Igen aktív az Európé jégkérge

A Jupiter holdjának külső, jeges burka pár millió évvel ezelőtt 70 fokkal mozdult el.

Igen aktív az Európé jégkérge

Az Európé felszínéről messziről látszik hogy mély repedések és furcsa, vöröses foltok és sávok tarkítják. A szakértőket régóta izgalomban tartják ezek a „sebhelyek”, amelyek egy nemzetközi kutatócsoport friss kutatása szerint igen mozgalmas múltat rejtenek. A felszíni repedések hálózatának tanulmányozása alapján a kutatók arra jutottak, hogy az elmúlt pár millió évben drasztikus hatás érte a holdat: egy olyan esemény, amelynek nyomán a kéreg 70 fokkal elmozdult korábbi helyzetéből.

Az égitest a Naprendszer legizgalmasabb holdjainak egyike, hiszen felszínét gyakorlatilag kizárólag vízjég borítja, amely alatt pedig egy gigantikus, folyékony óceán rejtőzik. Ebben az óceánban a becslések szerint több víz lehet, mint a Föld a teljes vízkészlete. A vizet egyrészt az Európé forró magja, másrészt a Jupiter árapály-hatása nyomán fellépő súrlódás tartja folyékony állapotban.

Egy ilyen vastag vízréteg, amelynek mélysége egyes helyeken a több száz kilométert is elérheti, azonban azzal jár, hogy a hold kérge valószínűleg nem nagyon van kapcsolatban a víz alatt húzódó mélyebb, szilárd rétegekkel, hanem ezektől függetlenül, gyakorlatilag szabadon mozoghat. Ez egy nagyon mozgékony kérget eredményez, amely a Jupiter gravitációs hatása nyomán folyamatosan deformálódik, és töredezett lemezei hasonlóan viselkednek, mint földi kőzetlemezek.

Galéria megnyitása

Az Európé jéglemezei ütköznek és távolodnak egymástól, mély repedéseket formálva a felszínen. Ezeket a Voyager- és a Galileo-küldetések során 200 méter/pixeles részletességgel fel is térképezték a szakértők, ami nem biztosítja a lehető legtisztább képet, de kiindulásnak nem rossz eredmény. A kutatók ezeken a globális térképeken vizsgálták a repedések hálózatát, és úgy találták, hogy azok többségének formálódása egyetlen eseményhez, a kéreg pár millió évvel ezelőtti szignifikáns elmozdulásához köthető.

Ennek során a hold korábbi forgástengelyéhez képest 70 fokkal mozdult el a teljes kéreg, ami azt jelenti, hogy a pólusok is ennyivel helyeződtek át, valószínűleg globális gravitációs és belső szerkezeti változásokat indukálva az egész égitesten. Hogy az elmozdulást mi okozta, azt egyelőre nem tudni, de a szakértők azt remélik, hogy a holdra irányuló eljövendő küldetések, például a 2024-ben elindítani tervezett Europa Clipper választ adhatnak erre a kérdésre is.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap