Shop menü

HDD + FOLYADÉK ALAPÚ HŰTÉS = MEGBÍZHATÓBB MŰKÖDÉS ÉS OLCSÓBB ÜZEMELTETÉS?

A tesztek alapján ígéretesnek tűnik a technológia, ám az majd csak később derül ki, hány nagyvállalat szavaz majd neki bizalmat hosszabb távon.
Víg Ferenc
Víg Ferenc
HDD + folyadék alapú hűtés = megbízhatóbb működés és olcsóbb üzemeltetés?

Az Iceotope és a Meta szakemberei azt vizsgálták, mennyire lehet hatékonyan alkalmazni a folyadékhűtést az adatközpontok rackjeinél. A tanulmány eredményei alapján az egyfázisú, azaz halmazállapot-változással nem járó immerziós (merítéses) hűtés számos előnyt kínál, amelyeknek köszönhetően megbízhatóbban működhet a HDD alapú adattároló rendszer, méghozzá kisebb üzemeltetési költségek mellett, környezetbarátabb módon.

A tanulmányt készítő Iceotop az immerziós hűtések szegmensében tevékenykedik, így a tanulmány megállapításait érdemes távolságtartóan kezelni, ugyanis a vállalatnak jól felfogott érdeke saját technológiájának népszerűsítése. Ettől eltekintve a tanulmány mindenképpen érdekesnek tűnik, egyben rámutat arra is, hogy az elkövetkező időszakban elég komoly növekedésre lehet számítani. A várakozások szerint az egyénenként és naponta generált adatmennyiség összesített mennyisége 2025 folyamán már a 463 Exabájtos szintet is elérheti, a globális adattároló kapacitás pedig 200 Zettabájtos szintet is meghaladhatja, éppen ezért fontos, hogy az adatközpontok minél hatékonyabban működjenek.

Galéria megnyitása

A vizsgálatok alkalmával egy szabványos kereskedelmi adattároló rendszert, ami 72 darab merevlemezt tartalmaz, átalakítottak egyfázisú immerziós hűtést használó megoldássá. A 4U formátumú adattároló rendszerben héliummal töltött házzal ellátott, légmentesen lezárt merevlemezek foglaltak helyet, és összehasonlításképpen egy másik rendszert is építettek, ami viszont már léghűtést használt.

Az immerziós hűtéssel dolgozó verziónál egy szivattyú keringette a hűtőközeget a merevlemezek és a hőleadó között, vagyis ez egy egyszerűbb és olcsóbb rendszer volt, mint a kétfázisú immerziós hűtések, ahol a folyadékból a hő hatására gáz képződik, majd visszahűlve ismét folyadékká válik és kezdődik a folyamat elölről. A mérések alapján a folyadékhűtést használó adattároló rendszer 30,5 Celsius fokos maximális hőfok mellett üzemelt, míg azoknál a merevlemezeknél, amelyeknél levegő alapú hűtést használtak, már 48,5 Celsius fokos maximális üzemi hőmérsékletet regisztráltak. A folyadékhűtéses szett ezzel együtt kisebb fogyasztással is üzemelt, mint a léghűtéses rendszer: a hűtőkör az előbbi esetben 49 W-ot, míg utóbbi esetben már 140 W-ot fogyasztott. A teljes folyadékhűtő rendszer a teljes rendszer fogyasztásának kevesebb mint 5%-át adta.

Galéria megnyitása

A hatékonyabban dolgozó és alacsonyabb fogyasztást produkáló hűtés már alapból egy nagy pozitívum, ám a folyadékhűtésnek egyéb pozitív hatásai is voltak: csökkent a rendszerben mérhető vibráció, valamint a hűtésből fakadó zaj is megszűnt. A szakemberek szerint a folyadékhűtéssel ellátott adattároló rendszer számos előnnyel jár a fentieken felül is, például csökkenhet általa a CO2 kibocsátás, az áramfogyasztásból fakadó költségek, valamint a teljes üzemeltetési költség is alacsonyabb lehet, mint egy léghűtéses megoldásé – a megbízhatóbb működés már csak hab a tortára.

Hogy ez a technológia elterjed-e az adatközpontok szegmensében az elkövetkező évek folyamán? Idővel kiderül, az viszont biztos, hogy bevetése előtt minden lehetséges szempont alapján megvizsgálják majd a nagyvállalatok, mint amilyen például a Meta is, hogy kiderüljön, vannak-e bármiféle hátulütői az efféle hűtés alkalmazásának hosszabb távon. A teljes tanulmány itt található.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére