Hawken – Nyílt bétateszt

Óriás gépszörnyeket irányítani mindig jó móka, különösen akkor, ha egy olyan játékban tehetjük ezt meg, amelyért még fizetnünk sem kell.

Hawken – Nyílt bétateszt

1. oldal

Ha végignézünk az elmúlt 10-15 év játéktermésén, szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a szebb időket is megélt robotos, meches stílus PC-s irányzata majdhogynem a kihalás szélére került. A Mechwarrior franchise-ról például nagyon sokáig semmit sem lehetett hallani, pedig az 1990-es évek egyik meghatározó szériájáról van szó. Konzolon azért itt-ott felbukkant egy-egy alkotás, hiszen az Armored Core, Zone of Enders, Front Mission sorozatok az előző és a jelenlegi konzolgeneráció tagjain is tiszteletüket tették. Az elmúlt pár évben aztán megmozdult valami, felcsillant a remény a számítógépek tulajdonosai számára, hogy ismét hatalmas gépszörnyeket vezényelhessenek a karosszékeikből. Az első fecske a Front Mission Evolved egészen korrekt PC-s verziója volt, melyet 2010-ben volt lehetőségünk letesztelni. Az elmúlt évben aztán hírt kaptunk róla, hogy készül a legújabb Mechwarrior játék, amely a műfaj szimulátorosabb vonalát hivatott erősítetni, illetve fejlesztés alatt van a Hawken című alkotás is, ami az akciódúsabb stílust részesíti előnyben. Érdekesség, hogy a Mechwarrior és a Hawken is ingyenesen játszható (free to play) programok lesznek, és kizárólag a többjátékos módra koncentrálnak. Legnagyobb örömünkre utóbbi az elmúlt héten belépett a nyílt béta fázisba, és tárt karokkal várja a vállalkozó kedvű mech pilótákat. Mivel a Hawken már teljes mértékben játszható, és egyre polírozottabb formát ölt, úgy döntöttünk, hogy megosztjuk veletek a bétateszt alatt szerzett tapasztalatainkat.

2011-es bejelentésekor bizony nagyot néztek a sajtó tagjai és a játékosok, hiszen a Meteor Entertainment alkotása a semmiből bukkant elő, és egy viszonylag ismeretlen, független stúdió művéhez képest bizony igencsak impresszív látványvilággal mutatkozott be. Nem csoda, hogy a következő esztendőben tartott játékos rendezvényeken egy halom díjat is besöpört a Hawken. Ami a bevezetőben említett ingyenességet illeti, a program hasonló modellt használ, mint például az általunk nem is olyan régen tesztelt Airmech, azaz valódi pénzért vásárolható (Meteor) pontokkal, illetve a játékban gyűjthető (Hawken) pontokkal kell fizetnünk a különféle felszerelésekért, extrákért. Szerencsére csak a robotok kinézetét befolyásoló festésekért, külső borításokért kötelező Meteor pontokkal fizetnünk, minden más eszközt vagy automatikusan megkapunk a fejlődés során, vagy választhatunk, hogy valódi, illetve játékpénzért szerezzük be őket. Hosszútávon tehát nem kerülnek előnybe a fizetős játékosok, ugyanis a fegyverek és a páncélok egy fillér ráfordítás nélkül megszerezhetőek mindenki számára. Amúgy is azt tapasztaltuk, hogy nincsenek eget rengető különbségek a különböző szintű felszerelések között, a játékosok képessége többet nyom a latba. Persze a nagyobb, erősebb csúzli sosem árt, de általában nem ezen múlik a győzelem, mi például nagyon sokáig a kezdő felszerelést használtuk, elég jó hatásfokkal. A különféle eszközök árán viszont még nem ártana finomítania a fejlesztőknek, ugyanis jelenleg nagyon sok Hawken pontot kell szereznünk ahhoz, hogy megnyissuk a fejlettebb robotokat és azok tartozékait. Persze lehet venni olyan boostereket, melyek megduplázzák a kapott pontokat, de azért ki kell csengetnünk egy kis pénzt. Ezt leszámítva szerintünk jó a program fizetési modellje, legfeljebb az árakon kell egy kicsit finomítani.

