I. Bevezető és specifikáció
Megújult a Hewlett-Packard legendás Pavilion sorozata, amely mindig is a vállalat multimédiás mindenese volt. Ezúttal inkább a trendekhez való igazodás és a belső hardver frissítés volt az, ami a főszerepet játszotta, a külsőt sok változás nem érte. A dv6 teljesen új eresztés, az újítások főleg a fekete házburkolaton és a 16:9-es kijelzőn érhetők tetten. A dv7 ráncfelvarrást kapott, amely a külsőt nem nagyon érintette, viszont immáron ő is 16:9-es panelekkel érkezik.
Processzor: Intel Core 2 Duo T6400 2,00 GHz 2 MB cache 800 MHz FSB
Memória: 3 GB Hynix+Micron DDR2-800 CL6-6-6-18
Chipset: Intel PM45
Videokártya: ATI Radeon Mobility HD4650 1 GB
Hangkártya: IDT 92HD75B3 HD Audio
Kijelző: 15,6” (1366x768, Glare-Type)
Merevlemez: Toshiba MK3252GSX (320 GB, 8MB cache, 5400 rpm, SATA-II)
Optikai meghajtó: HL-DT-ST GSA-T50L DVD-RW
Hálózati kártya (LAN): Realtek RTL8168C(P)/8111C(P) Family PCI-E Gigabit Ethernet
Hálózati kártya (WLAN): Broadcom 802.11g
e-SATA: van
HDMI: van
Mobil internet: nincs
Modem: nincs
TV tuner: van (AverMedia A309, MPEG-2)
Távirányító: van
Webkamera: van
FireWire: van
Bluetooth: van
Infravörös port: nincs
Kártyaolvasó: van
Ujjlenyomat olvasó: nincs
Akkumulátor: 6 cellás 55Wh
Operációs rendszer: Windows Vista Home Premium SP1
Tömeg: 3,14 kg (6 cellás akksival)
Ár (a cikk megjelenésekor): 262 ezer forint
Mobil interneten kívül mindent megkapunk, amire csak szükségünk lehet. Nagy kár, hogy a beépített TV tuner még mindig nem támogatja az MPEG-4 kódolást, így hiába jár hozzá koax átalakító és antenna, sokra nem fogunk vele menni. A távirányítókat (merthogy mint mindig, most is kettő van belőle) viszont könnyedén használhatjuk a Windows Media Playerhez vagy a Media Centerhez, így házimozi hangulatot varázsolva a szobába. A vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatokból egyedül a kicsit öregecske infra hiányzik, de a mai telefonokat úgyis Bluetooth-on keresztül fogjuk használni, hiszen a legtöbb készüléken már infravörös csatlakozási lehetőség amúgy sincs.
A gép mellé a már említett távirányítókon és az antennán kívül kapunk egy törlőkendőt (amire szükségünk lesz gazdagon), egy újrahasznosított papírból készült dobozt (ebben találjuk a leírásokat), illetve a szokásos tápegység-tápkábel-akkumulátor triót. Se táska, se egér, de a távirányító miatt ez megbocsátható.
II. Hardver és teljesítménytesztek
Sajnos első benyomásunk nem volt túl jó az új Pavilionnal kapcsolatban. Féltünk tőle, hogy hozni fogja a dv5 zajszintjét és ez így is lett. Nem volt hangos üresjáratban sem, de a gépek többsége jóval halkabb működésre képes nála. Emellett a hőméréskletek sem voltak Alaszkát megszégyenítő értékek, internetezés alatt 49-50 fokot, teljes terhelés alatt pedig közel 80 fokot mértünk. Ezalatt a teszthelységben közel 25 fokos levegő uralkodott, így külön örömként ért minket a Prime95 közben folyamatosan felhangosodó ventilátor zaja. Sajnos ki kell jelentenünk: terhelésre a dv6 hangos, nem is kicsit. Külön ciki, hogy nem a videokártya hűtés az, ami ennek oroszlánrészét kiteszi, hanem a processzoré. A magas fordulatszámnak talán egyetlen előnye van, nagyon gyorsan vissza tud hűlni a gép az üresjárati üzemfokra (körül-belül fél perc). A BIOS-ban lehetőségünk nyílik egy szokásos HP opció átállítására, amivel azt tudjuk megmondani a gépnek, hogyha hálózatról megy a szerkezet, akkor mindig tartsa bekapcsolva a ventilátorokat. Nos, mi kipróbáltuk, hogy mi van, ha ezzel a lehetőséggel nem kívánunk élni. Ilyenkor tényleg valamivel alacsonyabb lett a zajszint, viszont minden kisebb terhelésre felpörgéssel válaszolt a notebook, ami hosszútávon nagyon idegesítő, így érdemes ezt az opciót bekapcsolva hagyni.
A Windows Vista igencsak bőkezűen bánt a pontok osztogatásával, azt már a specifikációkból is sejteni lehetett, hogy nem a videokártya lesz a szűk keresztmetszet a dv6-ban. Ha már szóba került, mutassuk is be őkelmét. Aki rendszeresen követi cikkeinket, annak bizonyára az asztali frontról ismerős lehet a Radeon HD4650, amely a népszerű HD4670 DDR2-es memóriával ellátott és némileg alacsonyabb órajelen hajtott változata. 320 shader egységével és 128 bites memória interfészével a mai játékokkal is elboldogul közepes felbontásban és részletességgel.
Jó hír, hogy az AMD gyakorlatilag semmit nem változtatott, a mobil verzió ugyanúgy megkapta az RV730-as grafikus magot a 128 bites memória sínrendszerrel, viszont a DDR2-es memóriákat jóval gyorsabb GDDR3-masokra cserélték, így kompenzálva az 50 MHz-cel alacsonyabb GPU órajelet. Mindez egy meglehetősen erős grafikus alrendszert jelent, ami mobil viszonylatban még a jóval drágább gépekben található GeForce 9700M GT-t is megszorongatja (és olykor simán meg is veri). Természetesen a PowerPlay™ energiamenedzsment sem marad el, üresjáratban és filmnézés alatt is csupán 220/800 MHz-en jár a kártya. Hőmérésklete egy az egyben úgy alakul, mint a processzoré, 2D-ben 48-50 fok, 3D-ben 75-80 fok.
A merevlemez sebességével meg voltunk elégedve, zajszintje sem volt magas, ami viszont aggasztónak bizonyult, az a hőmérséklet. Tudjuk, hogy a 24-25 fokos helység nem egy kimondottan ideális tesztkörnyezet, de sajnos nyáron lesz ez még bőven több is és már most sem kellett sokat tornásznunk, hogy átlépjük az 50 fokos lélektani határt (ami a HDD-t illeti), az pedig már hosszútávon nem egészséges. Két dolgot tehetünk: vagy merevlemezt cserélünk (ajánlott széria WD Caviar Blue) vagy pedig alulról hűtjük a gépet. Egyik sem olcsó megoldás, viszont némi vígasztalásra adhat okot, hogy az Apple iMac-jeiben található asztali merevlemezek is hasonló hőmérsékleten tekernek minden nyáron és nagyon ritkán adják be a kulcsot.
Nem szoktunk kitérni a noteszgépek hangkártyáira, mert általában Realtek chipes a többség és azokkal sosincs semmiféle probléma, kiválóan teszik a dolgukat. Most viszont egy IDT által fémjelzett megoldás kapott helyet a legújabb Pavilionban, amelynek több érdekessége is akad.
Az első a megmagyarázhatatlan működés, ami annyit jelent, hogy a hang néha késik a történéshez képest, ez jellemzően akkor forul elő, ha a Windows rendszergazdai engedélyt kér bizonyos program futtatásához (User Account Control segítségével). A nagyobbik probléma viszont az, hogy néha teljesen véletlenül apró pattanásokat lehet hallani ahelyett, hogy rendes Windows effektek szólalnának meg a sztereó hangszórópáron. A már említett hangminőség erős közepes, sajnos a hangkártya által támogatott SRS™ WOW Premium hangzásképek használatakor hamarabb kezd el torzítani a rendszer (pontosabban már maga a jel is). Részben erre találták ki a mélyhang-kompenzációt, amelyet kiemelésre és torzításcsökkentésre is egyaránt használhatunk.
A hangszórópárok ezúttal nem kaptak subwoofernek csúfolt kiegészítést, így mélyhangot még távolról se keressünk bennük, gyakorlatilag 100-120 Hz alatt képtelenek bármit megszólaltatni fejhallgató vagy külső hangrendszer nélkül. További negatívum, hogy a középtartományt ráadásul túlságosan kiemelték és nagyon nehéz megfelelő hangzást varázsolni a beépített EQ-val.
HP Pavilion dv6-1130eh teszteredmények:
PCMark05 (CPU): 5010
PCMark05 (Graphics): 8753
PCMark05 (HDD): 4068
Cinebench10: 4026 (3 perc 09 másodperc)
Memória olvasás: 5756 MB/s
Memória írás: 4208 MB/s
Memória másolás: 4390 MB/s
Memória késleltetés: 81,4 ns
CPU Queen: 8407
CPU PhotoWorxx: 6849
CPU Zlib: 25703 kB/s
CPU AES: 7356
FPU Julia: 3672
FPU Mandel: 1890
FPU SinJulia: 984
The Last Remnant 720x480: 75,5 fps
The Last Remnant 1366x768: 33,4 fps
Stalker 1366x768 Enchanced Full Dynamic Lightning + Ultra Detail
Day: 15 (8) fps
Night: 23 (10) fps
Rain: 27 (17) fps
SunShafts: 10 (7) fps
Stalker 1366x768 Full Dynamic Lightning + High Detail
Day: 20 (10) fps
Night: 40 (17) fps
Rain: 50 (24) fps
SunShafts: 21 (9) fps
3DMark Vantage Performance 1366x768 GPU Score: 2578
Crysis 1366x768 High: 20,9 fps
Crysis 1366x768 Medium: 35,7 fps
Far Cry 2 1366x768 Ultra High: 28,5 (15,1) fps
Far Cry 2 1366x768 High: 37,7 (21,9) fps
Far Cry 2 1366x768 Medium DX9: 51,6 (27,6) fps
III. Ergonómia
Magáról a gép külsejéről és ergonómiai mivoltáról sok minden újat nem lehet mondani, hiszen az egyetlen változás, hogy a belső ezüst helyett fekete-ezüst színben pompázik.
A fedél a készülék egyik gyenge pontja, hiszen első ránézésre vastagnak és keménynek tűnik, viszont ha az ember jobban megvizsgálja, akkor rájön, hogy meglehetősen üreges és könnyen benyomható, így a mögötte lévő TFT panel az átlagnál nagyobb veszélynek van kitéve. Nem árt tehát, ha notebook táskában nem magunk felé néz a fedlap hurcolászásnál.
A billentyűzetről sokadjára mondjuk el, hogy tipikus HP, de ha egyszer így van, akkor nincs mit tenni. Remekül nyomható, gyors- és gépírásra is könnyen használható klaviatúráról beszélünk, amelynek komfortérzetét beárnyékolja a csillogós fekete műanyag. Rendkívül gyorsan gyűjti a port, a mocskot és az ujjlenyomatot is, de ez igaz a gép minden részére sajnos. Sokkal hamarabb kezd el izzadni az ember ujja a gépeléstől, mint a dv5-nél.
A touchpad ellenben semmit nem változott, tehát továbbra is borotválkozásra alkalmas tükörből készül, nagyon tapad az ujjakhoz és hasznos felülete se túl nagy. A kétujjas műveleteket a Hewlett-Packard egyelőre nem erőlteti.
Két oldalt katonás rend sorakozik, de ezt már megszokhattuk, ha egy Pavilionnal nézünk farkasszemet. Minden létező csatlakozó jobb és bal oldalt helyezkedik el, csupán a hang ki- és bemenetek foglalnak helyet a felhasználóhoz legközelebb eső részen.
A kijelző képminőségével meg voltunk elégedve, de a színek picit pirosasnak tűntek rajta, ezt szoftveres korrigációval könnyedén lehet javítani. Amit viszont nem, az a fényerősség, amiből a maximális szint verőfényes napsütésben használhatatlan, ezzel szemben a minimális érték még éppen olvasható dokumentumokat eredményez átlagos főiskolai fényviszonyok mellett.
A webkamera külön kezelőszoftvert kapott, amely szintén a fiatalokat célozza meg azzal, hogy mindenféle effektet használhatunk fel egy-egy állókép megörökítésénél illetve eltorzíthatjuk arcunkat is.
IV. Üzemidő és értékelés
Az 55 Wh-s teleptől túl sokat nem vártunk, hiszen az erős videokártya hiába veszi le órajeleit, attól még fogyaszt. Minimális fényerőnél a csupán dokumentum olvasásból álló teszt kereken két és fél óráig húzta, ugyanezt maximális fényerőn megismételve az eredmény alig 2 óra lett. Játszani akkumulátorról valószínűleg nem fogunk, de ha erre vetemednénk, nem árt tudni, hogy be kell érnünk valamivel kevesebb, mint egy órával.
Egyik szemünk sír, a másik nevet. A HP legújabb Pavilionja ott változott, ahol nem kellett volna és olyan dolgokat tartott meg az előd modellekből, amiket már akkor is kifogásoltunk. Mindehhez jön a remek 3D-s teljesítmény és így kapunk egy felemás értékelést. Aki sokat játszik majd leendő noteszgépén az biztosan örülni fog a Radeon HD4650-nek és az árcédulának is (ugyanis a dv6 az egyik legolcsóbb olyan gép, amit ilyen VGA-val szerelnek). Ugyanakkor, aki nagyon ritkán játszik az bosszankodni fog az átlagnál zajosabb működés, a kifogásolható hangminőség, a rendkívül kényes anyaghasználat és a szerény akkumulátoros üzemidő miatt. A TV tuner továbbra is dísz, a távirányító viszont jól használható. Tömege miatt valószínűleg olyan felhasználók fogják venni, akiknek másodlagos szempont a mobilitás és inkább a nyers teljesítményt és a kinézetet helyezik előtérbe. Nekik bátran ajánljuk a Pavilion dv6-ot.
A Hewlett-Packard Pavilion dv6-1130eh-t a CHS Hungary Kft-től kaptuk tesztelésre. Köszönjük.
Pro:
+ remek 3D-s teljesítmény
+ fiatalos kinézet
+ átlagosnál jobb képminőség
+ távirányítók
Kontra:
- gyorsan koszolódó billentyűzet és touchpad
- sérülékeny fedél
- átlagosnál jóval melegebb merevlemez
- átlagos hangszórók
- gyenge akkumulátoros üzemidő
Hivatalos oldal: Hewlett-Packard
Vásárlás: iPon webáruház
