Nemrég derült ki, hogy az Intel hatos sorozatú lapkakészleteinél, amelyek a második generációs Core sorozatú processzorokhoz készültek, tervezési hibából adódó kellemetlenségekre lehet számítani. A tegnapi nap folyamán még elég nagy volt a tanácstalanság és elég sok homályos információ keringett a neten azzal kapcsolatban, hogy most akkor konkrétan mi is a probléma, ez pontosan mekkora mértékben érinti a felhasználókat és pontosan mekkora mennyiségű alaplapnál kell számítani arra, hogy a tervezési hibából adódóan egyszer csak üzemképtelenné válik a SATA 3 Gbps-os port.

Az AnandTech munkatársai vették a fáradtságot és felhívták az Intel egyik illetékesét, Steve Smitht-t, aki részletesebb információt adott a P67-es és H67-es lapkakészleteket érintő problémáról, illetve annak hátteréről.

A helyzet az, hogy a lapkakészletben helyet foglaló SATA 3 Gbps-os és SATA 6 Gbps-os vezérlők két külön PLL (Phase-Locked Loop  - Fáziszárt hurok) áramkörrel dolgoznak, amelynek felépítésébe most nem megyünk bele, akit érdekel, itt úgyis megtalálja a számára szükséges információt. A lényeg az, hogy a SATA 3 Gbps vezérlőhöz tartozó PLL áramkörben van egy tranzisztor, amely a hibát okozza. Mivel a SATA 6 Gbps-os portokat kezelő SATA vezérlő külön PLL áramkörrel dolgozik, így őt nem érinti a hiba.  A problémás PLL áramkörben található tranzisztor esetében a probléma az, hogy túl vékony a kapuelektródánál elhelyezkedő szigetelő réteg,  így a tranzisztor már nagyon kis feszültséggel is bekapcsolható. Idővel a tranzisztor karakterisztikájától függően a szivárgási áram megnövekedhet, ami végül a SATA 3 Gbps-os portok működésképtelenségéhez vezet. Mivel a SATA 6 Gbps-os és a SATA 3 Gbps-os portok külön PLL áramkört kaptak, így a SATA 6 Gbps-os portokat nyugodtan használhatjuk és érdemes is a SATA 3 Gbps-os csatlakozók helyett inkább a SATA 6 Gbps-os portokat munkára fogni, míg ki nem derül, hogy mit kezdenek az egyes gyártók a problémával.

A tranzisztor hibájára egyébként a PCH feszültségének növelésével és szélsőséges hőmérsékletek között történő alaplap üzemeltetéssel lehet fényt deríteni, azaz ezzel a módszerrel lehet minél hamarabb produkálni a hibajelenséget. Az előbbi módszerek a hosszantartó terhelés szimulálására valóak, tulajdonképpen ezeknek köszönhetően derült ki a napokban, hogy hibásak a hatos sorozatú lapkakészletek.

Most joggal kérdezhetnénk, hogy jó, de akkor erre korábban a vizsgálatok alkalmával miért nem derült fény? Nos, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint azért, mert az említett lapkakészletek korai verzióinál ilyen hiba nem állt fenn. A P67-es és H67-es lapkakészletek "B" revíziójánál történt egy kis módosítás, és a jelenlegi hiba ebből fakad. A probléma az, hogy pont a "B" revízió az, amellyel a kereskedelmi forgalomba szánt alaplapok lapkakészletei készülnek, azaz a hibajelenség minden eddig eladott alaplapot és noteszgépet érint.

A noteszgépeknél a probléma nem biztos, hogy komoly gondot jelent, ugyanis ezeknél a termékeknél általában a lapkakészlet SATA portjai közül csak kettőt használ a rendszer. Amennyiben a gyártók a 0-s és az 1-es portokat használják (a két SATA 6 Gbps-os csatlakozó), akkor nincs gond, ugyanis ezeket nem érinti a tervezésbeli hiba.

Az már szinte biztos, hogy az új lapkakészletek, amelyek már mentesek lesznek az említett malőrtől,  "C" revízióval rendelkeznek majd és az is biztos, hogy a javított, tervezési hibától mentes chipek február végétől kezdve válnak elérhetővé a partnerek számára.  Ennek értelmében a partnerek legkorábban is csak március folyamán kezdhetik meg az új revíziójú lapkakészlet köré épülő alaplapok gyártását, illetve a problémás alaplapok javítását és cseréjét. A CES óta egyébként - mióta hivatalosan is kaphatóak az alaplapok - nagyjából nyolcmillió példányt szállítottak le világszerte. Az Intel gyorskalkulációja szerint a hibás alaplapok javítására és cseréjére 700 millió dollár körüli összegre lesz szükség.

Az OEM partnerek és az alaplapgyártó vállalatok a napokban, illetve a következő hét folyamán egyeztetnek a teendőkről, így napokon belül megérkezhetnek az első gyártói közlemények, amelyek tartalmazzák majd, hogy pontosan milyen lépéseket kell tenniük a problémás alaplapok tulajdonosainak.

Ahogy érkeznek friss információk, azonnal jelentkezünk, addig is aki teheti, térjen át a SATA 6Gbps-os portok használatára, ha biztosra akar menni. További lehetőség, hogy egyes alaplapoknál külső SATA 3 Gbps-os vezérlőket is szoktak alkalmazni, természetesen ezeket sem érinti a hiba, így PCH SATA 3 Gbps-os portjai helyett ezeket is nyugodtan használhatjuk. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a külső SATA 3 Gbps-os és SATA 6 Gbps-os vezérlők esetében előfordulhat, hogy az adott vezérlő csak adattárolók kezelésére képes, ATAPI eszközökére nem (optikai meghajtók).