A merevlemezek adattároló kapacitását folyamatosan próbálják bővíteni, a következő nagy dobás a HAMR, vagyis a Heat-Assisted Magnetic Recording eljárás, ami speciális HDD korongot igényel, valamint újfajta író/olvasó fejek kifejlesztését is szükségessé tette. Ennél a technológiánál lézerrel melegítik fel az adott területet, ahova adatot szeretnének rögzíteni, a hő megváltoztatja az adathordozó réteg adott pontjának mágneses koercivitását, majd megtörténik az adat írása. Ez a folyamat persze csak leírva ennyire hosszú.

A HAMR segítségével a jelenlegihez képest legalább kétszer nagyobb adattároló kapacitás elérésére van lehetőség idővel, ám a Seagate csapata a háttérben már dolgozik a következő generációs megoldáson is, amivel rövidesen 60 TB-os adattároló kapacitású merevlemezek készülhetnek, 10-15 esztendő múlva pedig akár a 120 TB-os szintet is át lehet lépni. Az új technológia lényegében többrétegű adattároló koronggal dolgozik, ám ugyanúgy HAMR technológia köré épül.

A legfrissebb fejlesztés, ami a tesztek szerint működőképes, egy nagyobb kutató-fejlesztő csapat munkájának eredményeként jöhetett létre. Ebben a csapatban a Seagate szakemberei mellett a Tohoku University, illetve a NIMS kutatói is részt vettek. A fejlesztőmunka hatására egy speciális, HAMR technológiára alapozó adathordozó réteg jött létre, ami lényegében egy kétrétegű szemcsés médiának tekinthető. Ezzel a módszerrel immár lehetőség van a többszintű mágneses adatrögzítés bevetésére egyetlen HDD korongon belül, ami azért nagy szó, mert a koncepcióval már régóta foglalkoznak, de szélesebb körben használható megoldás eddig nem igazán született a kihívásra, ugyanis egyszerűen nem állt rendelkezésre olyan adathordozó-réteg, amivel ilyesmit meg lehetett volna valósítani.

A szakemberek végül létrehoztak egy új szemcsés adathordozót, ami két darab FePt-C nanoszemcsés rétegből áll, köztük egy Ru-C típusú elválasztó-réteg foglal helyet. A kocka formájú kristályszerkezettel felvértezett kétrétegű adathordozó esetében mindkét réteg más-más tulajdonságokkal rendelkezik, már ami a mágneses teret és az íráshoz szükséges hőmérsékletet illeti. A mágneses mező és a lézer teljesítményének módosításával a két FePt alapú adathordozó réteget egyszerre, egymástól függetlenül lehet adatokkal megtölteni, ez pedig az adott területen tárolható adatsűrűséget duplájára emelheti, így az adattároló kapacitás is duplázódhat. Hab a tortán, hogy ezt úgy sikerült elérni, hogy az adathordozó rétegek felépítése terén nem kellett jelentősebb változtatásokat eszközölni, ami mindenképpen jó hír.

A jelenlegi HAMR alapú merevlemezeknél üvegkorongokat használnak, erre viszik fel a mágneses adatrögzítő réteget, ami többnyire vas-platina ötvözetből készül, ez a fentebb említett FePt. Amennyiben adatrögzítésre kerül sor, akkor az adathordozó filmréteg adott területét a gondosan beállított lézerteljesítmény segítségével felmelegítik a Curie hőfokig, ahol megváltoznak az adott anyag mágneses tulajdonságai, azaz csökken a mágneses koercivitása, majd elvégzik az írást.

Az új adatrögzítő korongoknál, amelyek két rétegből állnak, már két olyan adathordozó filmréteget helyeznek el, amelyek egymástól eltérő Curie hőmérséklettel rendelkeznek és mágneses koercivitás terén is eltérőek egymástól, így lehetőség nyílik arra, hogy egymással párhuzamosan, egymástól függetlenül írja őket a rendszer. A kutatók szerint az újfajta technológia jóvoltából akár a 10 Tb/inch2 feletti adatsűrűség elérésére, illetve annak meghaladására is van mód, azaz a 10 korongból álló merevlemezek esetében 120 TB-os, illetve ennél magasabb adattároló kapacitás is elérhető lesz idővel.

A kutatócsapat tagjai persze ennél is tovább mentek: szimulációk és mágneses mérések alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a HAMR adatrögzítő technológia esetében az adathordozó réteget akár úgy is ki lehet alakítani, hogy az ne kettő, hanem akár három vagy négy szintet is tartalmazzon, ami újabb lehetőségek előtt nyitja meg a kapukat. Hogy a kifejezetten nagy adattároló kapacitású merevlemezekhez elég lesz-e a SATA 6 Gbps-os, illetve a SAS 12 Gbps-os csatoló? Idővel kiderül.