A vérre leső szúnyogok több jelzést is használnak, hogy egy állat vagy emberi testhez vezessék őket: a célpont által kilélegzett szén-dioxidot, annak sziluettjét vagy szagát, és ha nagyon közel kerülnek, a bőr hőjét is érzékelik. Most a kutatók felfedeztek egy másik nyomot is, amelyet a rovarok használnak: az infravörös sugárzást, amely nagyobb távolságokból teszi lehetővé számukra a testhő érzékelését, mint eddig gondoltuk.

A vizsgálat jobb képet ad arról, hogy a szúnyogok hogyan találnak ránk, mondja Claudio Lazzari, a Tours-i Egyetemen vérszívó rovarokat tanulmányozó viselkedésfiziológusa, aki nem vett részt a kutatásban. A szakértő szerint az ehhez hasonló felfedezések új szúnyogirtási stratégiák kidolgozásához vezethetnek: „Minél többet tudunk az ellenségünkről, annál valószínűbb, hogy képesek leszünk felvenni ellene a harcot.”

A kutatók már régóta tudják, hogy a szúnyogok érzékelik a melegvérű szervezetek hőjét, amely a légáramlatokon keresztül jut el hozzájuk. Ez a jelzés azonban csak nagyon közelről működik – a bőrtől legfeljebb 10 centiméterre. A szakértők már az 1950-es években próbálták kideríteni, hogy az Aedes aegypti, a dengue, a Zika és más betegségeket okozó vírusokat hordozó szúnyog nem támaszkodik-e valamilyen infravörös érzékelésre is. De ezek és a későbbi kísérletek, köztük a Lazzari csoportja által végzettek is, eredménytelenül zárultak.

Ezekben a vizsgálatokban a kutatók elszigetelten tesztelték a szúnyogok infravörös sugárzásra adott válaszát. Az elmúlt évtizedben azonban a kutatások kimutatták, hogy a rovarok sok különböző jelzést integrálnak a vér forrásának megtalálása érdekében. Craig Montell, a Kaliforniai Egyetem idegkutatója és munkatársai arra gondoltak, hogy az infravörös sugárzás önmagában használhatatlan nyom lehet, de talán szaggal és szén-dioxiddal kombinálva előnyt jelenthet az A. aegypti számára.

A csapat először egy napig egy speciális hálós ketrecben akklimatizálta a szúnyogokat. Ezután két 10 x 10 centiméteres termoelektromos lemezt állítottak fel egymás mellé a ketrec előtt, és biztosították, hogy a légáramlatok ne juttassanak hőt a ketrecbe. Az egyik lemez az emberi testre jellemző infravörös sugárzást bocsátott ki, a másik nem. A kutatók filmre vették a rovarok vérkereső viselkedését, vagyis azt a szokásukat, hogy végigmennek a ketrec lemezekhez közeli hálóján és vénát keresve „szondáznak”, magyarázza Montell.

Amikor az infravörös sugárzás volt az egyetlen jel, amit kaptak, a szúnyogok nagyon gyenge vérkereső viselkedést mutattak. Amikor azonban a kutatók más ingereket is bejuttattak a ketrecekbe – a kilélegzett levegőnek megfelelő mennyiségű szén-dioxidot és egy használt kesztyűből származó bőrszagot –, az infravörös sugárzás jelenléte megduplázta annak az esélyét, hogy a szúnyogok a megfelelő hálóra szállnak, hogy vénát keressenek. Az infravörös sugárzás akár 70 centiméteres távolságból is meghatározhatja a szúnyogok viselkedését, derül ki a Nature című szaklapban most közzétett tanulmányból.

Montell csapata azt is vizsgálta, hogy a szúnyogok hogyan érzékelik az infravörös sugárzást. Ismert, hogy antennaszerű csápjaik hegyén hőérzékeny receptorokat hordozó neuronok találhatók. E sejtek eltávolítása gátolta, hogy a rovarok előnyben részesítsék az infravörös sugárzást kibocsátó lemezeket. A kutatók különösen fontos szerepet tulajdonítanak a TRPA1-nek, az egyik hőérzékeny sejtmembrán-csatornának ezekben a neuronokban. A TRPA1-et nélkülöző szúnyogok közömbösek voltak a sugárzó hővel szemben.

A TRPA-ról már ismert, hogy a kígyókban infravörös érzékelőként működik. Az is világosnak tűnik a korábbi eredmények alapján, hogy mind a szúnyogok, mind az ecetmuslicák rendkívül érzékenyek a konvektív áramlatok által szállított hőre ezen receptorok révén, jegyzi meg Elena Gracheva, a Yale Egyetem neurofiziológusa. Korábbi vizsgálatok azonban azt nem mutatták ki, hogy ezek a sugárzó hőt is érzékelik. A kutatók azt is megállapították, hogy a szúnyogok csápjai hegyén található opszin nevű fehérjék is érzékelik a sugárzó hőt. Úgy vélik, hogy az opszinok felerősíthetik a beérkező infravörös jeleket.

A szakértők azt remélik, hogy az újonnan felfedezett működéseket egy napon a rovarok ellen fordíthatják. Montellnek máris van egy gyakorlati ötlete: olyan helyeken, ahol sok a szúnyog, talán jobb, ha bő ruhákat viselünk, amelyek csökkentik a testünkből érkező infravörös sugárzást.