Hogyan lophatjuk el mások titkait ‒ egyenesen az agyukból

Egy új kísérlet tanulságai szerint lassan már nemcsak felírni, de gondolni is veszélyes lesz a PIN-kódunkra, jelszavainkra vagy bármely olyan adatra, amely más kezébe kerülve veszélyes lehet.

Hogyan lophatjuk el mások titkait ‒ egyenesen az agyukból

Lassan már nemcsak felírni, de gondolni is veszélyes lesz a PIN-kódunkra, jelszavainkra vagy bármely olyan adatra, amely más kezébe kerülve veszélyes lehet ‒ ez a tanulsága egy új kísérletnek, amely bizonyította, hogy a hasonló érzékeny információk „kiolvashatók” a célszemély agyhullámaiból egy szimpla EEG headset segítségével. A többek közt az Emotiv Systems és a NeuroSky által gyártott EEG headsetek egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, és már háromszáz dollár körüli összegért megvehetők.

Az ilyen headsetek segítségével a felhasználó gondolatai révén irányíthatja számítógépét: a készülék az agy elektromos jeleit a gép által is érthető parancsokká fordítja át. A technológiának a rengeteg hasznos alkalmazási lehetőség mellett megvannak a maga veszélyei is, ezeket igyekezett felderíteni egy nemzetközi kutatócsoport. Elsősorban az érdekelte a tudósokat, hogy a fejhallgatók segítségével lehetséges-e bizalmas információkat kinyerni valakinek az agyából.

A kísérletsorozat során ATM automatákat, hitelkártyákat, térképeket, embereket és véletlenszerű számokat villantottak fel a harminc headsetet viselő alanynak, és a képek által előidézett agyhullámokból képesek voltak PIN-kódok számjegyeire, születési időkre, lakcímekre és egyéb személyes információkra következtetni. A PIN-kód esetében például számjegyeket villantottak fel véletlenszerű sorrendben egy képernyőn, kilencven másodperc alatt minden számjegy összesen 16-szor szerepelt. Közben folyamatosan figyelték az alany agyhullámait árulkodó jelek után kutatva.

Konkrétan az úgynevezett P300 komponenst vizsgálták, amely az eseményhez kötött potenciálok egyik fontos eleme. Lényege, hogy egy inger prezentálása után a potenciál körülbelül 300 ezredmásodperc alatt éri el a maximumát. Ez a maximum megnövekszik, ha gondolatainkban már előzőleg is foglalkoztunk az aktuális témával (például a PIN-kód első számjegyét megpillantva előre felidéződik bennünk az azt követő számsor).

„A PIN-kódos kísérletben az esetek 20 százalékában elsőre eltaláltuk a helyes számsort” ‒ írják a kutatók. „A lakhelyet 30, a születési hónapot 60 százalékban sikerült eltalálni.”

A kísérlet során ezúttal persze önkéntes résztvevőkkel dolgoztak a kutatók, de ahogy egyre elterjedtebbek lesz a technológia, egyre könnyebb lehet majd rosszindulatúan visszaélni vele. A szakértők szerint egy ügyesen összeállított számítógépes játékkal például gyakorlatilag bármiféle információt ki lehet nyerni a bepalizott alany agyából, anélkül, hogy az illető észlelné: éppen kivallatják. Lehetne persze jó célból is használni a technológiát, az agy „hackelése” minden eddigi hazugságvizsgálónál hatékonyabban segíthet felderíteni az igazságot, vélik a kutatók.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward