Ideapad U400: Megérkezett a Lenovo MacBookja

Ismeretlen ismerősként érkezett meg szerkesztőségünkbe a Lenovo legújabb Ideapadje. Egyesek fel sem ismerték, mások MacBooknak titulálták, az igazság a kettő között van.

Ideapad U400: Megérkezett a Lenovo MacBookja

1. Bevezető és specifikáció

„MacBookot szeretne, de nem akar MacBookot venni?” – valahogy így is kezdődhetne a Lenovo legújabb reklámkampánya, amely az U400-at népszerűsíti, és az összehasonlítás nem lenne alaptalan. A legújabb Ideapad túllép minden olyan sztereotípián, amely eddig a vállalat otthoni felhasználóknak szánt családját érinthette, igaz, jelen pillanatban messze ez a legdrágább készülék a portfólión belül. Az U400-at a cég elsősorban az elegánsabb kinézetet kedvelő, tehetős fiataloknak szánja, tehát nagyjából azonos a célközönség az Apple MacBook Pro-jával.

A különbség viszont elég markáns, hiszen az U400 jóval olcsóbb gép, annak ellenére, hogy minőségileg várhatóan nem sokkal marad majd el a szóban forgó Apple masinától. A tesztkészülék a Magyarországon megvásárolható példányok közül a legolcsóbb, nem véletlenül, hiszen úgy gondoljuk, hogy az Apple brand van annyira felkapott, hogyha a MacBook Pro árát megközelíti bármilyen hasonló készülék, akkor a többség az Apple portékája mellett teszi le a voksot. Éppen emiatt kértük be a legolcsóbb változatot, amely teljesítményben alig marad el a nála 40 ezerrel drágább verziótól, így várhatóan a magyar piacon is inkább ez lesz népszerű.

Az U400 úgy tud könnyebb lenni a MacBook Pro-nál, hogy közben nagyobb kijelzővel rendelkezik. Bár manapság egyre több gyártónál divat, hogy bizonyos modelljeiről elhagyja a korosodónak számító optikai meghajtót, a Lenovo-nál úgy döntöttek, hogy nem csak, hogy megtartják, de – hasonlóan a MacBook Pro-hoz – tálca nélkülivé is alakítják. A hardvert nem sajnálták az U400-ból, már az olcsóbbik kivitel is erős processzort és nagy merevlemezt tudhat magáénak, a Radeon HD7450M pedig látatlanban is erősebbnek tekinthető, mint az Apple 13”-os gépében lévő Intel HD Graphics 3000-es videokártya. Természetesen az USB 3.0 ma már egyre inkább alap dolognak számít, a hatcellás akkumulátor viszont hízhatott volna még egy kicsit, a szokásos 48 Wh-s kapacitással az átlagos üzemidő vélhetően nem nagyon fog három-négy óra fölé menni. Örültünk ugyanakkor a három éves jótállásnak, hiszen a már sokat emlegetett MacBook Pro-nál mindössze egyetlen esztendőt kapunk bő 100 ezer forinttal vastagabb árcédula mellett.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért emlegetjük ennyit az Apple méltán sikeres modelljét, amikor megannyi más 13-14”-os gép van ebben a kategóriában. Nos, ha a bevezető kép nem lenne elég, hogy felfigyeljünk a hasonlóságra, akkor érdemes a kezünkbe venni a dobozt és szépen lassan felfedezni annak tartalmát. Bár mágneses töltő csatlakozót és levehető csatlakozófejet nem kapunk, az elrendezés és a színvilág viszont kísértetiesen emlékeztet minket „valamire”. A tartalom ugyanakkor semmivel nem bővebb, mint máskor, azaz a dokumentáción kívül gyakorlatilag csak a minimálisan szükséges dolgokat kapjuk meg, a rendszert a rejtett partícióról tudjuk visszaállítani, külön lemez erre a célra nincs.

2. Hardver és hangzás

A hűtőrendszer elég jól végzi a dolgát, függetlenül attól, hogy integrált vagy dedikált videokártyát használunk. Üresjáratban a processzor alig 40 fokos, de maximális terhelés mellett se hevül 80 foknál tovább. Az utóbbi nem tekinthető igazán jó értéknek, ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy eközben a zajszint teljesen elviselhető tartományban mozog, a terhelés megszűnésével rögtön elhallgat a ventillátor és alacsonyabb fordulatszámra kapcsol. Átlagos használat mellett az U400 viszonylag kevés zajt csap és ez mindenképpen jó. Az egybefüggő alumínium burkolatnak és a speciális lélegző billentyűzetnek köszönhetően maga a váz se nagyon melegszik át, még maximális terhelés mellett sem.

A Windows pontszámok átlagosnak mondhatók, egyedül a processzor az, amely kiemelkedik a mezőnyből. Jó hír, hogy mind az integrált, mint a dedikált videokártyát használni tudjuk, rossz hír ugyanakkor, hogy az AMD nagyon úgy fest, hogy végleg lemondott a klasszikus váltási módszerről, így nem találjuk meg azt a dedikált kapcsolót, amellyel megmondhatjuk a rendszernek, melyik kártyát részesítjük előnyben. Ennél fogva a driver automatikusan rendeli hozzá az alkalmazásokhoz a különböző VGA-kat, de ezen természetesen változtathatunk. A 4 GB memória, ahogy az manapság lenni szokott egyetlen modulként foglal helyet a notebookban, így a 8 GB-ra való bővítés könnyedén megoldható egy másik hasonló modullal. A Radeon HD7450M személyében egyébként egy átnevezett HD6470M-et tisztelhetünk, azaz a belépő kategória egyik leglassabb versenyzőjével van dolgunk.

A termetes, 750 GB-os kapacitással büszkélkedő Toshiba merevlemez igencsak tempósan dolgozik, nem is gondolná az ember, hogy mindössze 5400-at pörög percenként. Zajszintje gyakorlatilag nulla és a 23 fokos teszthelységben se nagyon tudtuk elérni, hogy a HDD 40 fok fölé melegedjen. Partícionálás szempontjából a Lenovo emberei nem voltak túl fantáziadúsak, ugyanis a 30 GB-os másodlagos meghajtón kívül a maradék nagyjából 670 GB-ot egyetlen rendszer meghajtón hagyták.

Bár a hangszórók milyenségét nem veri nagydobra a gyártó a marketing anyagban, mi azért megemlítenénk, hogy film- és sorozatnézős olvasóink díjazni fogják a rejtett sztereó hangszórók hangtisztaságát, még ha a mélyhangoktól el is kell búcsúzniuk.

3. Ergonómia és kinézet

Az U400-as Ideapad kétség kívül kinézetével kelti a legnagyobb feltűnést, amely nem véletlen. A MacBook Pro-ra hajazó alumínium ház már távolról is ismeretlen ismerősöket szerez bármelyik multinál, ráadásul a kopírozás annyira jól sikerült, hogy néhol azért felfedezhető maradt egy-két olyan dolog, amelyről könnyedén beazonosíthatjuk a magunk előtt látható készülék igazi gyártóját. No, nem az egybefüggő alumínium hátlap, amelyet levenni otthon szinte lehetetlen, ezáltal az akkumulátort, a memóriát és a merevlemezt sem tudjuk cserélni, ha szükség lenne, így aki SSD-ben gondolkodik, annak vállalkozó szellemre vagy nagyobb bukszára lesz szüksége, ha nem akar a szervizhez fordulni segítségért. A fém fedőlap már árulkodó, nem csak az egyértelmű felirat, hanem az anyagminősége miatt is. Bizonyos Ideapad modelleknél eddig se volt probléma az anyagválasztással, az Edge széria drágább tagjai például kifejezetten az élmezőnybe tartoznak saját kategóriájukon belül. A zsanér is a tartósság illúzióját kelti, az átlagnál biztos, hogy jóval tovább is fogja bírni. A jót másolni nem bűn, így üdvözítő, hogy az eltűnő zárak korában a Lenovo egy mágneses megoldást képes volt beletenni az U400-ba.

Nem üzleti felhasználásra szánt gépeknél igencsak ritka az olyan kiváló billentyűzet, mint amilyen az Ideapad U400-é. Korábban már említettük, hogy ún. lélegző klaviatúrával van dolgunk, amely a gyakorlatban annyit jelent, hogy a gombok körül van egy kis rés, ahol bejut a levegő a kezünk felől, alatta pedig úgy van kialakítva a gombsor alátámasztása, hogy át is eressze azt, így a gyártó szerint a gépben lévő alkatrészek valamivel hűvösebbek, mint eme megoldás nélkül. Ha ezt nem is igazán tapasztaltuk (bár meg kell hagyni, az üresjárati hőmérséklet valóban nem túl magas), a viszonylag alacsony zajszintben könnyen lehet, hogy szerepe van. Sajnos az egyik legjobb dolgot sikerült lehagyni a gépről, ez pedig a háttérvilágítás. Reméltük, hogy a nagy másolgatásban ezt se felejtik ki a Lenovo-nál, de úgy látszik, nem akartak sűrűn a bíróság közelébe menni.

A touchpadot azért megcsinálták üvegből, reménykedve, hogy ebbe talán még nem köt bele az Apple és nagyon helyesen tették, ugyanis az U400 tapipadja valóban remekül használható. Érzékenységét ugyan szokni kell (mert hiába állítható, valójában egyik pont sem maradéktalanul kényelmes a csúszkán), de minden más területen tökéletes társunk lesz. Meglepő volt ugyanakkor tapasztalni, hogy az előtelepített Google Chrome böngésző volt az egyetlen olyan alkalmazás, ahol nem működött a kétujjas görgetés. Sajnos a helyi menüt (alias jobb gomb) se két- se háromujjas pöccintéssel nem tudjuk kiváltani.

