A kriptovaluta-bányászat igencsak pörög manapság, ami nem is túl meglepő, hiszen az árfolyamok megint magasak, így sokan látnak lehetőséget a bányászatban, legyen szó apróbb farmok építőiről, vagy éppen igazi nagyágyúkról, akik elhagyatott gyárépületekben próbálnak profitot termelni rendszereikkel. Utóbbiak a jelek szerint egyre inkább egy egzotikus hűtésforma felé fordulhatnak az elkövetkező időszakban, ami hatékonyabb hűtést, stabilabb és jobb teljesítményt biztosíthat, vagyis segít a profit maximalizálásában.
Az újfajta hűtés igazából egyáltalán nem új, ugyanis a 2000-es évek eleje óta kísérleteznek vele, sőt, azóta már nagyobb rendszerekben alkalmazzák is, sikerrel. Ez a hűtés nem más, mint az immerziós, azaz merítéses hűtés, amikor a folyadék alapú nem-vezető hűtőközegbe merítik a különböző rendszereket, így a melegedő komponensek közvetlenül ennek a folyadéknak tudják átadni a termelődő hőt.
A BlocksBridge alapítója, Nishant Sharma úgy látja, hogy a nagyobb kriptovaluta-bányászok előbb-utóbb mindannyian erre a hűtési módszerre állhatnak át, ugyanis a hűtőfolyadékba merített rendszerek jobb teljesítmény elérésére képesek, mint normál társaik, valamint túlmelegedéstől sem kell tartani. Utóbbi persze csak jól méretezett hűtés esetén igaz.
Egy texasi kriptovaluta-bányász vállalat, a Riot Blockchain egyébként éppen nemrégiben jelentette be, hogy már tervezik egy nagy, akár 46000 bányászgép kiszolgálására is képes immerziós hűtőrendszer kifejlesztését, ami az iparág első nagyméretű merítéses hűtést használó farmja lesz. Ahogy elkészül a fejlesztés és munkába áll a farm, 20 megawattos fogyasztás mellett üzemel majd.
Ahogy az adatközpontok szegmensében, úgy a kriptovaluta-bányász farmoknál is sok hasonló szempontot mérlegelnek az üzemeltetők: fontos a hatékony helykihasználás, fontos a megfelelő hűtés, valamint az is fontos, hogy a számítási sűrűség a lehető legnagyobb legyen, vagyis egy adott helyen a lehető legnagyobb teljesítményű hardver férjen el.
Persze lényeges különbségek is vannak a két felhasználási mód között, ugyanis míg az adatközpontok jellemzően speciális üzemekben kapnak helyet, ahol megfelelő levegő vagy folyadék alapú hűtőteljesítmény áll rendelkezésre a szerverek kiszolgálásához, addig a bányászfarmok jellemzően elhagyatott raktárépületekben működnek, ahol ilyesmi nem áll rendelkezésre. Az adatközpontoknál fontos szempont még a teljes birtoklási költség alakulása is a profit szempontjából, így az üzemeltetők jellemzően minőségi és jó teljesítményű hardvereket használnak, amelyek maximálisan megfelelnek a szempontoknak.
Ezzel szemben a kriptovaluta-bányász farmoknál az egyik legfontosabb költség az áramfelhasználáshoz kapcsolódik, így ott nem a TCO a legfontosabb szempont, hanem a maximális teljesítmény és a stabil tápellátás, hogy a termelés zavartalan legyen. A hardverek bekerülési költsége persze itt is elég magas. Az immerziós hűtés használatával egyszerűbben és költséghatékonyabban megoldhatják a termelődő hő elvezetését, ezzel egy időben pedig a teljesítményt is maximalizálhatják, ami jótékonyan hat a profit alakulására.
Viszont azt is számításba kell venniük a bányászfarmok üzemeltetőinek, hogy az efféle hűtés alkalmazásához szükséges körülmények megteremtése nem olcsó, a kriptvaluták árfolyama meglehetősen komolyan ingadozik, így nincs rá garancia, hogy a befektetés teljes egészében megtérül – valamilyen szinten a szerencsén is múlik az egész.
