Egy brit startup, a HoloMem egy érdekes fejlesztéssel rukkolt elő, ami a szalagos adattárolók piacát próbálja majd felrázni a nem is oly távoli jövőben. A szalagos meghajtók még manapság is meglehetősen népszerűek, archiválási célra több területen is használják őket, ám a brit startup szakemberei úgy látják, a mágnesszalagra épülő LTO (Linear Tape-On) kazetták kezdik elérni fejlődési lehetőségeik korlátját, éppen ezért kifejlesztettek egy új megoldást, ami költséghatékonyan helyettesítheti a szóban forgó adattárolókat, méghozzá 50 éves élettartammal és 200 TB-os adattároló kapacitással.

A HoloMem újítása azért is kiemelkedő, mert a korábbi holografikus adattárolókhoz képest ez a megoldás nem drága, nehezen hozzáférhető alapanyagokat használ, hanem szélesebb körben is elérhető, költséghatékony, megbízható anyagok köré épül és olcsó komponenseket igényel a működéshez. A meghajtó hagyományos polimerlapokra támaszkodik, amelyek jelenleg is tömegtermelésben vannak a különböző iparágak számára, és speciális hardvert sem igényel az olvasása, már egy 5 dolláros lézerdióda is megfelel, természetesen a szükséges feldolgozóegységekkel karöltve.

A csapat tagjai kiemelten fontosnak tartják, hogy az újítás kompatibilis maradjon az LTO szalagokkal, így ugyanis használhatóak maradnak azok a robotizált rendszerek, amelyek a kazetták kezelését segítik, velük együtt pedig a holografikus adattárolók is bevethetőek lesznek ugyanabban a környezetben, ugyanazzal a robotizált rendszerrel, természetesen némi finomhangolást követően.

A technológia alapját az adja, hogy egy polimerszalagra lézer segítségével viszik fel az adatokat, amelyek apró, háromdimenziós adatpontok formájában érhetőek el – ezeket voxeleknek hívják. Az apró voxelek révén mikro-hologramok jönnek létre a nagyjából 100 méter hosszú polimerszalag felületén, amit egyébként áttetsző rétegek közé szorítanak. Egy-egy ilyen kazetta akár 200 TB-nyi adat rögzítésére is képes, méghozzá WORM rendszerben (Write-once, read many), ami azt jelenti, hogy az egyszer felírt adatok rengetegszer fel lehet használni a későbbiekben.

A HoloMem alapítója, Charlie Gale korábban a Dyson kötelékét erősítette, ahol részt vett amulti-hologram alapú biztonsági címkéket fejlesztésével kapcsolatos munkában. A folyamat során szerzett tapasztalatokat később egy olyan, gép által olvasható hologram kifejlesztésénél kamatoztatta, ami lehetősége ad arra, hogy egyetlen képen belül több QR kódot is eltárolhasson a rendszer. A HO1O névre keresztelt címke okostelefonnal olvasható, a rendszer a folyamat során be tudja szkennelni a több QR kódot tartalmazó képet, majd ellenőrizni is tudja azok tartalmát. Ez a technológia több szabadalmat is elnyert az elmúlt időszakban, és bevezette a több rétegben, több csatornán tárolt adatok koncepcióját.

Gale egyébként még a Covis-19 idején kezdett el ismerkedni a holografikus képek rétegezésén, ennek során fényérzékeny polimerrel kísérleteztek, ami lézerfény hatására képes adatot eltárolni, majd a későbbiekben megtartja a képet, mint egy, a régi analóg fényképezőgépekben használatos filmtekercs. A lézerfény hatására a polimer belső szerkezete, az emulziós réteg változik, ezt viszont csak egyszer lehet elvégezni, azért csak egyszer írható a szalag. Az első kísérletek alkalmával stencil alapú levilágítással próbálkoztak, majd ezt felváltotta a nagy sebességű, olcsó lézerdiódákra támaszkodó technológia, így laponként több ezer bitet lehet rögzíteni, 1000 Hz feletti frekvencia alkalmazása mellett.

Maga a polimer nemcsak költséghatékony, de ellenálló is, eredetileg az autóipari HUD (Head-up Display) kijelzőkhöz fejlesztették ki. Maga a szalag 16 mikron vastag polimerréteggel dolgozik, ami két PET réteg között foglal helyet, egyfajta laminátum formájában, maga a szalag pedig 120 mikron vastag. A csapat szerint ezzel a módszerrel a jelenlegi szalagos adattároló rendszerek volumetrikus sűrűségét felül tudják múlni.

Az első prototípusok 3D nyomtatással létrehozott komponenseket használnak, amelyeknél módosított LTO betöltő mechanizmust használnak. A HO1O Drive Beta névre keresztelt szerkezet igazából nem világelső adatsűrűség terén, de ez egy tudatos elhatározás eredménye, ugyanis Gale csapata azt szerette volna, ha a maximális adatsűrűség helyett inkább a strapabíróság és a megbízhatóság került volna fókuszba, még ha ez az adattároló kapacitás rovására is megy. A kész szalag extrém hőmérsékletet is kibír és teljesen immunis az elektromágneses hullámokkal szemben, ezáltal ideális archiválási célokra. A szalagon tárolt adat nem is degradálódik, mint például az SSD-k, a merevlemezek, vagy a mágnesszalagos meghajtók fedélzetén, ami szintén előny lehet.

Az új adattároló technológiát jelenleg már tesztelik a TechRe bevonásával, ezáltal több brit adatközpontban is helyet kaphattak a köré épülő kazetták, valamint a szoftverfejlesztőkkel is aktív együttműködés zajlik annak érdekében, hogy az újítás támogatása bekerülhessen a meglévő adatmenedzsment-rendszerekbe is.

A HoloMem fejlesztői most éppen a többcsatornás adatrögzítéssel kapcsolatban végeznek kutatásokat és fejlesztéseket, amelynek lényege, hogy eltérő hullámhosszú fénysugarakat használnak ahhoz, hogy több adatfolyamot is rögzíthessenek ugyanazon a területen belül. Amennyiben a fejlesztés sikerül és a technológia megbízhatónak bizonyul, jelentősen bővülhet a kazetták adattároló kapacitása, szoftveres frissítések hatására pedig további csatornákat is elérhetővé lehet tenni, ha szükséges.

A projekt a brit innovációs programok révén 900 000 angol fontos támogatást kapott, ezzel egy időben pedig angyalbefektetők is segítenek némi anyagi erőforrással annak érdekében, hogy az új technológia sikeres lehessen.