A Huawei egy remek vállalat, viszont nehéz úgy piacvezetőnek lenni, ha valaki nem kapja meg ugyanazokat a feltételeket, mint az összes többi versenyző a pályán. Ennek ellenére a kínai vállalat töretlenül küzd és megy előre, jobbnál jobb telefonokkal. Legújabb próbálkozásuk Mate 50 Pro névre hallgat, és igencsak ígéretesnek tűnik. Nem csak szerintünk, ugyanis a DXOMARK kameraértékelő oldal első helyén csücsül a kicsike.

A fekete doboza annyira minimál, amennyire csak lehet, egyedül a telefon nevét tüntették csak fel rajta, illetve az alapinformációkat a hátulján. A mobilon túl van benne USB-C töltőkábel és fali adapter is, ami ritkaság már a felső kategóriánál, így ennek nagyon örülünk. Ami szintén volt még a csomagban, és meglepett, az a tok. 

Ezzel kapcsolatban kettős érzéseim voltak, ugyanis egyfelől jó, hogy kapunk egy ingyen tokot, hiszen manapság szinte mindenki használ valamilyen védőeszközt a telefonján. Másrészről viszont ez egy áttetsző szilikon darab, ami nem illik egy több mint félmillió forintos telefonhoz. Így én személy szerint azt mondom, hogy inkább ne is adtak volna mellé, mivel egy ilyen telefonhoz komoly tok dukál, nem egy olcsó műanyag.

A Mate 50 Pro igazán kecses telefon, lekerekített kijelzővel, vékony kávákkal, és egy kontrasztosan piros főgombbal. Ezeket az elemeket viszont mind elnyomja a főattrakció, a kamera. Pontosabban kamerák, amiből három is található a hátlapon, egy még nagyobb körbe zárva. Tökéletesen szimmetrikus, így nem billeg az asztalon, mutatós is, de mégsem hivalkodó. Nem a kedvenc dizájnom, de szerintem összességében nagyon szépre sikeredett ez a ház.

Az előlapon egy igencsak méretes, 6,74 colos, ívelt 120Hz-es OLED panel helyezkedik el, ami HDR10+-szal, kiváló színekkel, és körülbelül 950 nites fényerővel rendelkezik (ezt ugyanis nem adta meg pontosan a gyártó). A panel sajnos nem LTPO, így csak 60 és 120 Hz között tudunk váltani, ami hatással van az üzemidőre is. Ebbe a szépen megkomponált egyvelegbe csupán a notch rondít bele, amit nem hittem, hogy fogok még látni egy csúcskategóriás telefonnál, de sajnos tévednem kellett.

Egészen jó kifogás erre a tény, hogy a Huawei 3D-s arcfelismerő szenzorokat tett ide, ami az Apple FaceID-jához hasonló funkcióra képes így. Azonban ha már az összehasonlításnál maradunk, akkor ne felejtsük el, hogy az említett notchot még az Apple-nek is sikerült kisebbre faragnia. Amit viszont nem sikerült megvalósítaniuk, az a kijelző alá helyezett ujjlenyomatolvasó, amivel a Huawei viszont rendelkezik.

A motorháztető alatt egy Snapdragon 8+ Gen 1 duruzsol, 8 GB memóriával és 256 vagy pedig 512 GB belső tárhellyel, viszont 5G nélkül. Ezt egy 4700 mAh-ás akkumulátor látja el energiával, amit 66W-tal tudunk vezetékesen tölteni. Az ingyenesen mellékelt fali adapter 41 perc alatt repít minket 100%-ra, de 50 Wattal vezeték nélkül is tölthető, ami több, mint elég. Így a telefon egy napot bőven kibír, én volt hogy akár 7 óráig is tudtam használni, ami szerintem egy igen jó érték. Ez a kombó igazán erős, a teljesítményre nem volt panaszom, minden játékot, vagy komolyabb programot simán elfuttatott az eszköz.

Mi újság Google?

A Huawei Mate 50 Pro-n, Android 12 alapokon nyugvó EMUI 13 fut. Viszont mi a helyzet a Google szolgáltatásokkal? Örömmel jelenthetem, hogy egyrészről rohamosan növekszik az AppGallery-ben megtalálható alkalmazások száma, így azt nem kell külsős, néha nem feltétlenül megbízható forrásból letölteni – így pedig az általam használt appok túlnyomó többségét be tudtam szerezni innen. A többire pedig ott van a Gspace, amiről korábban már meséltünk.

Ez az alkalmazás egy külsős fejlesztőtől származik, de nem lepődnék meg, ha az árnyékból azért a Huawei mozgatná a szálakat – nyilván hivatalosan nem érkezhet tőlük ilyesmi, hiszen az felvetne bizonyos kérdéseket. A program egy olyan készüléknek tetteti az eszközünket, ami még megfelel a Google keretrendszerének, így telepíthetjük a Play Áruházat, majd minden olyan appot, amit eddig nem, mint például a YouTube, Gmail, Google Maps, és így tovább.

Sajnos minden azért még mindig nem megoldott. Beszélhetünk itt arról is, hogy mivel ez egy „szimuláció”, így jobban meríti majd a mobilt, illetve az egyes értesítések kezelése sem tökéletes. Nem működik továbbá a Google Pay, illetve ezt nem volt lehetőségem kipróbálni, de úgy tudom az AndroidAuto sem. 

Kamera terén a már említett hármast kapjuk a hátlapon, amiből a fő szenzor egy 50 megapixeles, f/1,4-es rekeszértékkel, optikai képstabilizátorral, és lézeres autó fókusszal. Illetve pontosítanék az állításomon, a rekeszértéke ugyanis f/1,4, és f/4,0 között tíz fokozatban állítható, így tudjuk szabályozni a háttér elmosódásának, illetve a bejutó fénynek a mértékét, ezt pedig a körülményeknek megfelelően magától is állítja az eszköz automatikusan.

A végeredmény nagyon látványos, részletgazdag, éles, szép színekkel. A dinamikatartomány rendkívül jó, nem igazán lehet rosszat mondani erre a szenzorra – nem véletlenül lett a DXOMARK okostelefon kamerabenchmark oldal első helyezettje 149 ponttal, kettővel a Google Pixel 7 Pro és hárommal az iPhone 14 Pro előtt.

Második szenzora egy 13MP-es, f/2,2-es rekeszértékkel bíró 120 fokos látószöget használó ultraszéles kamera. Ez az esetek nagy többségében szép képeket készít, sok részlettel, jó dinamikatartománnyal, és a színei is remekek, ahogyan a fő kameránál is.

Végül pedig, egy 64MP-es, f/3,5-ös rekeszértékkel bíró, optikai képstabilizátorral felszerelt telefotó kamera, 3,5x-es optikai zoommal. Ezzel is remek képeket tudunk készíteni; az egyedüli negatívum nekem itt a színhűség volt, ami nem annyira jó, mint a főszenzor esetében. A kamera appban kapunk még 10x zoom lehetőséget is, ami már digitális, viszont eléggé jó minőségű végeredményeket produkál, így ezt nyugodtan használhatjuk.

Az előlapon találunk még egy 13MP-es, f/2,4-es rekeszértékkel rendelkező optikát, amivel szép képeket lehet készíteni, sőt a 0,8x szélesítésnek hála igazán sok is beleférhet abba a bizonyos szelfibe.

Végül egy helyre gyűjtöttem az összes alacsony fényviszony mellett készült képet a kamerákból, amik összességében lenyűgözőek lettek. Rengeteg részlet látszik, egyáltalán nem zajosak a fotók, a színeink is megmaradtak és az élességben sincs hiány. A lila autóról készült két kép is, az egyik sima, a másik éjszakai módban, amiből a világosabb készült az előbbi módban, ami még így is remekül fest.

A Huawei egy igencsak komoly telefont rakott le az asztalra, a Google szolgáltatások hiányán kívül rosszat nem is tudok rá mondani. A kamerái remekek, az üzemidő kiemelkedő, a dizájn megkapó, egyetlen kisebb probléma azonban még adódik. Igen, az ár, ami 580 000 Ft, ennyiért pedig már bármelyik gyártó csúcskészülékét meg tudjuk kapni – igen, akár az Apple-ét is. Így szerintem igazán Huawei fannak kell lenni ahhoz, hogy ezt a készüléket válasszuk, kevesebbért viszont azt mondanám rá, hogy egy komoly kihívó.