Fantasztikus képeket rögzítetta NASA DSCOVR(Deep Space Climate Observatory, Mélyűri Éghajlati Obszervatórium) nevű űreszközének kamerája a Föld korongja előtt átvonuló Holdról. A tesztfotókon égi kísérőnk napsütötte túlsó oldala tűnik fel, amelyet sötét oldalnak is szoktak nevezni, mivel a Hold kötött keringése miatt sosem látható a Földről.
A DSCOVR a Nap−Föld-rendszer L1 Lagrange-pontjában, vagyis a Földhöz képest nagyjából 1,6 millió kilométerrel beljebb kering a Nap körül. Mivel a műszer folyamatosan központi csillagunk és bolygónk között tartózkodik, elsődleges feladata a napszél élő monitorozása az amerikai NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) számára. Napkitörés esetén az űreszköz PlasMag nevű műszerét 60 perccel előbb érik el a Napból kiáramló részecskék, mint a Földet, így a rendszer 15−60 perccel kibontakozásuk előtt figyelmeztetni a tud az esetleges geomágneses viharokra, időt adva az óvintézkedések megtételére.
A pozíció arra is lehetőséget ad ugyanakkor, hogy az űreszköz EPIC nevű kamerája a Föld napsütötte oldalát figyelje, és az ultraibolyától a közeli infravörösig különböző hullámhosszokon készítsen felvételeket bolygónkról, egyebek mellett az ózon és más légköri gázok szintjét, a felhőzet alakulását, illetve a vegetáció változásait figyelve. A DSCOVR idén február 11-én indult útjára a Földről a SpaceX Falcon−9 nevű rakétáján, és miután pályára állt, július 6-án sugározta vissza első képét a Föld teljes korongjáról. A tesztüzem befejeztével (szeptembertől) az űreszköz kamerája naponta többször is lefotózza majd a bolygót, a képek pedig 12−36 órával elkészültük után elérhetőek lesznek egy nyílt adatbázisban.
Ami a legfrissebb felvételeket illeti, hasonlók készítésére évente kétszer nyílik majd lehetőség. A Hold 27,3 nap alatt kerüli meg bolygónkat, keringési síkja azonban nem esik egybe a Föld Nap körüli keringésének síkjával. Így aztán a Holdnál négyszer távolabb tartózkodó DSCOVR, a Hold és a Föld évente két alkalommal kerül tökéletesen egy vonalba, vagyis az űreszköz szemszögéből nézve ekkor halad el a Hold a pontosan a Föld előtt vagy mögött.
A július 16-án 5 óra leforgása alatt rögzített képekből készült videón a Hold éppen a Föld előtt vonul át, a DSCOVR kamerája pedig ennek köszönhetően kísérőnk Földről sosem látható oldalát jeleníti meg. Ez furcsa kinézetet ad a Holdnak, mivel annak másik oldala sokkal kevesebb nagyméretű, sötét felszíni síkságot (tengert) hordoz, mint felénk néző arca. Bár a Holddal kapcsolatban könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy az égitest nagyon világos és ezüstös kinézetű, felszíne valójában nagyon is sötét, ami a Földdel való összevetésben a felvételeken is világosan látszik.
A Hold sötét oldaláról először a szovjet Luna−3 űrszonda készített képeket 1959-ben. Azóta a NASA és más űrügynökségek szondái alaposan feltérképezték égi kísérőnk ezen részét is. A DISCOVR képein balra fent látszó sötét folt a Mare Moscoviense, alatta pedig a szintén sötét Ciolkovszkij-kráter rajzolódik ki. A képsoron kiválóan megfigyelhető a Föld forgása, és a DISCOVR pozíciójához képest megdőlt forgástengelye is.
