Igazolták, hogy a Hold vize földi eredetű

A Holdról visszahozott kőzetminták izotópelemzése alapján égi kísérőnk vize földi eredetűnek tűnik, és az is egyre valószínűbbnek látszik, hogy bolygónk már vízkészletével együtt formálódott meg, tehát nem később bekövetkező becsapódások során tett szert az élet létrejöttéhez oly fontos nedűre. 

Igazolták, hogy a Hold vize földi eredetű

A Hold kőzetmintáinak vegyi elemzése alapján úgy tűnik, hogy az égi kísérőnkön található víz földi eredetű, a vizsgálatok továbbá arra utalnak, hogy a Föld vízkészleteivel együtt keletkezett, tehát nem a formálódás után becsapódó üstökösök és aszteroidák szállították az élet szempontjából kulcsfontosságú folyadékot bolygónkra. Alberto Saal, a Brown Egyetem geokémikusa és kollégái korábban mások által elvégzett, illetve saját kutatásaik eredményei alapján jelentős mennyiségű víz jelenlétét mutatták ki a Hold belsejében. (Az alább látható infravörös felvételen kékkel jelölt régiókban.) A holdi víz eredetének kiderítése érdekében az Apollo-15 és -17 küldetések során a Földre visszahozott kőzetminták hidrogénizotópjainak megoszlását, az úgynevezett deutérium-hidrogén arányt vizsgálták.

Az eredmények azt mutatják, hogy a holdi víz izotóparánya azonos a földi vízével, vagyis ezek vélhetően azonos forrásból származnak, amely tény fontos információ lehet az égi kísérőnk keletkezésével kapcsolatos elméletek elbírálása során. A legelfogadottabb teória szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Marshoz hasonló méretű égitest találta el a Földet, és az ütközés során az űrbe kilökődő, majd bolygónk körüli pályára álló törmelékből állt össze a Hold. A kutatócsoport szerint a holdi és a földi víz azonos eredetére a legegyszerűbb magyarázatnak az tűnik, ha feltételezzük: a Föld már az ütközés előtt is tartalmazott vizet. A Hold mélyebb rétegeibe ugyanis másképp nehezen kerülhetett volna jelentősebb vízmennyiség, mint az égitest keletkezése során, mivel a beérkező kisebb égitestek később már nem tudták volna átütni égi kísérőnk kemény kérgét.

A Hold keletkezésével kapcsolatban még így is sok a megválaszolatlan kérdés. Számos bolygókutató véli úgy például, hogy egy hasonló ütközés során a felszabaduló hőmennyiség a földi vízkészlet nagy részét elforralta volna, így az nem épülhetett bele a Hold anyagába. Számos jel utal arra, hogy valami alapvető faktort figyelmen kívül hagyunk, amikor a Hold formálódásáról beszélünk, mondja Erik Hauri, a tanulmány egyik szerzője.

További érdekes kérdéseket vet fel az a tény is, hogy a holdi és a földi vízkészletben megfigyelt izotóparány egyezést mutat a legkorábbi meteoritokkal is, amelyek döntően szenes kondritok voltak. Egy izgalmas elmélet szerint a Jupiter fiatal korában időleges látogatást tett a Naprendszer belső vidékein, amelynek során 1,5 csillagászati egységre közelítette meg a Napot. A feltevések szerint ez lehet a magyarázat a Mars apró méretére is: a Jupiter annyira sok anyagot szedett össze útja során a protoplanetáris korongból, hogy a vörös bolygónak aztán korlátozott készletekből kellett építkeznie. A Jupiter vándorlásának másik fontos következménye a szakértők szerint az lehetett, hogy a bolygó útja során számos, eredetileg nagyon messze keringő, vízben gazdag szenes kondrit pályáját destabilizálta, a Naprendszer belseje irányítva ezeket, ahol aztán bekerültek a formálódó kőzetbolygók nyersanyagai közé. Az új izotópvizsgálatok igen erősen alátámasztják ezt az elképzelést, mondja Sean Raymond, a vándorló Jupiter elméletének egyik szülőatyja.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward