Igazolták, hogy a felnőtt agyban is keletkeznek új neuronok

A hidegháború időszaka alatt végrehajtott több mint 500 nukleáris tesztrobbantás légkörbeli nyomai segítettek megválaszolni egy régóta fennálló idegtudományi kérdést, vagyis hogy képes-e a felnőtt új neuronok létrehozására.

Igazolták, hogy a felnőtt agyban is keletkeznek új neuronok

A hidegháború időszaka alatt végrehajtott több mint 500 nukleáris tesztrobbantás légkörbeli nyomai segítettek megválaszolni egy régóta fennálló idegtudományi kérdést, vagyis hogy képes-e a felnőtt új neuronok létrehozására. A stockholmi Karolinska Intézet tudósai a robbantások során a földi atmoszférába került szénizotópok segítségével remélték megoldani a rejtélyt, és több mint egy évtizedes munka után nemrégiben arról számoltak be, hogy agyunk egy aprócska, emlékezettel kapcsolatos régiójában egész életünk során keletkeznek új idegsejtek.

Az előző évtizedekben szilárdan tartotta magát az a tudományos álláspont, miszerint a felnőtt élet során már nem fejlődnek ki új neuronok. Ezt az elméletet először 1998-ban cáfolta egy svéd kutatócsoport, akik kísérletük során egy alapesetben tumorsejtek megjelölésére szolgáló kontrasztanyagot fecskendeztek önkéntes alanyok agyába, akik előzőleg hozzájárultak ahhoz, hogy a szakértők haláluk után megvizsgálhassák agyukat. A kutatók ekkor akadtak rá az első olyan idegsejtekre, amelyek az alanyok felnőtt életében keletkeztek. Az új sejtek jelenlétét az emlékezésben és a tanulásban fontos szerepet játszó hippokampuszban mutatták ki. Utólag aztán kiderült, hogy a kísérlet során használt jelzőanyag mérgező hatású, így a vizsgálatot fel kellett függeszteni.

1998 óta több különféle kutatás mutatta ki új neuronok keletkezését felnőtt egerek esetében ugyanebben az agyi régióban, azonban sokan kételkedtek abban, hogy ez az ember agyára is igaz lehet. A svédek első kísérletének eredményeit pedig egyetlen más független kutatás sem erősítette meg, így az nem volt igazoltnak tekinthető.

Több mint tíz évvel ezelőtt azonban Jonas Frisén, a Karolinska Intézet őssejtkutatója szokatlan ötlettel állt elő a vita eldöntésére. Az ötvenes és hatvanas években végrehajtott nukleáris tesztrobbantások nagy mennyiségű radioaktív izotópot juttattak az atmoszférába, megduplázva többek közt a légkörben található szén-14 izotóp mennyiségét is. Az 1963-ban megkötött nemzetközi atomcsendegyezményt követően aztán ezek a szénizotópok nem nagyon kaptak utánpótlást. A fokozatosan bomló szén-14 egy része beépült a testi sejtekbe, megjelölve azok létrejöttének időpontját.

Kirsty Spalding, Frisén egyik tanítványa közel másfél évtizedig tartó munkával dolgozta ki, hogyan lehet az izotóparányokat a sejt életkorának pontos megállapítására felhasználni. Közben kollégáival közösen kiötlött egy hatékony módot arra is, hogyan lehet a hippokampusz érintett régiójából kiválogatni a neuronokat és kinyerni ezek DNS-ét. A megtisztított DNS-minták szénatomjait aztán egy részecskegyorsítóban válogatták szét tömegük szerint.

Az ideális munkamenet kidolgozását követően eljött az idő arra, hogy emberi szöveteken is kipróbálják a módszert. Spalding és munkatársai 55 elhunyt agyából emelték ki a hippokampuszt, majd az idegsejtek kiválogatása és örökítőanyaguk kivonása után a Livermore Nemzeti Laboratóriumba küldték a mintákat, ahol a szakértők egy részecskegyorsítóban szétválogatták a különböző szénizotópokat, így megállapíthatóvá vált azok aránya.

Az eredmények alapján a hippokampusz neuronjainak nagyjából egyharmada rendszeresen kicserélődik, vagyis a felnőtt agyban naponta nagyjából 1400 új idegsejt keletkezik a kiszolgált neuronok pótlására. Független megerősítést nyert tehát az 1998-as eredmény, a szakmabeliek szerint egyértelműen pontot téve a régóta tartó vita végére. Egereken végzett kísérletek alapján ráadásul úgy tűnik, hogy ezeknek az új neuronoknak kulcsszerep jut az új információk elsajátítása, azok régi emlékekkel való összekapcsolása, illetve kategorizálása során.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward