Háziasítás jeleit mutatják a levélvágó hangyák gombái

A hangyák fészkeiben termesztett gombák ugyanúgy poliploidok, vagyis többször génkészleteket hordoznak, mint az ember által háziasított növények jelentős része.

Háziasítás jeleit mutatják a levélvágó hangyák gombái

A Koppenhágai Egyetem kutatóinak legfrissebb eredményeiszerint a dél-amerikai levélvágó hangyák nemcsak hogy 50 millió évvel megelőzték az emberiséget a földművelés megkezdésében, és az általuk termesztett gombákban ennek genetikai nyomai is észlelhetők. Amikor az ember szelektíven kezdte szaporítani a számára kedvező tulajdonságokkal bíró növényeket, jelentős változásokat generált ezen növények genomjában. Ennek eredménye, hogy a ma termesztett gabona-, banán-, dohány- és eperfajok mind poliploidok, vagyis minden kromoszómából legalább három másolatot hordoznak sejtjeikben a szokásos kettő helyett.

Pepijn Kooij és kollégái nemrégiben azt igazolták, hogy a levélvágó hangyák által termesztett gombákra ez szintén jellemző. A szakértők a hangyák gombafarmjainak állományát olyan gombákkal hasonlították össze, amiket csak alkalmi jelleggel nevelgetnek az említett hangyák kevésbé specializálódott rokonai. A vizsgálatból kiderült, hogy míg ez utóbbi gombák gyakorlatilag kivétel nélkül diploidok, azaz két kromoszómakészletet hordoznak, a levélvágó hangyák gombái mind poliploidok, és 5‒7 másolatot tartalmaznak kromoszómáikból.

„A poliploidizáció a leggyorsabb módja a növények háziasításának” ‒ mondja Rachel Meyer, a New York Egyetem kutatója. Ez nagyobbá és ellenállóbbá teszi a növényt, mert növeli az egyes gének másolatainak számát, így több növekedési hormon és immunprotein termelődhet, magyarázza a szakértő. A korai emberek így érthető módon előnyben részesítették a poliploid növényeket a termesztéskor, és a jelek szerint nincs ez másként a hangyákkal sem.

„Nagyjából 50 millió évvel ezelőtt a gombatermesztő hangyák ősei felhagytak a vadászó-gyűjtögető életmóddal, és gombafarmerek lettek” ‒ mondja Kooij. Az erre az életmódra áttért fajok csúcsát a levélvágó hangyák jelentik, akik egy idő után már arra is figyelmet fordítottak, hogy lehetőség szerint a többet termő poliploid gombákat termesszék fészkeikben.

Ez a lépés adta meg valószínűleg a lehetőséget az állatoknak arra, hogy jelentősen megnöveljék kolóniáik méretét, ahogy a termesztett növények megjelenésével az emberi populációk létszáma is gyors növekedésnek indult. Míg az alkalmi gombatermesztő hangyafajok maximum 2000 dolgozót felvonultató kolóniákban élnek, a levélvágó hangyák fészkei több millió egyednek is otthont tudnak adni. Egyetlen ilyen kolónia évente akár 500 kilogramm növényi nyersanyagot is összeszedhet, hogy ezzel táplálja a gombákat. Ezek az eredmények tehát újabb információmorzsával járulnak hozzá azon rejtély megfejtéséhez, hogy a levélvágó hangyák miért ilyen elképesztően sikeresek napjainkban, mondja Kooij.

A poliploid fajok gyakran képtelenné válnak arra, hogy ivarosan szaporodjanak, ami a növények termesztői számára szintén jó hír, hiszen a háziasított faj így nem keveredhet vad rokonaival. Az ivaros szaporodás eltűnésével a magok is jelentősen visszafejlődnek, illetve eltűnnek, ami az olyan fajok gyümölcseit, mint a banán, jóval fogyaszthatóbbá teszik. A többszörös génkészlet másik nagy előnye, hogy az extra gének teret engednek az új funkciók kialakulásához. A szakértők szerint ennek köszönhető, hogy a levélvágó hangyák által termesztett gombák képessé váltak a friss növényi anyagok megemésztésére, illetve létrehozták magukon azokat a gömbölyded kis „terméseket”, amelyeket a hangyák leszüretelnek.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward