A szakértők azt remélik, hogy a vakcina emberekben is lassíthatja vagy késleltetheti az Alzheimer-kór előrehaladását. A héten közzétett eredmények szerint a szer csökkentette a gyulladást és más fontos biomarkereket az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségben szenvedő egerek agyában, miközben a mentális állapotuk is javult.
Az oltóanyag mögötti koncepció lényege, hogy az immunrendszert arra akarják felkészíteni, hogy bizonyos öregedő sejtekre támadjon. Olyan sejtekről van szó, amelyek már nem osztódnak, hogy újabbakat hozzanak létre magukból, de megmaradnak a szervezetben. Ezek a sejtek nem feltétlenül károsak, sőt, némelyikük létfontosságú szerepet játszik a gyógyulásban és más életfunkciókban. De számos, az öregedéssel kapcsolatos betegséggel, köztük az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozták a jelenlétüket. Az új vakcina kifejezetten azokat az öregedő sejteket célozza meg, amelyek nagy mennyiségben termelnek egy öregedéshez kapcsolódó glikoproteint. Egyes vizsgálatok szerint az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában különösen sok ilyen sejt van.
A kutatócsoport a vakcinát olyan egereken tesztelte, amelyek agya az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél megfigyelhető fokozatos leépüléshez hasonló folyamaton megy át. Az agy károsodását az Alzheimer-kórral kapcsolatos egyik vezető teória szerint a béta-amiloid fehérje rosszul összehajtogatódott formájának felhalmozódása okozza, így az egereknél egy hasonló problémát modelleztek. Az rágcsálókat két csoportra osztották, és csak az egyik csoport kapta meg a vakcinát.
A beoltott egerek agyában a gyulladás mérséklődését figyelték meg, és kevesebb amiloid lerakódást talált, valamint az öregedéssel kapcsolatos glikoproteinek szintje is lecsökkent. Úgy tűnt, hogy ezek az egerek a kontrollcsoporthoz képest jobb szellemi állapotban voltak. Például az idő előrehaladtával is szorongtak, ami az Alzheimer-kór késői stádiumában szenvedő embereknél általában megszűnik. A labirintustesztek során pedig nagyobb tudatosságot mutattak a környezetükkel kapcsolatban.
Az eredményekről a kutatók még csak egy konferencián számoltak be, így azokat fokozott óvatossággal kell kezelni, hiszen egyelőre nem estek át szakmai lektoráláson. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a csapat vakcinája teljesített egy fontos kritériumot, amelyet sok korábbi megoldásnak nem sikerült megugrania. A korábbi, az Alzheimer-kór egérmodellekben történő kezelésére fejlesztett vakcinák sikeresen csökkentették az amiloid lerakódásokat és a gyulladási faktorokat, az egerek viselkedésében azonban nem eredményeztek észlelhető javulást, mondja a vezető szerző, Chieh-Lun Hsiao, a Juntendo Egyetem kardiovaszkuláris biológia és orvostudományi tanszékének munkatársa.
Az egérkísérletek természetesen csak a kezdetét jelentik a kísérleti szer fejlesztésének, és az emberi klinikai vizsgálatok előtt még sok munkára lesz szükség. Az Alzheimer-kór kezelésében az utóbbi időszakban több ígéretes eredmény is született, bár a sikerek egyelőre meglehetősen mérsékeltek – az igazi áttörés egyelőre várat magára.
