A HP kínálatában már jó pár éve elérhető a 13.3 inches, kecses kinézetű ultrabook, az Envy 13. A 2019-es verzió a tavalyi modellhez képest sok változáson ment keresztül, megnéztük mik ezek. A Dell XPS 13 és Macbook Air kategóriájában versenyző Envy elérhető i5 vagy i7 processzorral, 256 vagy 512 GB-os SSD-vel és 8 vagy 16 GB DDR3 memóriával. Lássuk tehát, hogy mit is tud a frissített Envy!
Első ránézésre a design tekintetében nincs túl sok különbség a tavalyi modellhez képest. Az alumínium ház megmaradt, melynek szélei élesek, így még inkább vékony benyomást kelt. A gép ugyan 1 mm-rel vastagabb az elődjénél, de ennek ellenére továbbra is rendkívül vékony. Ezt bizonyítja, hogy az USB portokhoz csak úgy férünk hozzá, ha az ezeket takaró részt lenyomjuk. A 13.3 inches kijelzőt vékony káva öleli körül, csak a tetején vastagabb a webkamera miatt. A képernyőt maximum 125 fokban dönthetjük hátra. Nyitott állapotban a takaró lemez alsó része megemeli a házat. A 13-as Envy mindössze 1,22 kg-ot nyom, mely táskába téve alig észrevehető tömeg.
Vékony kialakítása ellenére nagyjából minden szükségesebb csatlakozót megtalálhatunk az Envy-n. „Hagyományos” (Type-A) USB 3.1 portból kettőt is kapunk, Type-C csatlakozóból viszont csak egyet, ami visszalépés a korábbi modellhez képest (ott kettő is jelen volt). Ez utóbbi egyébként multifunkciós – az adatátvitelen kívül a notebookot is tudjuk vele tölteni, valamint ez szolgál videókimenetként is.
Sajnos a DisplayPort – USB-C adaptert kispórolta a dobozból a gyártó, abban a töltőn kívül lényegében nem találunk semmit. A két Type-A USB portot egy kis „billenő” lehajtásával tudjuk használni. Ezeken kívül a bal oldalon található egy jack csatlakozó és egy microSD kártyaolvasó, a jobb oldalon pedig az adapter csatlakozója és egy ujjlenyomat-olvasó.
A HP nem babrált a billentyűzettel, ami örömteli hír. A gombok lenyomásakor az út viszonylag rövid, a visszacsatolás is határozott. Nem igazán lehet véletlenül lenyomni a billentyűket, ha azokon pihentetjük a kezünket, viszont nem is kell túl erősen lenyomni. Hosszabb távon is kényelmes gépelni rajta.
Háttérvilágítás van, ami egy funkciógombbal tudunk ki-bekapcsolni, viszont sajnos csak egy világítási fokozat van. A billentyűzet előtt a korábbi modellből már jól megszokott touchpad helyezkedik el, melynek mérete 11 x 5,5 cm, azaz rengeteg hely van a különböző gesztusokkal való vezérlésre. A felülete sima, a lenyomásra viszont kissé nehezen reagál, illetve túl erősen kell tapizni. Hosszútávú használata nem a legkényelmesebb.
Az Envy 13 Bang & Olufsen hangszórókat kapott, összesen négyet. Kettő a ház elején van, ezek két irányba néznek, a másik kettő pedig hátul helyezkedik el. A hangzás tiszta, de nem túl erőteljes, valamint nincs igazán basszus. A MacBook Pro modellekhez képest gyengébb, de semmiképpen nem rossz. Ettől függetlenül inkább külső hangszóróval vagy fejhallgatóval érdemes zenéket hallgatni vagy videókat nézni..
A 13,3 inches kijelző felbontása 1920 x 1080 pixel, de 4K-s verzió is elérhető belőle. Az IPS panelnek köszönhetően a betekintési szögek jók. Alapvetően a színekkel sincs probléma, bár az sRGB színteret csak 78%-ban fedi le, így azért nem egy komolyabb panelről van szó. Az egyetlen igazi probléma vele, hogy a tükröződő felület és a gyenge maximális fényerő együttese miatt ez a modell kevéssé jól használható a szabadban.
A tesztelt modellben található Intel Core i7 8550U már a Kaby Lake frissített szériájához tartozik, a Kaby Lake Refresh-hez. Az új chipeket 2017 harmadik negyedévében mutatta be az Intel. Ezekben a 2016-os modellekhez képest egy nagyobb előrelépés történt: a két fizikai mag helyett már négyet kapunk, így 8 virtuális szálat tud kezelni az operációs rendszer. Ezen kívül minimálisan változott az órajel (az integrált GPU-ban is), viszont a gyártástechnológia – és így a fogyasztás is – változatlan. Az alap órajel 1,8 GHz, míg a turbó 4 GHz.
Nem hozható fel negatívumként, hogy az új Envy modellekbe még nem a Whiskey Lake chipek kerültek, hiszen a teljesítménybeli különbség elhanyagolható. Teljesítményben a drágább laptopok szintjét hozza és az átlagos alkalmazásokon kívül simán bírja a komolyabb munkát is, mint például a fotó- vagy videoszerkesztés. A játékok alatt nyújtott teljesítmény megfelelő és inkább a videokártya bizonyul szűk keresztmetszetnek.
A processzor beépített grafikus vezérlőjén (Intel HD Graphics 620) kívül dedikált grafikus chipet is kapunk, egy Nvidia Geforce MX150 személyében, 2 GB memóriával. (Ezt az olcsóbb modellek nem kapták meg.) A dedikált GPU mindenképpen jól jön, sokszor előfordul, hogy ilyet jóval drágább ultrabookokba sem szerelnek. Azonban ahogyan azt a grafikonokon is látni lehet, a teljesítménye elég limitált.
A jelenlegi nagyobb címeket Full HD felbontás mellett nem tudja játszhatóan futtatni. Nagyon lejjebb kell adni az igényeinkből, egyrészt a felbontást, másrészt a részletességet illetően, ha a legújabb játékokkal szeretnénk játszani. Régebbi címek esetén kevésbé ütközhetünk ilyen problémába.
A HP feleslegesen nehezítette meg azok dolgát, akik szét szeretnék szedni a gépet, bár ez az ultrabookoknál már megszokott. Ennek leginkább portalanításkor van értelme, mert lényegében az egyedüli komponens, amit ki tudunk cserélni, az az SSD. A memória az alaplapra van forrasztva, így jól gondoljuk meg, hogy mekkora memóriával kérjük a vásárláskor. Az 512 GB-os SK Hynix NVMe SSD (M.2 2280-as méret) az ettől a kategóriától elvárt olvasási és írási értékeket hozza, viszont inkább az átlagos kategóriába sorolandó. Ha ki szeretnénk cserélni, akkor a Samsung jelenlegi modelljei (970) ennél lényegesen gyorsabbak. Az 512-ből 421GB használható fel.
Az előző Envy modellel szemben a 2018-as verzió már csak egy ventilátort kapott, ami elégnek bizonyul. Teljes terhelés alatt is 70°C körül alakul a processzor és a videokártya hőmérséklete, alapjáraton pedig inkább 30°C körül. Normál használat mellett szinte teljesen hangtalan a hűtés és terhelés alatt sem zavaróan hangos. Csak ha rosszul szellőző felületre rakjuk, akkor indul be igazán a hűtés. A felső burkolaton nyugodtan pihentethetjük a kezeinket játék közben, nem melegszik lényegesen.
Az akkumulátor kapacitása 53.2 wattóra. A gyártó állítása szerint akár 14 órát is elmegy a gép, de ezt a gyakorlatban nehéz reprodukálni. Böngészésnél/általános használatnál 8,5 órát, filmnézésnél pedig 6,5 órát mértünk. Játék alatt ez már jelentősen lecsökken, 3 óra körülre. A tavalyi modellből többet is ki lehetett hozni, de itt sem lehet okunk panaszra – egy átlagos napot többnyire ki lehet bírni vele.
A HP saját prémium kategóriás ultrabookja megállja a helyét a piacon, pláne, hogy olcsóbban juthatunk hozzá, mint a legnagyobb vetélytársaknak számító Apple MacBook és Dell XPS modellekhez. Az erre a kategóriára jellemző magas árcédula ugyan itt is jelen van, de azt érezhetjük, hogy kapunk is valamit a pénzünkért. Az i7-es modell a dedikált GPU-val megspékelve akár komolyabb munkára is használható, vagy mérsékelten játékra is.
Emellé kapunk egy jó kijelzőt és beviteli eszközöket, mindezt egy remek gépházba csomagolva. A kisebb kellemetlenségek mellett is az ajánlott kategóriába sorolandó a HP modellje. Aki esetleg más gyártónál is szeretne szétnézni, az vessen egy pillantást a Lenovo IdeaPad és Asus ZenBook 13 modellekre is.
