épp zökkenőmentes. Jobb esetben csak problémás indításról, memóriakompatibilitási gondokról hallani, de több beszámolót is találhatunk arról, hogy egyes alaplapok foglalatai konkrétan megégtek a CPU alatt. Bár a jelenség közel sem nevezhető tömegesnek, főleg a CPU népszerűségének ismeretében, azért bőven elég rosszul jött az AMD-nek, így minden bizonnyal mindent megtettek azért, hogy a helyére érkező, de legalábbis a pozíciójára pályázó 9850X3D már ne produkáljon hasonló gikszereket.

Tesztkörnyezet

A termékek közti különbségről egy rövid bemutató már elérhető a csatornánkon és én magam is közel ugyanazzal az összeállítással hajthattam meg őket, azzal a különbséggel, hogy nálam egy RTX 4080 produkálta a képkockákat.

A hűtésről egy ID-COOLING SL360 XE gondoskodott, melyről egyfelől azt érdemes tudni, hogy egy megfizethetőbb AIO a 40 ezer forintos árkategóriában, mely elvileg 350W-os teljesítményre is felkészült, illetve azt, hogy a nyitott tesztházban nem volt lehetőségünk a pumpa és a radiátor optimális pozíciójának megteremtésére. Emiatt az olvasók számára most jelzem, hogy a hatékonyság otthoni környezetben jobb lehet az általunk tapasztaltaknál, az általam mért hőértékek pedig elmaradhatnak az ideálistól.

Talán még említést érdemel, hogy a BIOS-ban kizárólag az XMP/EXPO profilok aktiválását végeztem el, semmilyen további értékkel, PBO-val és más beállítással nem babráltam. Az átlag felhasználó számára ez többnyire egy reális forgatókönyv, míg a gépben dolgozó, pofátlanul magas teljesítményű DDR5 modulok elérhették a feltüntetett 7800 MHz-es órajeleket. Természetesen a vásárlók számára adott a lehetőség, hogy csökkentsenek a feszültségeken és emeljenek az alapórajelen, így csökkentve a melegedést és/vagy emelve a teljesítményt.

Tesztek

A tesztek sorából természetesen nem maradhatott el néhány szintetikus teszt, mely a nyers teljesítménykülönbségeket hivatott felmérni. A benchmark programok igényei persze gyakran eltérnek a játékok által lefektetett kívánalmaktól, például a 3D V-Cache jelenléte kevésbé érvényesül, ha egyáltalán. Ahogy maguk a játékok is különbözően reagálnak az adott processzorokra, legyen szó az egymagos teljesítményről vagy éppen az L3 gyorsítótárról, mely nem minden esetben hozza el a szignifikáns előrelépést. Ebből fakadóan egyes példákban, pl. a 3DMARK egyes tesztjei során előfordult, hogy a különbség még egyetlen százalék sem volt.

Blender: 01:39.94 vs. 01:40.39 (alig mérhető különbség)

Az a helyzet, hogy a szintetikus tesztekben és a játékoknál is születtek vegyes eredmények, így nem minden esetben a 9850X3D került ki győztesen. Nem kizárt, hogy közrejátszott a hűtés is, ami az újabb CPU-nál nagyobb melegedéssel szembesült. Laborkörülmények között valószínűleg más lett volna a helyzet, de így viszont még jobban kiderült, hogy milyen kevés választja el egymástól a két processzort és milyen apró részleteken múlhat a teljesítménykülönbség.

Ideális esetben akár 7%-os előnyt is mutat az új processzor, de az a helyzet, hogy nálam közel sem teljesített úgy, ahogy azt elvárhatnánk tőle. Számos tesztben a 9800X3D mutatkozott jobbnak, ami nem éppen vág egybe a nemzetközi eredményekkel. A Cyberpunk 2077 esetében például kizárólag 1080p felbontáson győzött, ott sem érte el a 4%-ot, de konkrétan 1-2 fps eltérésről beszélünk, ami valós felhasználás során észrevehetetlen és elhanyagolható. Az biztos, hogy az alacsony felbontás hasznos a felskálázó algoritmusoknak, ami hosszú távon mindenképpen a 9850X3D számára kedvez. Ehhez képest a Doom esetében 4.4%-ot mutatott 4K-ban, alatta viszont pár százalékkal elmaradt a korábbi CPU-tól és úgy igazán sehol sem remekelt. 

Fogyasztás és melegedés

Valószínűleg a rendszer korlátai és jellegzetességei miatt nem mértem orbitális különbségeket, mindenesetre az esetek többségében a 9850X3D többet evett, ami érthető, mivel sokszor magasabb órajeleket ért el. Ahol a 9800X3D megállt 135 W környékén, ott a 9850X3D átlépte 1-2 wattal a 140-et, ami további 3°C emelkedéssel pont áttolta az új CPU-t a 80°C-os határon.

Ez eltérő terhelések vagy akár játékok esetén további melegedést hozhat, így van, ahol nagyobb teljesítményű hűtő indokolt lehet. A különbség nem volt brutális, de érdemes lehet számolni vele, ahogy azzal is, hogy ha szeretnénk, hogy a Boost órajel jobban érvényesüljön, ahhoz egy egy jobb AIO hűtő is szükséges lehet, ami megfelelő sebességgel követi le a hőingadozásokat.

Kell ez nekem?

Mindenekelőtt érdemes kitérni az árazásra, mely az új megjelenések esetében sokak számára érthető és elsődleges gátja lehet az azonnali vásárlásnak. Nos, azon már meg sem lepődöm, hogy az MSRP esetében megjelölt 20 dolláros (esetünkben eurós) árkülönbség itthon leginkább 20 ezer forint körüli növekedést jelent, nálunk most a két legolcsóbb változat között 23 ezer Ft a diferencia. A vámoktól, kereskedelmi költségektől és egyéb tényezőktől függetlenül ez egy új termék, ám nehéz helyzetbe hozza a hazai vásárlókat. Ár-értékért járó díjat kaphatna, ha az ára valamivel közelebb lenne a 9800X3D-hez, ám jelenleg ezt most nem adhattam meg neki.

Hogy lecserélni érdemes-e a 9800X3D processzorokat, arra szinte teljes magabiztossággal mondhatom, hogy értelmetlen, felesleges beruházás és hercehurca lenne. A különbség olyan szinten minimális, hogy mire szükségünk lehet arra a pár kósza fps-re, valószínűleg már lesz jobb CPU, de akár modernebb platform is a piacon, ami majd indokolttá teheti a fejlesztést. Új gépek vagy számottevően gyengébb processzorok esetében viszont már jóval elgondolkodtatóbb vétel, pusztán a specifikációk alapján.

A helyzet az, hogy míg a teljesítménykülönbség nem számottevő, addig a fogyasztás, illetve az ezzel járó melegedés már feltűnőbb lehet, bár tény, hogy a gamerek alapvetően ritkán izgulnak emiatt, hiszen a lehető legjobb teljesítményt keresik. Szóval mindazok számára, akik rendelkeznek ehhez a kategóriához passzoló hűtéssel és nem bánják, ha van némi tartalék a processzorukban, választhatják az újdonságot, de nem maradnak le sok mindenről akkor sem, ha a 9800X3D-t veszik. A két CPU egyaránt kiváló választás, melyek között leginkább az aktuális árkülönbséget érdemes figyelembe venni.