Az emlékezőképesség a korral romlik, egy friss kutatás eredményei azonban azt sugallják, hogy egy napon gyógyszeres kezelés nélkül, egyszerű módon javíthatjuk a memóriánkat – akár idős korban is. Robert Reinhart, a Bostoni Egyetem kognitív idegkutatója és kollégái 65 év feletti résztvevőkkel kísérleteztek, és tartós emlékezetjavulást értek el enyhe elektromos stimulálással.

A korábbi hasonló kutatások azt sugallták, hogy a hosszú távú memória és az információk átmeneti tárolására szolgáló munkamemória működését különálló mechanizmusok vezérlik, és ezek az agy eltérő részein találhatók. A szakértők ezekre az eredményekre építettek, és igazolták, hogy a hosszú távú memória központjának gondolt prefrontális kéregrész megfelelő részének magas frekvenciás stimulálása javítja a hosszú távú memóriát, míg a munkamemória központjaként szolgáló paretális lebeny alacsony frekvenciás stimulálása a rövid távú memóriát javítja.

A kutatók egy tACS nevű technikát, transzkraniális váltóáramú stimulációt alkalmaztak, vagyis elektródákkal a koponyán kívülről közöltek elektromos jeleket az aggyal. Reinhart csapata összesen 150 fővel dolgozott együtt, akik 65–88 év közöttiek voltak. A résztvevőknek egy memóriagyakorlatot kellett végrehajtaniuk, amelynek keretében 20 szót kellett felidézniük. Ezeket a kísérletvezető olvasta fel, és a felolvasás, illetve felidézés közben folyamatosan stimulálták a résztvevők agyát, különböző helyeken és különböző frekvenciájú elektromos ingerléssel, naponta 20 percig.

A protokollt négy egymást követő napon végezték el. Azok a résztvevők, akiknél a prefrontális kérget magas frekvenciával stimulálták, fokozottan emlékeztek a lista elején szereplő szavakra, ami a hosszú távú memória érdeme. Az alacsony frekvenciás stimuláció pedig a parietális lebeny és a munkamemória működését segítette, vagyis a lista későbbi részeire való emlékezést. A résztvevők stimulált emlékezőképessége folyamatosan fejlődött a négy nap alatt, és a hatás még egy hónap elteltével is kimutatható volt. Ráadásul a kísérelt előtt a legalacsonyabb kognitív funkciót mutató résztvevőknél tapasztalták a legjelentősebb javulást a stimulált memória működésében.

A frekvenciák és az agyi régiók megcserélése, illetve a placeboprotokoll, amikor csak rövid ideig alkalmaztak elektromos impulzusokat a kísérlet elején és végén, nem hozott javulást az emlékezet működésében.

Az eredmények a független szakértők szerint is nagyon meggyőzőek, és meglepő, hogy mennyire hosszan hatásosak a tACS által közvetített, viszonylag gyenge elektromos jelek. A kísérlet két dologban is kivételes, egyrészt egymás után több napon át alkalmazták az ingerlést, ami szokatlan, másrészt idős emberek voltak az alanyok, ami szintén nem gyakori, hiszen az ilyen vizsgálatok gyakran fiatal és egészséges emberekkel zajlanak, akiknek még nem nagyon vannak emlékezési problémáik.

A kutatás kapcsán számos kérdés is felmerül, például hogy mennyire hasznosul az emlékezet ilyen módon való javítása a mindennapi életben, és mennyire hosszú távú a hatás. A kutatók ezt mind vizsgálni fogják, illetve a következő szakaszban memóriazavarral járó betegekre, többek közt Alzheimer-kóros páciensekre is kiterjesztik a vizsgálatot annak reményében, hogy az ingerlés náluk különösen hatásos lehet.