A 2019-es év elég erős volt az új VR szemüvegek tekintetében. A nagyobb felbontás és kényelem, vagy éppen a mobilitás mind-mind olyan változtatások voltak, amik továbbfejlesztették az eredeti szemüvegeket.

Míg az Oculus inkább a Questre fókuszált, a Valve pedig saját szemüveget fejlesztett a Valve Index képében, addig a HTC a moduláris felépítésben látta a jövőjét, vagyis igyekeztek egy nagyon erős alapokra épülő szemüveget létrehozni, amit igény szerint a felhasználó módosíthat és cserélheti rajta az egyes elemeket.

A HTC régóta a piacon van, így több olyan kiegészítője is van, amit a SteamVR rendszerek használnak, például a vezeték nélküli mód vagy a plusz érzékelők, amivel akár teljes testes követés is elérhető, így a lábunk is a VR tér részévé válik. Ezt látszólag hátrahagyva tavaly októberben megjelentette a HTC a Vive Cosmos eszközt, ami a már említett moduláris felépítést kívánta előtérbe helyezni, viszont ennek következtében alapértelmezetten elvesztette a SteamVR eszközök támogatását. Ennek oka, hogy az inside-out követési rendszert kezdte el használni, így az említett kiegészítők már nem működtek vele többet, mert míg a SteamVR lézerhálót érzékel, amit külső eszközök vetítenek a szobánkba, addig a „belülről-kifelé” követés beépített kamerákkal működik. Míg a külső szenzoros megoldás híresen pontos, addig az inside-out egy sokkal bonyolultabb módszer, ami rendesen megizzasztja a computer vision-nel foglalkozó mérnökök életét és az igazság az, hogy ez lett a Cosmos Achillesz sarka is megjelenéskor.

Az ígéretes szemüveg sajnos felfoghatatlanul rossz rajtot produkált, mert szinte lehetetlen volt otthoni környezetben beüzemelni. Vagy arra panaszkodott a szoftver, hogy kevés a fény, vagy ha működött is, egyszerűen szinte képtelen volt követni a kontrollereket normálisan. Mivel sokan attól tartottak, hogy ez menthetetlen vállalkozás, vissza is küldték az eszközüket a kéthetes online vásárlás védelmet élvezve, így a HTC hiába hozta pár héten belül a tapaszokat és javítja azóta is kéthetente a követést, ez az alap Cosmos kellemetlen rajtján nem segített. Karácsonyi szezon ide vagy oda, egyszerűen túl hamar dobták piacra és hibás követéssel kiadni egy VR szemüveget nem jobb, mintha valakinek az egere fél percenként nem érzékelné, hogy mozgatják, tehát elég zavaró dolog.

A HTC viszont jól döntött, amikor úgy építette ki a Cosmost, hogy a moduláris felépítésnek hála az igényeknek megfelelően működjön. Éppen ezért bár várni kellett rá, de a Half-Life: Alyx rajtjára időzítve sikerült megjelentetni az Elite csomagot, ami innentől kezdve szubmilliméter pontosságú követést tesz lehetővé, magyarul az eszköz legnagyobb hibája megszűnt, a Cosmos készen áll a valódi bevetésre. De megéri erre az eszközre beruházni? A HTC biztosított számunkra egy Vive Cosmos Elite eszközt, hogy megnézzük csomagot közelebbről és véleményezzük azt.

A Vive Cosmos Elite az első, vagyis az októberi Cosmos-szal teljesen azonos szemüveg, annyi különbséggel, hogy a csomagban egy kicsit más előlappal ellátott eszközt kapunk és nem a Cosmos új kontrollereit, hanem a HTC Vive eredeti, 2016-os vezérlőit kapjuk meg. Ezek pedig Lighthouse, vagyis SteamVR 1.0 bázisállomás követéssel rendelkeznek. Ennek köszönhetően sikerült a pontatlanságot legyőzni, cserébe viszont ismét külső szenzoroktól függ az eszköz. Ez kicsit kényelmetlenebbé teszi a használatát egy inside-out eszközzel szemben, de természetesen ha nem cipeljük egyik szobából vagy irodából a másikba, akkor ha egyszer jól elhelyeztük az érzékelőket, többé nem kell hozzájuk nyúlni, de amúgy sem igényelnek hosszas beállítási folyamatokat.

A csomagban nem kap helyet az eredeti Cosmos arcrésze és kontrollerei, de ha valaki szeretné, akkor természetesen lehetősége lesz ezeket a kiegészítőket utólag beszerezni a szemüveghez. Ilyenkor csak le kell pattintani az előlapot a szemüvegről és ráhelyezni a másikat és átválthatunk az eszköz másik követési megoldásra egy egyszeri beállítási folyamaton keresztül. Valójában 3 perc alatt megtörténhet a csere, szóval elég gördülékeny a dolog.

Maga az Elite csomag sajnos komoly kábelmenedzsmentet kíván meg. Nálam rengeteg kütyü van rákötve az elektromos hálózatra és kicsit fájdalmas volt látni, hogy legalább 3 slotot kell, hogy elfoglaljon a Cosmos Elite, hiszen a két bázisállomás is megkívánja az áramot, de a Cosmos-nak sem elegendő az USB-ből érkező elektromos töltés, külön neki is kell kakaót adnunk. A jó hír az, hogy a Cosmosból csak egy, viszonylag rugalmas kábel jön ki és csak a számítógéphez közeli elosztó doboznál válik szét a Display-portra és az USB 3.0-ra, ami a gépbe megy.

Az eszköz érzésre hasonló súlyban van, mint egy Oculus Rift S és ahhoz hasonlóan halo dizájnt kapott, vagyis egy fix keret kerül a fejünkre, amit megszoríthatunk egy kis tekerővel. A különbség, hogy ez fel is hajtható, ezzel pedig szabadon tudjuk vizsgálni a körülöttünk lévő teret. Odamehetünk a számítógépünkhoz, ihatunk, ehetünk, amit akarunk, közben le se kell venni a szemüveget. A Rift S-sel ellentétben ráadásul a lencsék távolsága állítható, ezzel pedig sokkal szélesebb közönségnek kedvezőbb az egész. Ezen kívül helyet kapott rajta két, viszonylag jó minőségű fejhallgató is, ami el is távolítható a fejünktől, hogy ne zavarjon fel és levételnél. Az arccal érintkező szivacs is elég kényelmes, a többi szemüveghez képest viszont talán sűrűbb szövésű. Ha valakit zavarna, akkor könnyedén levehető és akár egy utángyártott, kényelmesebb megoldással is használható.

Sajnos viszont hamar meleg lett a szemüveg alatt és elkezdtem izzadni. Ez érdekes, mert VR szemüvegben csak fizikai mozgásnál, sportjátékoknál érzem azt, hogy izzadok, itt viszont pusztán a viselése se annyira kellemes.

A hangszórókat sokáig teszteltem, de az igazság az, hogy bár szerintem HD minőségű a hang, ettől függetlenül nem az én ízlésemnek megfelelő. A mély lapos, és a közép sem hallatszik ki jól szerintem, pedig ettől a részétől is sokat vártam, de az is igaz, hogy embere válogatja, kinek melyik tartományú hang jön be. A képi világ pedig egy érdekes része a szemüvegnek.

Kezdjük a lencsékkel, mert azok kifejezetten nagyon nem jók. Lényegében még mindig a 2016-os lencséket használja az eszköz, aminek hála nagyon kicsi az a betekintési szög, ahol éles a kép, vagyis nagyon jól kell felvenned a szemüveget, hogy tényleg mindent tűélesen láss, de még ekkor sem lesz a látótér széle tiszta. Ha kicsit elmozdul, akkor a világ homályba vész. Ezen kívül elég jelentős a „godray” effekt, ami miatt a kontrasztos fényeknél például egyfajta fénycsóva jön ki a feliratokból, ez kissé zavaró tud lenni, bár kibírható. De ha rendben fel is vettük és használjuk, akkor is van kromatikus aberráció, tehát például a fehér részek széle kék és piros fényben tündököl.

Sajnos a lencsének van egy plusz torzítása a széleken. Kicsit olyan érzés, mint amikor az ember új szemüveget kap (most kivételesen valódi szemüvegre gondolok, szóval dioptriás, cilinderes meg hasonló hétköznapi dolog). Furcsán torzul a világ és kell egy kis idő, hogy az ember betörje és megszokja. Túlélhető, sőt, valaki észre se veszi, de az Oculus eszközöknél vagy a PSVR-nál egyáltalán nem, vagy csak minimálisan tapasztaltam ilyet. Tényleg nem értem miért nem fejlesztettek még mindig lencsét vagy licencelnek valamit akár a Samsungtól vagy bárki mástól, aki ért is ehhez. Furcsa, és szerintem egy VR szemüvegnél nem túl jó ajánlat, hogy napokat kell használni, hogy megszokjuk annak torzulását. Már annak idején is a GearVR szemüvegekből vették ki, majd cserélte ki a Vive-os felhasználók egy része a lencséket, hogy jobb képet kapjanak. Hihetetlen, hogy nem találtak a Cosmosra jobb megoldást, mert ez drasztikusan rontja az eszköz értékét. Félreértés ne essék, a Valve Index pontosan ugyanezen lencséket kapta meg, tehát egy fokkal sem jobb ott sem az élmény. Egyszerűen az Oculus meg pár WMR gyártó ennyivel előrébb jár lencseügyben.

A kijelző viszont nem rossz. A színek jók és bár LCD RGB-ről beszélünk, elég jó a feketéje. A probléma tényleg az, hogy kicsi az optimális betekintési szög a lencse miatt és éppen, hogy szinte csak észrevehetetlen mértékben élesebb a képe, mint egy Rift S-nek, holott, ez a szemüveg dupla annyiba kerül, vagyis kicsit többet várnék el. Tehát hiába a nagy felbontás, ennek nagyrésze a lencse miatt elveszik. A kijelző és a képminőség viszont jobb, mint a Valve Index-é.

A csomagban ugye említettem, hogy az eredeti Vive kontrollerek, vagyis a Wandok kapnak helyet. Ezek voltak azok a vezérlők, amik először kínáltak mozgáskövetős megoldást kezeinknek 2016-ban és ez volt az oka annak, hogy a HTC elhúzott az Oculustól, hiszen annak megjelenésekor még nem volt megfelelő irányítója, csak egy Xbox One gamepadja.

A HTC Vive a Wandnak hála korán elterjedt. A kezdeti időszakokban nagyon sok játékfejlesztő csak Wandra készített játékokat, a később érkező Oculus Touch irányítókkal már nem is foglalkoztak. Ez korai Rift felhasználóként fájt annak idején, de már tudom és mindenki tudja, hogy az Oculusnak volt igaza. A Wand egy elhamarkodott és rossz koncepció. A baj az, hogy 2020-ban a legújabb csomag részeként is ez köszön vissza.

Ergonómialiag értékelhetetlen eszközökről beszélünk, amik nehezek, otrombák és a gombok a tapipaddal együtt nem földi lénynek készültek. Tényleg nem tudok olyan élőlényt említeni a gazdag biodiverzitással rendelkező bolygónk teljes történelméből, amelynek ez kézre állna.

A gombok nem jó helyen vannak, és van olyan, ami szinte be se nyomható játék közben. A kialakítása kényelmetlen, egy seprű ergonómikusabb. A gombokat nem jó érzés használni, van, ami játék közben magától benyomódik és mindennek tetejébe lehetetlen ezzel az eszközzel érzelmeket kifejezni a multiplayer játékokban. Vagyis az Oculus Touch kontrollerrel szemben (kár lenne a 2020-ban érkezett Index kontrollerhez hasonlítani) nem érzékeli az ujjaink pozícióját. Nem tudjuk nonverbális módon kommunikálni, mert csak két bot. Tényleg csak egy leheletnyivel jobb a PSVR, VR-ra szánalmasan rossz fagyijaitól, mert legalább pontos.

Számomra tényleg felfoghatatlan, hogy a Cosmos Elite miért ezzel az őskövülettel érkezett. Ennyire sok volt a raktáron, amit értékesíteni kellett? Az Oculus tehát képes volt 3 hónapnál tovább gondolkodni, így most nem is ők szenvednek a piacon és kísérti őket 4 évvel később is a rossz döntésük.

Viszont itt jön a képbe, hogy szerencsére megszabadulhatunk ezektől a fagylalttölcsér-tartóktól és a SteamVR követésnek hála szabadon választhatunk magunknak másik kontrollert, akár a Valve Indexét is. A bökkenő csupán az, hogy ezért megint csak pénzt kell kiadnunk, nem is keveset és már így is nagyon drága az egész konstrukció.

A Steam VR bázisállomásokkal se vagyok elégedett. Otthoni felhasználásra teljesen mindegy, hogy 1.0 vagy 2.0 a rendszer, így nem is gond, hogy a régebbi fajta jár a csomaghoz. Ami zavar nem más, mint a hangjuk. Valószínű nem minden ember hallja ezeknek a bigyóknak a zümmögését, de sajnos az én fülem érzékeny rá. Mivel pörgő alkatrész van benne, ezért kiad egy kis zajt, ami miatt éjszaka elalvás előtt ki kell húznom, különben csak idegesítene, bár a SteamVR tudja kezelni őket Bluetoothon keresztül, hogy kikapcsolja őket, amikor nincs rájuk szükség.

Vannak viszont azért pozitív dolgok is, például, hogy a SteamVR-nak hála a Cosmos újra kompatibilis szinte minden Steamen fellelhető programmal. Sőt, a csomaghoz jár fél év Viveport Infinity előfizetés, ami a HTC saját app-értékesítő platformja. Ennek részeként már rögtön az aktiváció után több száz játékhoz férhet hozzá a felhasználó korlátozások nélkül amíg az előfizetése tart. Sőt, aki most veszi meg az Elite-et, annak a HTC a Half-Life: Alyxot is biztosítja felár nélkül. Tartalomból tehát nincs hiány.

Sajnos viszont képbejön az a probléma, hogy az Oculusnak általánosságban több AAA játéka van és bizony csak trükközéssel lehet ezekkel játszani Vive felhasználóként.

Ha mindenképpen szeretnénk Oculus programokkal játszani, akkor szükségünk lesz a Revive nevű alkalmazásra és azt feltelepítve tudjuk elindítani az Oculus appokat. Természetesen nem minden program fog elindulni így, sőt, sok alapból játszhatatlan a pattintott kő egyszerűségű kontroller miatt. De szerencsére vannak olyan címek, mint például a Vader Immortal, ami végigvihető. Ha pedig van inside-out Cosmos kontrollerünk, esetleg egy Index vezérlőnk, akkor már az eddig kérdéses címekkel is nagyrészt működni fog a Cosmos.

Vannak játékok, mint például a Pistol Whip, a Beat Saber, a L.A. Noire, Audio Trip, Doctor Who és a többi, amik simán és nagyon jól működnek a Cosmoson kontrollertől függetlenül, de én azt mondom, hogy nagyon kéne ennek az eszköznek egy Index kontroller szintű cucc a csomagba és végre tényleg el kéne felejteni a Wandokat, még akkor is, ha talán munkára és kreatív területre talán  használható.

Apropó munka. A Cosmos kiválóan alkalmas ilyen feladatok lebonyolítására. A felhajtható arcrész a fejlesztőknek és a vállalatoknak hihetetlenül nagy kényelmet nyújt. Amikor például az Unreal Eninge-ben fejlesztőként csinálsz egy VR alkalmazást, elengedhetetlen, hogy a monitort is nézd. Ezzel a felhajtásos megoldással meg álomkönnyen tudsz a VR alkalmazásod és az engine között váltogatni. Lehetséges, hogy általános fejlesztésre tényleg nem találhatsz jobb szemüveget a piacon

Az Alyxra visszatérnék még egy kicsit. A játék Wanddal is irányítható, játszható, élvezhető. A probléma viszont az, hogy míg a Rift S-sel gond nélkül játszottam a legjobb minőségi beállítások mellett, vagyis közel maximum grafikán akadás nélkül, addig a Cosmoson a gépem megfeküdt és minimálisra kellett átállítanom mindent, így végül gyengébb látványt kaptam, mint Rift S-en.

Itt most egy RTX 2060 Super kártyáról beszélünk, ami már bőven jobb, mint amivel egy átlag felhasználó otthon rendelkezik, szóval ha tényleg maximumon szeretnéd élvezni az Alyxot a Cosmosszal, akkor muszáj lesz beszerezned legalább egy RTX 2080-at vagy annak is a Ti verzióját. Összességében tehát hiába a nagyobb felbontás, a magas gépigényű játékoknál ez fordítva sülhet el, mint kéne, és rosszabb látványvilágot kapsz.

A HTC Cosmos Elite-hez rendkívül pozitívan álltam hozzá. Nagyon vártam, hogy kipróbálhassam és tényleg őszintén reménykedtem benne, hogy valami kiemelkedő tulajdonsága lesz, ami miatt úgy érzem, hogy bátran tudom ajánlani bárkinek, aki VR szemüvegbe szeretne beruházni.

A helyzet viszont az, hogy nincs akkora előnye a Rift S-sel szemben, mint amit az ára mutatna. A Valve Index szemüveg maga pedig sok szempontból nem jobb a Cosmos Elite-nél. De míg a Valve Index a saját kontrollereivel kerül annyiba, mint a Cosmos, addig a Cosmos az elavult Wandokkal tartja ezt az árat, így hiába vehető ehhez is Index kontroller, azt már csak felárért lesz lehetséges beüzemelni.

A HTC Vive Cosmos Elite legnagyobb előnye, hogy a többi szemüveggel ellentétben nem hiánytermék. Az ellátása biztosított, szóval, ha impulzusvásárlóként hirtelen beruháznál egy PC-s szemüvegre, esélyed sincs mást venni és még a Half-Life: Alyx-ot is megkapod mellé. Viszont én sajnos otthoni játékra nehezen tudom ajánlani. Szerettem volna, akartam, szurkoltam neki, de sajnos nem megy. Ennyiért legalábbis biztosan nem. Viszont, ha játékfejlesztő vagy, a felpattanó arcrész miatt ez egy igencsak kényelmes megoldás lehet, így a vállalati környezetre nyugodtan elviheted, minden kollégád örülni fog neki, hogy ezzel dolgozhat.