Csatlakozókból viszonylag rosszul áll az U400, ha a kategória többi tagjával és nem direktben a MacBook Pro-val hasonlítjuk össze, ugyanis mind az analóg video kimenet, mind az eSATA, mind az Express Card hiányzik róla, bár ebből valószínűleg egyik se lesz nagy érvágás. Bár szoftveresen is elindítható a rendszer visszaállítás, ha nem akarnánk megvárni a Windows betöltését (vagy éppenséggel be se tudna tölteni), akkor viszont lehetőségünk van a bal oldalon található OneKey Recovery gombbal megtenni mindezt.

Esett már szó a minőségi alumínium házról, illetve a letisztult, máshol már évekkel ezelőtt látott dizájnról, a gép legelegánsabb része viszont egyértelműen a visszajelző LED sor. A kicsit retró hatást keltő minták hibátlanok és remekül passzolnak a gép egyéniségéhez (mert másolás ide vagy oda, van neki ilyen), a fiatal közönség biztos, hogy díjazni fogja ezt az apró figyelmességet.

A kijelző megfelel a mai trendeknek, azaz 1366x768-as felbontással és tükröződő bevonattal rendelkezik. Színvilága inkább csak az átlagot üti meg, alapból sárgás-pirosas árnyalattal bír, korrigálás után viszont meglepően szép színek hozhatók ki belőle. Szintén érdemes állítani a kontraszton is, mert alapértelmezés szerint túlvezérelt. A látószögek nem túl acélosak, oldalról még nincs igazán nagy gond, de vertikálisan jóindulattal is csak az átlagos értékeket hozza az U400. A kávában található 1280x720-as felbontásra képes webkamera viszont egész normális optikát kapott, még maximális felbontás mellett sem jön zavarba.

4. Teszteredmények

Az U400-as Ideapad nem a teljesítményről szól, erre viszonylag gyorsan rá fogunk jönni. Bár rendelhetjük SSD-vel és alapból elég gyors processzor lakozik benne, videokártya tekintetében a maximum, amit kérhetünk a tesztgépben is szereplő Radeon HD7450M, amely, mint tudjuk, egy átnevezett HD6470M.

Ennek megfelelően a teljesítménye éppen, hogy megüti a leggyorsabb integrált megoldásokét, az AMD APU-jaiban lévő HD6520G-at például nem is mindig képes megverni, hiába a jóval gyorsabb processzor alatta. Bár a Core i5-ben lévő Intel HD Graphics 3000-nél néha látványosan gyorsabb, az esetek többségében inkább a jobb 3D-s támogatás miatt ajánlott a használata.

Ismerve az alkatrészeket és az akkumulátort, átlagos üzemidőt jósoltunk az U400-nak és ez be is jött. Bár a nem teljesen életszerű dokumentumolvasós tesztben képes volt bő hat órás értéket produkálni, a maximális fényerőn mért filmnézés már csak alig négy óráig ment neki, a maximális terhelés mellett mért bő egy óra pedig megszokott.

5. Értékelés

A Lenovo Ideapad U400 egy szerethető gép, erről a szűk egy hetes tesztidőszak alatt bőven volt időnk megbizonyosodni. Bár mindenhol igyekeznek kerülni, hogy mire akar hasonlítani, az üveg touchpad, az egy szem alumínium darabból megalkotott burkolat mind-mind arról tanúskodnak, hogy a cég szívéhez nagyon közel áll a MacBook Pro kialakítása. Nincs ezzel gond, hiszen pont annyira tér el tőle, amennyire kell, ez leginkább az árcédulán látszik, hiszen azonos kondíciók mellett a Lenovo masinája bő 100 ezer forinttal olcsóbb (ha belevesszük a garanciabővítést, akkor majdnem 200-zal). De nem csak Apple termékekből áll a 13-14”-os gépek világa, ennyi pénzért ugyanis kaphatunk – kis szerencsével – cégen belül ThinkPad T420-at is, amely minden tekintetben egy jobb minőségű termék. Szintén említhető még a Hewlett-Packard drágábbik Probookja, illetve a Dell Latitude 5-ös szériája is, szóval akadnak ellenlábasok szép számmal. Az U400 viszont stílusával és divatos kinézetével főleg azokat fogja elcsábítani, akik a minimál kialakítást kedvelik és nem hajlandók megtörni az üzleti gépek formavilága előtt. Ha a MacBook Pro felől nézzük, akkor egyértelműen ajánlott vétel, ha viszont az üzleti gépek felől közelítjük meg a verdikt kérdéskört, akkor már nem tudjuk ennyire könnyen kijelenteni ugyanezt.

A Lenovo Ideapad U400-at az Expert Computer Zrt-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Pro:

+ egy tömbből kialakított alumínium burkolat

+ jó billentyűzet

+ kellemes és nagy touchpad

+ többnyire halk működés

+ váltogatható grafikus rendszer

+ USB 3.0

+ 3 év garancia

Kontra:

- az ára nagyon közel van az elérhető üzleti gépekéhez, így a nem túl erős hardver miatt főleg kinézete miatt hódíthat szélesebb körben

- bár a kialakítása nagyon hasonlít a MacBook Pro-éhoz, valójában kevésbé érződik robusztusnak

Hivatalos honlap: Lenovo

Vásárlás: iPon webáruház

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward