1. oldal
Elon Musk számtalan új ötlettel örvendeztette meg a világot az elmúlt években. Az igazi Tony Stark, ahogy egyre gyakrabban nevezik, a magánűrrepülés (SpaceX) és az elektromos autógyártás (Tesla Motors) területén is beírta nevét a legnagyobbak közé, legújabb elképzelése azonban a hírek szerint minden eddiginél nagyobbat szólhat. Bár az új projekt pontos részletei még nem teljesen világosak, egyre több dolog szivárog ki a Hyperloop néven futó rendszerről.
Először csak annyit lehetett tudni, hogy a fejlesztés révén az ember fél óra alatt teheti meg a Los Angeles és San Francisco közti 552 kilométeres távot. Ahogy telt az idő Musk más részleteket is elárult: egy alacsony súrlódású rendszerről van szó, amelynek működtetése olyan kevés energiát igényel, hogy azt a pálya felett elhelyezett napelemek is biztosítani képesek. Apró fülkékben utazhatunk, amelyek akkor indulnak, amikor igény van rájuk, nem pedig valamiféle menetrendhez igazodva. Musk augusztus közepén hozza nyilvánosságra a terveket, a rendelkezésre álló információk alapján azonban máris számos elképzelés született arról, hogyan is fog működni az újgenerációs utasszállító-rendszer.
Némi számolás után pár dolog egyértelműnek tűnik a projekttel kapcsolatban, és számos megoldandó technológiai kihívás is körvonalazódik. Annyit máris tudni, hogy a rendszer 1000 kilométer/óra fölötti átlagsebességre lesz képes, és mindezt valamiféle csaknem tökéletesen súrlódásmentes pályán teszi. Ha mindez megvalósul, kétségkívül óriási hatással lehet a közlekedés további fejlődésére. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mégis hogyan működhet egy ilyen elképzelés.
A találgatások elég széles skálán mozognak, de a valósághoz talán legközelebb álló elképzelés a japán mágneses gyorsvasúthoz, a Sinkanszenhez hasonlítja Musk új rendszerét. Az ezen közlekedő szerelvények hivatalos csúcssebessége 580 km/óra körüli, de tényleges használat közben általában „csak” 480 km/órás sebességgel haladnak. Jim Powell, a „golyóvonat” egyik fejlesztője és a Maglev 2000 nevű cég jelenlegi igazgatója szerint ennél sokkal nagyobb sebességet nyílt vasúti pályán nem valószínű, hogy el lehet érni. A közegellenállás komoly problémákat okoz 480 km/óra fölött, ilyen sebességek mellett meredeken megemelkedik az ennek legyőzéséhez szükséges energia, ráadásul egyre hangosabbá is válik a rendszer. Arra pedig senki sem vágyik, hogy a házától méterekre húzzon el egy repülőgép zajával közlekedő vonat, véli a szakértő.
A Hyperloop tehát minden valószínűség szerint egy zárt csőben valósulhat meg, és a hermetikusan elzárt környezetben oldják meg a rendkívül alacsony súrlódású közlekedést. Hogy pontosan mi is fog haladni a csőben, és milyen pályán, az egyelőre rejtély. Musk szerint a fent látható ábra (John Gardi munkája) közelíti meg leginkább a valóságot az eddigi találgatások közül. Az elképzelés szerint egy gyorsan áramló légoszlop hajtaná a kocsikat, amelyek az önmagába záródó pálya egyik végén hagyott extra alagútrészben gyorsulnának fel utazási sebességre, majd a másik végállomáson hasonló módon oldanák meg a lassítást is. A közegellenállás ezen elképzelés esetében is problémás, mivel 1000 km/órás szelet kreálni, és azt fenntartani nem könnyű feladat. A gond ez esetben nem a kocsik és a levegő, hanem a levegő és a cső fala közt jelentkezne: ez utóbbi ugyanis folyamatosan csökkentené a szél erejét. Powell szerint nem valószínű, hogy ez megvalósítható, mások azonban úgy vélik, hogy rengeteg teszteléssel, finomítással és különféle trükkök bevetésével talán megoldható lehet a dolog.
2. oldal
A közegellenállás problémája persze egy csapásra megoldódna, ha kiszívnák a levegőt a csőrendszerből, és a kocsik vákuumban közlekednének. Ez esetben elviekben bármilyen (fénysebesség alatti) sebesség elérhető lehetne, Musk azonban egy korábbi nyilatkozatában cáfolta, hogy vákuumban futna az új rendszer. Egy közel szuperszonikus sebességgel haladó légoszlop keringetése azonban óriási energiát emésztene fel, amelyet képtelenség lenne napelemekből fedezni, holott az üzletember azt állítja, hogy a projekt rendkívül gazdaságos lesz energetikai szempontból is. Arra egyelőre senkinek sincs ötlete, hogy Musk és csapata ezt hogyan kívánja megvalósítani, de augusztus 12-én várhatóan egy sor kérdésre választ kaphatunk.
Feltéve, hogy minden technikai kérdés megoldódott, és a rendszer ténylegesen működőképesnek bizonyul, a következő probléma az lehet, hová építsék fel a Hyperloop-ot. Ehhez ugyanis egy szinte nyílegyenes pályát kellene létrehozni Los Angeles és San Francisco között, ami számos akadályba ütközhet. A közlekedésmérnökök rendszeresen megküzdenek a problémával, amely a Hyperloop esetében fokozottan jelentkezik majd: a városok már létező infrastruktúrával rendelkeznek, így sem a föld fölött sem pedig az alatt nem olyan egyszerű egyenes pályákat kiépíteni.
Powell kiterjedt kutatásokat végzett a mágneses gyorsvasutak pályáival kapcsolatban, és elmondása szerint ekkora sebességeknél már a minimális kanyarok is gondokat jelentenek. Az egyenestől való legfinomabb eltérés is észlelhető oldalirányú terhelésnek teszi ki az utasokat, ha pedig élesebb a kanyar, ezek az erők rosszullétet és sérüléseket is okozhatnak. A szakértő számításai szerint az átlagos utas maximum a gravitációs gyorsulás tizedének megfelelő oldalterhelést bír ki problémák nélkül, ami azt jelenti, hogy 1000 km/órás sebesség mellett a pálya vonalvezetését 64 kilométeres legkisebb fordulási sugárral kell megoldani. A Hyperloop-nak tehát rendkívül egyenes pályán kell haladnia, ami jó eséllyel azt jelenti, hogy lakott területeken is keresztülhalad majd.
Arra vonatkozóan, hogy ez hogyan oldható meg a lakosság zavarása nélkül, több különböző modell is létezik. Ezek egyikét ET3 nevű, coloradói székhelyű cég dolgozta ki, akik több vákuum-alapú szállítórendszer-prototípust is készítettek már. Elképzelésük szerint a pályát magába záró csövet betonoszlopokra kell helyezni, így az a lakott régiók fölött halad el, hasonlóan az áramhálózathoz. A szintkülönbségek különböző magasságú oszlopok révén könnyedén megoldhatók, és ebben a formában már olyan egyenes lehet a pálya, amilyenre éppen szükség van.
Musk a Twitteren azt ígérte, hogy augusztus 12-én hozza nyilvánosságra a Hyperloop első változatának terveit. Addig is tovább folyik a találgatás, azzal kapcsolatban, hogy mi járhat Musk fejében. Az általános vélekedés az, hogy ha bárki más állt volna elő hasonló nyilatkozatokkal és „tervmorzsákkal”, kevéssé lehetne komolyan venni. Elon Musk azonban nem arról híres, hogy a valóságtól elrugaszkodott projektekbe fogna. Nagyszabású, forradalmi ötleteit eddig mind egy szálig megvalósította: neki köszönhetjük, hogy a PayPal globális fizetési rendszerré nőtte ki magát, a SpaceX Dragon nevű űrhajója rendszeresen szállít utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra, és a többi űrjármű fejlesztése is rohamléptekkel halad, a Tesla Motors pedig a világ egyik legsikeresebb elektromos autókat gyártó cégévé nőtte ki magát napjainkra. A Hyperloop megvalósítása a jelenlegi információk alapján a lehetetlennel tűnik határosnak, de hasonló képtelenségnek tűnt tíz évvel ezelőtt az is, hogy egy frissen alapított, az űriparban nulláról kezdő magáncég működő hordozórakétákat és űrhajókat hozzon létre. Ez végül mindössze hét év alatt sikerült a SpaceX-nek, úgyhogy a magunk részéről kíváncsian várjuk a legújabb Elon Musk-féle csodát.
