Az Európé felszínéről messziről látszik hogy mély repedések és furcsa, vöröses foltok és sávok tarkítják. A szakértőket régóta izgalomban tartják ezek a „sebhelyek”, amelyek egy nemzetközi kutatócsoport friss kutatása szerint igen mozgalmas múltat rejtenek. A felszíni repedések hálózatának tanulmányozása alapján a kutatók arra jutottak, hogy az elmúlt pár millió évben drasztikus hatás érte a holdat: egy olyan esemény, amelynek nyomán a kéreg 70 fokkal elmozdult korábbi helyzetéből.

Az égitest a Naprendszer legizgalmasabb holdjainak egyike, hiszen felszínét gyakorlatilag kizárólag vízjég borítja, amely alatt pedig egy gigantikus, folyékony óceán rejtőzik. Ebben az óceánban a becslések szerint több víz lehet, mint a Föld a teljes vízkészlete. A vizet egyrészt az Európé forró magja, másrészt a Jupiter árapály-hatása nyomán fellépő súrlódás tartja folyékony állapotban.

Egy ilyen vastag vízréteg, amelynek mélysége egyes helyeken a több száz kilométert is elérheti, azonban azzal jár, hogy a hold kérge valószínűleg nem nagyon van kapcsolatban a víz alatt húzódó mélyebb, szilárd rétegekkel, hanem ezektől függetlenül, gyakorlatilag szabadon mozoghat. Ez egy nagyon mozgékony kérget eredményez, amely a Jupiter gravitációs hatása nyomán folyamatosan deformálódik, és töredezett lemezei hasonlóan viselkednek, mint földi kőzetlemezek.

Az Európé jéglemezei ütköznek és távolodnak egymástól, mély repedéseket formálva a felszínen. Ezeket a Voyager- és a Galileo-küldetések során 200 méter/pixeles részletességgel fel is térképezték a szakértők, ami nem biztosítja a lehető legtisztább képet, de kiindulásnak nem rossz eredmény. A kutatók ezeken a globális térképeken vizsgálták a repedések hálózatát, és úgy találták, hogy azok többségének formálódása egyetlen eseményhez, a kéreg pár millió évvel ezelőtti szignifikáns elmozdulásához köthető.

Ennek során a hold korábbi forgástengelyéhez képest 70 fokkal mozdult el a teljes kéreg, ami azt jelenti, hogy a pólusok is ennyivel helyeződtek át, valószínűleg globális gravitációs és belső szerkezeti változásokat indukálva az egész égitesten. Hogy az elmozdulást mi okozta, azt egyelőre nem tudni, de a szakértők azt remélik, hogy a holdra irányuló eljövendő küldetések, például a 2024-ben elindítani tervezett Europa Clipper választ adhatnak erre a kérdésre is.