Egy nemzetközi kutatócsoport 195 országra és régióra modellezte, hogy milyen várható élettartammal számolhat a lakosság 2040-ben, illetve hogy melyek lesznek a vezető halálokok 22 év múlva. A vizsgálat szerint, ha minden marad a jelenlegi kerékvágásban, globálisan 4,4 évvel növekedhet a nők és a férfiak várható élettartama, amelyet azonban a közegészségügyi lépések és a egészségpolitika alakulása komolyan befolyásolhat. A szakértők által elképzelt legnegatívabb irány esetén viszont a világ országainak felében akár csökkenhet is a születéskor várható élettartam.
A modellt egy, a globális populáció releváns mutatóit 1990–2016 között vizsgáló kutatás eredményeire alapozták a szakértők, akik 79 kiemelt egészségi faktor mentén elemezték az emberi populáció állapotában várható változásokat. Ezek közt olyan tényezőket vettek figyelembe, mint például a dohányzás, a testtömegindex, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, a tisztálkodásra való lehetőségek, a termékenység, a jövedelmi helyzet és az iskolázottság.
A modell alapján, ha nagyjából úgy folytatódnak a dolgok a világban, ahogy jelenleg is zajlanak, 2040-ben a vezető korai halálokok közt találjuk a koszorúér-betegséget, a sztrókot, az alsó légúti fertőzéseket, a krónikus obstruktív légúti betegséget, a krónikus vesebetegséget, az Alzheimer-kórt, a cukorbetegséget és a közlekedési baleseteket.
Ebben a szcenárióban Japánban, Szingapúrban és Spanyolországban mind a nők, mind a férfiak esetében 85 év fölé nőne a várható élettartam, míg további 59 országban az érték átlépné a 80 életévet. A modell szerint ebben az esetben Spanyolországban lenne a legmagasabb a várható élettartam 87,4 évvel, vagyis a jelenleg globális szinten harmadik helyezett spanyolok a következő 22 évben leelőznék a napjainkban legtovább élő japánokat és a második helyen álló svájciakat is. Ennél a kimenetelnél a legtöbb országban nőne a várható élettartam, a vezető halálokok között pedig a mostaninál több nem fertőző betegséget találnánk.
A szakértők egy jobb és egy rosszabb kimenetelt is megvizsgáltak, abból indulva ki, hogy a jelenlegi helyzetben egyaránt elképzelhető, hogy a technológia fejlődése jelentősen javít az emberiség egészségi állapotán, de az is benne van a pakliban, hogy a politika, illetve a megfelelő intézkedések hiánya sokkal rosszabb helyzetet idéz elő az közegészségügyben és az egészségügyi ellátásban, ezzel rontva a jelenlegi mutatókat.
Az első esetben, vagyis ha optimistán, de a realitások talaján maradva tekintünk a jövőbe, a modell szerint a férfiak várható élettartama 7,8, a nőké 7,2 évvel nőhet 2040-re. Ebben az esetben a várható élettartam 158 országban legalább 5 évvel, ebből 46 országban legalább 10 életévvel növekedne. A pesszimistább kimenetel szerint ugyanakkor a várható élettartam az országok felében csökkenne, és ami a legriasztóbb, a HIV/AIDS okozta halálok száma 120 százalékkal nőne.
Hogy melyik kimenetel teljesül, az a szerzők szerint elsőlegesen azon múlik, hogy az államok milyen irányba képesek elmozdítani a vizsgált tényezőket, például hogy milyen előrelépések történnek a dohányzásra való rászokás megakadályozásában és a leszokás segítésében, vagy az egészségesebb étrendre bátorításban. A technikai fejlődés és az egészségügyi beruházások ugyanakkor szintén nagyon fontos tényezők a jövő alakításában.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a bár a tehetősebb és a szegényebb országok közti szakadék a várható élettartamban a legvalószínűbb kimenetel esetén valamelyest csökkeni fog, a különbség továbbra is jelentős lesz. Vagyis ha minden nagyjából úgy folytatódik, ahogy eddig, a Föld lakosságának egy jelentős részre továbbra is szegénységben, alacsony iskolázottság mellett éli le életét, és a korán hal meg.
