Az Nvidia következő generációs gamer videokártyái immáron a Blackwell architektúra köré épülnek majd, ami jókora előrelépést hozhat a ma széles körben használt Ada Lovelace alapú termékekhez képest, már ami a teljesítményt illeti.
Az egyik neves szivárogtató, aki rendszerint megbízható és pontos információkat szolgáltat, a napokban számolt be arról, mekkora is lehet majd a következő generációs Nvidia csúcskártya, a GeForce RTX 5090 alapjául szolgáló GB202-es grafikus processzor. Azt persze érdemes kiemelni, hogy hiába a korábban megbízható információkat szállító forrás, ezek továbbra is pletykaszintű adatok, amelyeket érdemes kellő gyanakvással fogadni.
GeForce RTX 5090
A GB202-es grafikus processzor várhatóan 24 milliméter széles és 31 milliméter hosszú lesz, felülete pedig 744 négyzetmillimétert tesz ki, azaz majdnem akkora lehet, mint az eddigi legnagyobb konzumerpiaci GPU, a TU102, ami a Touring-érában jelent meg és 754 négyzetmilliméteres kiterjedéssel bírt. Ennél persze készült már nagyobb Nvidia GPU is, gondoljunk csak a szerverpiacon használt GV100-as modellre, ami a Volta architektúrára támaszkodott és 815 négyzetmilliméternyi helyet foglalt, már ami a konkrét lapka méretét illeti. A GB202-es grafikus processzor tokozással együtt várhatóan 63 milliméter hosszú és 56 milliméter széles lesz, azaz 3528 négyzetmilliméternyi helyet foglal.
Az óriási GPU várhatóan 170 aktív SM tömbbel rendelkezik majd a GeForce RTX 5090 esetében, azaz összesen 21760 aktív CUDA magot foghat munkára. Az igencsak masszív, 512-bit széles memória-adatsínre összesen 32 GB-nyi VRAM kapcsolódhat, méghozzá 28 GHz-es effektív órajelen ketyegő GDDR7-es memóriachipek formájában, így az effektív memória-sávszélesség 1792 GB/s lehet. Az új videokártya 600 W-os TGP-vel érkezhet, így ha egyetlen egy 12V-2x6 tápcsatlakozóval érkezik, akkor azt lényegében csúcsra fogja járatni. A csatolófelület szerepét egy PCI Express 5.0 x16-os slotra osztják majd.
GeForce RTX 5090D
Ebből a modellből várhatóan egy GeForce RTX 5090D típusú kiadás is készülhet, ami csökkentett teljesítménnyel érkezhet annak érdekében, hogy Kínába is lehessen exportálni, megfelelve az amerikai kormányzat által bevezetett exportkorlátozásoknak. Az eddigi pletykák szerint hardver terén nem lesz különbség a normál és a „D” változat között, a pletykák szerint viszont csökkentett Tensor teljesítményre lehet számítani a Kínára szabott verziónál annak érdekében, hogy az AI képességek korlátozottak lehessenek. Nincs kizárva, hogy a mesterséges limit ezúttal is BIOS alapú lesz, aminek előbb-utóbb megtalálhatják az ellenszerét a lelkes próbálkozók, ahogy azt például az LHR modelleknél is láthattuk.
GeForce RTX 5080
A GeForce RTX 5080, ami várhatóan szintén jövő év elején jelenhet meg, talán a CES 2025 alkalmával, a GeForce RTX 5090-nel karöltve, már egy GB203-as grafikus processzorral érkezik. Ebben az esetben már csak 84 aktív SM tömb állhat rendelkezésre, azaz 10752 aktív CUDA magot kapunk. A GPU méretéről egyelőre nincs hír, de az már kiderült, hogy 256-bites memória-adatsínt használ, amire 16 GB-nyi GDDR7-es fedélzeti memória kapcsolódik, várhatóan ugyancsak 28 GHz-es effektív órajelen ketyegve, így a memória-sávszélesség 896 GB/s-os értéket képviselhet. Ez a modell 400 W-os TGP-vel érkezhet, 12V-2x6 tápcsatlakozót használhat, míg a csatolófelület szerepét ebben az esetben is egy PCI Express 5.0 x16-s slot töltheti be.
Az Nvidia GeForce RTX 50-es szériájának első képviselői a CES 2025 alkalmával debütálhatnak majd, és a pletykák szerint már akár január folyamán meg is jelenhetnek kereskedelmi forgalomban. Közben az Nvidia arra figyelmeztetett, a GeForce RTX 40-es sorozatú videokártyákból ebben a negyedévben kisebb hiány alakulhat ki – minden bizonnyal azért, mert kezdik átállítani a termelést a GeForce RTX 50-es széria első tagjainak gyártására.
