A helyiek által moai néven emlegetett szobrok a 12–17. század között épültek, és máig óriási rejtélyt jelent, hogyan voltak képesek a sziget lakói mindenféle gépi segítség nélkül felállítani az átlagosan 4 méter magas és több mint 12 tonnás figurákat. Pedig biztosan jól bevált módszerük volt az építésre, hiszen az apró szigeten eddig majdnem 900 ilyen szobor találtak meg a régészek.

A szobrok kapcsán különösen izgalmas kérdés, hogy vajon hogyan kerültek a helyükre az alakok által viselt, majdnem két méter átmérőjű, vaskos kalapok, amelyek másfajta kőből készültek, mint a főalak. Nemrég amerikai kutatócsoport publikált új tanulmányt a témában, és bár ők sem tudták megoldani teljesen a szoborépítés rejtélyét közel két évtizednyi munka után sem, a kalapok felhelyezésével kapcsolatban mostanra előálltak egy kielégítőnek látszó teóriával.

A fizikusokból és régészekből álló csapat az álló szobrok és kalapjaik vizsgálata, illetve a szigeten megtalált félkész szobrok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hatalmas, kerek kőlapokat a szobrok felállítása közben helyezték fel, akkor, amikor a főalak még előrefelé enyhén meg volt döntve.

A kalapokat nem könnyű vizsgálni, mivel ezek rendszerint lágyabb kőből készültek, és erősebben megrongálódtak mint a főalakok. Ráadásul nem is teljesen egyformák, de a vizsgálatok feltártak néhány olyan hasonlóságot, amelyek alapján egyértelműnek tűnik, hogyan kerültek a helyükre. A mérések és modellek tükrében kutatók úgy hiszik, hogy az őslakosok földből és kövekből rámpát építettek a szobor elé, a függőlegeshez képest 17 fokban megdöntve támasztva meg a főalakot, majd ezen a rámpán kötelek segítségével görgették fel a kalapot.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez egyelőre csak egy elmélet – amit azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok teljes mértékben alátámasztanak. A következő lépés az lesz, hogy maguk is létrehoznak egy kalapot, és azt az általuk kiötlött módszerrel megpróbálják a helyére tenni, lehetőleg úgy, hogy ehhez 15 embernél többre ne legyen szükség.

A húsvét-szigeti szobrok építésével kapcsolatban a múltban rengeteg különböző elmélet született, ezek többségének azonban nem sok alapja van. Ami a mostani publikációt kiemeli ezek közül, hogy valóban a régészeti leletekre, és fizika törvényeire alapoz, mondják a független szakértők.