A RISC-V processzor-mikroarchitektúra egyre fontosabb szereplő lesz a piacon, ahogy egyre több és több vállalat látja meg a lehetőségeket a nyílt forráskódú, licencdíjak nélkül használható megoldásban, és a folyamatot természetesen az is segíti, hogy iparági együttműködés keretén belül óriási tempóban fejlesztik a szóban forgó architektúrát, így az egyre több területen vethető be.

Az Nvidia már egy ideje alkalmaz RISC-V processzorokat különböző termékei fedélzetén, így például az AI és HPC piaci gyorsítókártyák esetében is: saját fejlesztésű RISCV-V processzormagokat készítettek, amelyek az adott feladat igényeire optimalizálva próbálnak hatékonyan helytállni.

A 2024-es RISC-V Summit alkalmával, amelynek Santa Clara városa adott helyet, természetesen az Nvidia illetékesei is jelen voltak az előadók között, így fény derült arra, hogy a vállalat csak a 2024-es esztendő folyamán több, mint 1 milliárd RISC-V processzormagot szállíthat le különböző termékei révén, ami nem egy elhanyagolható mennyiség.

Ezzel egy időben egy diagramot is mutattak, ami remekül szemlélteti, hogyan növekszik a RISC-V architektúra köré épített processzormagok mennyisége a különböző Nvidia termékek fedélzetén. A diagram alapján a RISC-V alapú processzormagokat 2016 környékén kezdték el alkalmazni és idén már át is vették a Falcon magok szerepét, ami igen komoly eredmény.

A Falcon GPU System Processzor korábban azzal a céllal jött létre, hogy segítse az adott grafikus processzor működését, méghozzá az inicializációval, illetve a menedzsmenttel kapcsolatos feladatok terén, amelyeknek jó részét egyébként a rendszer központi egysége, a CPU végezne el, ezáltal javulhat a teljesítmény. A funkció az adatközpontokba szánt videokártyák és AI gyorsítók fedélzetén érhető el.

A Falcon utódjaként egy RISC-V alapú megoldást, az NV-RISCV processzort kezdték el fejleszteni, amelynél gyorsan kiderült, a RISC-V architektúra kiválóan passzol a feladathoz, így a korábbi Falcon ISA helyett erre váltottak és a jelek szerint nem bánták meg, hiszen jókora gyorsulást hozott. Az új vezérlő feladata egyebek mellett a chipek közötti kapcsolat biztosítása, a kontextusváltás, a memóriavezérléssel kapcsolatos feladatok elvégzése, a kamerakezelés, a videó kodekek használata, illetve sok-sok egyéb feladatra is bevethető a fejlesztés. A Falcon ISA és az NV-RISCV közötti különbségeket az alábbi dia szemlélteti még 2016-ból.

Az NV-RISCV mára már óriási mennyiségben érhető el a különböző Nvidia termékek fedélzetén. Egy-egy chip 10 és 40 közötti magszámmal rendelkezik, már ami a RISC-V alapú processzormagokat illeti, a pontos szám chipenként eltérő, és azzal van összefüggésben, mennyire nagy és bonyolult az adott lapka, azaz mennyi feladatot kell elvégezni. Egy GB200-as chip fedélzetén például biztosan a maximálishoz közeli mennyiségű RISC-V processzormag dolgozik, hiszen óriási adatmennyiséget kell forgalmazni, valamint a chip menedzsmentjével kapcsolatos feladatokból is rengeteg van, ami nagy számítási teljesítményt és sok magot igényel.

Az Nvidia csapata a hírek szerint 20-nál is több egyedi bővítményt fejlesztett a RISC-V processzormagokhoz, amelyek mind-mind azért jöttek létre, hogy saját specifikus felhasználási területeikhez minél jobban passzoljon az architektúra és ezáltal a köré épülő RISC-V processzormag is.