2. oldal

A játék elején viszont még nem érdemes foglalkozni a különféle eszközökkel, robotokkal, csak be kell ülni a kezdőként nekünk ajándékozott, „TV fejűnek”, illetve „mikró fejűnek” csúfolt mechbe, és kivezényelni az online csatatérre. Az irányítás elsajátítása nem nagy ördöngösség, hiszen nem egy Mechwarrior féle szimulátorról van szó, így aki játszott már FPS-sel, annak nem fog nehézséget okozni a Hawken sem. Vannak persze különbségek egy mech és egy ember között, előbbi például képes a hátára szerelt hajtóműnek köszönhetőn oldalra siklani, vagy egy rövid ideig repülni. E két mozdulat elsajátítása kulcsfontosságú a győzelemhez, ugyanis a legtöbb robot egy kissé lomha, és ezek nélkül nehezen lehet kitérni a támadások elől. Nem szabad alábecsülni a lopakodás fontosságát sem (már amennyire lehet lopakodni egy 20 tonnás acélszörnnyel), hiszen ha meg tudjuk lepni az ellenséget, akkor alaposan megnőnek esélyeink a győzelemre. Amúgy is nagy élmény úgy megtámadni valakit, hogy előtte sarokról-sarokra mozogva, bujkálva közelítjük meg a másik félt. Erre persze nem mindig van lehetőség, ugyanis mindenki rendelkezik egy radarral, amin feltűnik az ellenség pozíciója, ha egyszer már kiszúrták, vagy elárulta a fegyverropogás. Ilyenkor csak a két pilóta ügyességén múlik, hogy ki kerül ki győztesen a szemtől-szembeni ütközetből.

Ha jól teljesítünk a csaták során, akkor minden ütközet után egy rakás tapasztalati és Hawken pont üti a markunkat, ami nélkülözhetetlen a fejlődéshez. Ugyanis ha elég XP-t gyűjtöttünk össze, akkor robotunk szintet lép, ez pedig különféle bónuszokhoz juttat bennünket (lassabb túlmelegedés, gyorsabb tüzelés, stb.), illetve időként kapunk egy-egy „optimalizáció” pontot is, melyet eloszthatunk különféle passzív képességek között (pl. gyorsabb mozgás, vagy kisebb radarjel és sebzés). Béta verzióról lévén szó, egy-két funkció még nem használható a játékban, így például a túlcsordulás (overflow) sem. A fejlesztők szerint ez úgy fog működni, hogy ha egy mech eléri a maximális, 25-ös szintet, akkor onnantól kezdve minden megszerzett XP-t átirányíthatunk egy másik robot fejlődéséhez. A fejlődés ugyanis nem a pilótákra, hanem a harci járművekre egyenként vonatkozik. A fejlesztésekhez kapcsolódóan még annyit elmondhatunk, hogy nem fognak csalódni azok sem, akik szeretik a legapróbb részletig testre szabni a robotokat. A kasztni festése és színe, a rakétahajtómű színe, a külső borítás minden része lecserélhető és megváltoztatható, feltéve persze, ha van elég valódi, vagy játékbeli pénzünk. Nincs hiány az alkatrészekből sem, melyek szintén módosíthatóak, és különféle bónuszokat nyújtanak a robotok számára. Fegyverből lehetne több, hiszen minden gép csak 2-3 típust használhat, igaz azok legalább hasznosak a harcok során. Persze a béta során még ez is változhat, ugyanis a játékosok igencsak szókimondóak tudnak lenni a Hawken hiányosságaival kapcsolatban, amint az a hivatalos fórum bejegyzéseikből is látszik.

3. oldal

Mielőtt megkezdenénk a különféle játékmódok kivesézését, meg kell említenünk a játék egyik legnagyobb hibáját, ami lehet, hogy sokak kedvét elveszi a Hawkentől. PC exkluzív, multira kihegyezett mivolta ellenére egyáltalán nincs a játékban szerverkereső. A négy fő játékmód egyikére rákattintva a program automatikusan bedob minket egy szerverre. Hogy melyikre, abba semmi beleszólásunk sincs. Nem tudjuk szűrni a pályákat, a játékosok számát, a csatlakozás sebességét, és nem tudunk saját szervert sem létrehozni. Reméljük ez a hiányosság hamar pótlásra kerül. A feketelevest letudva rátérhetünk a négy játékmód bemutatására, melyek közül a Siege és a Missile Assault igényel magyarázatot. Az utóbbi egyfajta pontfoglalós mód, melyben el kell foglalni a pályákon lévő három rakétasilót. Ezek ilyenkor elkezdik támadni az ellenség bázisát, ami ha megsemmisül, akkor az adott csapat veszített. Természetesen minél több pontot birtokolunk, annál gyorsabban amortizálódik le a másik fél központja, így folyamatosan megy a harc a három silóért. A Siege egy fokkal érdekesebb mód, ugyanis több szakaszból áll. A kör kezdetén a pályán lévő üzemanyagtöltő állomáson fel kell tankolnunk energiával, majd visszavinnünk azt a bázison lévő csatahajóhoz. Ha a hajó teljesen feltöltődött, elindul az ellenség bázisa felé, hogy lerombolja azt. Ilyenkor már az a feladat, hogy birtokoljuk a pályán lévő légelhárító rakétákat, ugyanis csak azok képesek megállítani a csatahajókat. Természetesen az nyer, aki előbb lerombolja az ellenség bázisát. A másik kettő játékmód a klasszikus Deathmatch és ennek csapatalapú változata, azt hiszem ezeket mindenki ismeri. A négy játéktípus elsőre nem tűnik soknak, de szerintünk kezdésnek megfelelő, mindegyik nagy izgalmakat ígér. Mi inkább azt sajnáljuk, hogy jelenleg mindössze négy térkép szerepel a Hawkenben, melyek közül ráadásul három nagyon hasonló egymáshoz. Mindenképpen szükség lenne ezek bővítésére.

Amire viszont nem panaszkodhatunk, az a látványvilág. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy ez az egyik legszebb játék PC-n, de egy szavunk sem lehet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy kis csapat munkája az egész. A Hawken egy erőteljesen iparosodott, disztópikus világban játszódik, tele koszos városokkal és lerombolt helyszínekkel. Minden pálya rendelkezik egy egyedi színvilággal, az egyik például arany színben úszik, a másik kékben, a harmadik pedig zöldben. A részletességgel sem akadt problémánk, főleg a városi pályák sikerültek jól ebből a szempontból, hiszen rengeteg a tereptárgy, az alagút, a magaslat, amelyek a taktika szempontjából sem elhanyagolhatóak. A robotok esetében sem spóroltak a fejlesztők a poligonokkal, de a legjobban az tetszik bennük, hogy meglehetősen realisztikusnak tűnnek. A japán mechekre jellemző letisztultság és szépség itt nem jellemző, ezek a gépek hatalmas páncélokból, acélcsövekből, hidraulikus karokból, vezetékkötegekből állnak. Hogy egy negatívumot is említsünk, nem nyerte el a tetszésünket, hogy a fejlesztők túlzásba vitték a különféle grafikai effektek használatát. Az erőteljes „bloom” szinte már eltakarja a háttereket, a filmszerű hatást keltő szemcsés szűrő is inkább zavaró, mint látványos, és a mélységélesség (depth of field) esetében is vissza kellett volna venni egy kicsit. Sajnos a menüben ezek nem állíthatóak (ami ismét fekete pontot érdemel egy PC-s játéknál), viszont a külső konfigurációs fájlokban igen. Szerintünk jobban fest a program ezek nélkül, de ez persze ízlés kérdése.

4. oldal

Az audió részről nem érdemes sokat beszélni, a menükben hallható pár szám és a hangeffektek is elég jól, de nem kiemelkedően sikerültek. Sajnos a gépigény nem éppen baráti, a tesztgépünkön (AMD Phenom II X4 955 CPU, 8 GB RAM, AMD HD6870-es videókártya) nem tudtuk maximális részletesség mellett futtatni a játékot, ha tartani kívántuk a 45-60 fps-t. Viszont ha egy-két dolgot lejjebb veszünk, akkor már nem lesz gond, ráadásul még így is nagyszerűen néz ki a Hawken. Arra viszont ajánlott felkészülni, az Unreal motor használatának hála a betöltéskor nem jelennek meg azonnal a textúrák, mindig kell pár pillanat, amíg rendesen feláll a program.

Béta verzióról lévén szó, nem szeretnénk végleges ítéletet mondani a játékról, hiszen folyamatosan változik a Hawken. Jelen állapotában még bőven van min dolgozni, akár a program technikai oldaláról, akár a játékmenet finomításáról beszélünk. De hasonlóképpen az előzőleg tesztelt Airmechnél, úgy itt is elmondhatjuk, hogy egy nagyon jó játék kerekedhet a Meteor Entertainment munkájából, ha az említett hiányosságokat kiküszöbölik. A főbb játékelemek megfelelően működnek és élvezetesek, a pofás grafikáról nem is beszélve, már csak egy kis polírozás hiányzik, hogy a játék maradéktalanul élvezhetővé váljon.

Értékelés: 7,5/10 (béta verzió)

Képgaléria

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward