A felfedezés egyrészt azért nagy jelentőségű, mert egyelőre nagyon ritka, hogy közvetlen képalkotással sikerül megjeleníteni exobolygókat, másrészt ez az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó, amelyet a James Webb űrtávcső adatai révén fedeztek fel. Ráadásul egyelőre ritkának számító bolygótípusról is van szó, ez még csak a második hűvös óriásbolygó, amelyet ismerünk.

Az Epsilon Indi rendszere szabad szemmel is látható a déli Indus csillagképben. A narancssárga pötty valójában egy hármascsillagot rejt: az elsődleges objektum, az Epsilon Indi A egy K-típusú csillag, ami azt jelenti, hogy valamivel kisebb tömegű, hűvösebb és kisebb méretű, mint a Nap. Ekörül kettős barna törpe kering, amelyek elég messze vannak az elsődleges csillagtól, így évezredekig tart egy keringési ciklusuk. A rendszer mindössze 11,9 fényévre van a Földtől.

Az évek során az Epsilon Indi A megfigyelése során felfigyeltek néhány furcsaságra. Mozgása enyhe imbolygást mutat, ami azt sugallta, hogy egy nagy bolygó keringhet körülötte, amely gravitációsan rángatja. A spektrumában is megfigyelhető volt egy enyhe Doppler-eltolódás, ami szintén egy bolygó jelenlétére utalt. Az adatok nem voltak egyértelműek, de a becslés a bolygót a Jupiter tömegének körülbelül háromszorosára tették, és pályasugarát pedig nagyjából 1,6 milliárd kilométerre, ami valamivel nagyobb, mint a Szaturnusz Naptól való távolsága.

Egy ilyen bolygónak viszonylag alacsony hőmérsékletűnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy infravörös fényt bocsát ki. A James Webbet pedig pont arra tervezték, hogy ezeket a hullámhosszakat vizsgálja, ezért a csillagászok az Epsilon Indi A-ra irányították az űrtávcsövet, hogy megnézzék, látnak-e vele valamit. És láttak: amikor központi csillagot kitakarták, közvetlenül mellette egy halványabb fénypont tűnt fel.

A szakértők ki tudták zárni, hogy az objektum egy távoli háttérgalaxis lenne, mivel minden adat arra utal, hogy a folt az Epsilon Indi A-val együtt mozog. Emellett fényessége és színe is összhangban van azzal, amit egy gázóriástól várnak a szakértők. A bolygó hivatalosan az Epsilon Indi Ab nevet kapta.

De akadnak vele kapcsolatban furcsaságok. Egyrészt egyáltalán nem abban a pozícióban van, amit a korábbi adatok alapján megjósoltak, másrészt túlságosan fényes a korábban becsült tömegéhez képest. Valószínű, hogy a James Webb előtti adatok bizonytalanságaiból eredő pontatlan becslések állhatnak a háttérben. Az új megfigyelések alapján a csillagászok azt mondják, hogy az Epsilon Indi Ab tömege valamivel több mint hatszorosa a Jupiterének, és elliptikus pályán kering, jóval több mint 4 milliárd kilométerre a csillagtól. Vagyis sokkal nagyobb tömegű és távolibb, mint korábban sejtették.