A jelenlegi állás szerint a Tenet lesz az első nagy stúdiófilm, ami bemutatkozik a koronavírus-járványt követően (alatt) a mozikban. A legtöbb nagy megjelenést elcsúsztatták vagy őszre, vagy leginkább a jövő évre, de egyelőre a Tenet megjelenése még mindig júliusra van kitűzve. Persze, ha a mozik nem nyithatnak majd ki, akkor minden hiába, azonban a jelenlegi állás szerint addigra már be lehet majd ülni a filmekre.
Mindez azért nagyon fontos kérdés, mert a Tenet nem volt olcsó. Csak az elkészítése 200 millió dollárba került, és akkor erre jönnek még rá a marketinges és terjesztési költségek. Ráadásul most kiderült, hogy Christopher Nolan olyan megállapodást kötött a Warner Bros. stúdióval, hogy a bevétel 20%-át megkapja (first dollar gross). És akkor ebbe még bele kell venni, hogy maguk a mozik is kapnak részesedést, így a Warner Bros. számára tényleg kulcsfontosságú, hogy jól teljesítsen a Tenet.
A számítások szerint legalább 400 millió dollárt kell behoznia világszerte, hogy nullszaldós lehessen.
Így ha júliusban meg is nyitnak a mozik, még akkor is fennáll annak a lehetősége, hogy meg kell tartani a másfél-két méteres távolságot, így egy vetítésre csak jóval kevesebb embert tudnak majd beengedni. Meg persze az is kérdéses, hogy az emberek mennyire vágynak majd egy zárt térbe, nagyobb tömegbe. Mindenesetre a számítások szerint a világ mozijai körülbelül 80%-ának a nyitva tartására lenne szüksége a Warnernek ahhoz, hogy biztosan megérje júliusban piacra dobni a Tenetet.
Mivel kétségtelenül az idei év egyik legnagyobb filmjéről van szó, könnyen lehet, hogy mégis elcsúsztatják a megjelenését, vagy esetleg újratárgyalja a szerződést a Warner és Nolan. Persze, a mérleg másik oldalán meg ott van, hogy a sok elcsúsztatott film miatt a Tenet (és úgy néz ki, hogy a Mulán is) szinte konkurencia nélkül marad, így nagyon sokáig vetíthetik majd, és hosszabb távon elég sok ember tekintheti majd meg a mozikban.
A hasonló first dollar gross megállapodások egyébként a hollywoodi filmiparban nem számítanak bevett gyakorlatnak, azonban viszonylag ritkán ajánlják fel ezt a stúdiók, és jellemzően csak neves színészeknek és rendezőknek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a másik fél attól kezdve részesül a film által termelt bevételből, hogy eladták az első jegyet a mozipénztáraknál (tehát bejött az első dollárnyi bevétel), nem kell megvárni, amíg a stúdió visszatermeli a maga költségeit.
Azért is fontos a másik félnek, hogy a nettó bevételből részesüljön, ne pedig a későbbi profitból, mert a hollywoodi stúdiók ügyes könyvelés útján meg szokták oldani, hogy papíron szinte minden nagy filmjük veszteséges legyen, így nem csak a részesedések kifizetését kerülhetik el, hanem az adózást is.
Ráadásul ez pont Nolan korábbi filmjénél, az Inceptionnél is előfordult. A Warner Bros. akkor azt gondolta, hogy ez a film egy kockázatos befektetés, így a főszereplő Leonardo DiCaprio lemondott a maga 20 milliós fizetéséről, csak hogy elkészülhessen az alkotás, cserébe azonban first dollart kért. Végül a színész összesen 50 millió dollárt keresett ebből, tehát sokkal jobban járt. De ez nem egyedi eset: Sandra Bullock többet keresett a 15%-os first dollar részesedésén a Gravityből, mint a 20 milliós fizetése lett volna, Cameron Diaz 42 milliót kaszált a Bad Teacherből, és Arnold Schwarzeneggernek fénykorában rendszeresen megadták a 25%-os first dollar részesedést a bevételből.
