Három szünetmentes tápegység bemutatója

Ezúttal három szünetmentes tápegységet vizsgáltunk meg egy kicsit közelebbről.

Három szünetmentes tápegység bemutatója

Bevezető

Manapság a szünetmentes tápegységek szerencsére egyre több háztartásban vannak jelen, ugyanis sokan kezdik felismerni az általuk kínált előnyöket, kezdve a folyamatos áramellátástól a túlfeszültség-védelmen át a hálózati zavarszűrésen keresztül a telefonvonal és a helyi hálózat védelméig. Ezek között a termékek között rengeteg féle modellt találunk, de egy elhibázott választás hatására elveszítjük a termék legfőbb előnyét, vagyis azt, hogy egy esetleges áramkimaradás alkalmával nem lesz képes elegendő ideig árammal ellátni rendszerünket az adott UPS, ha nem fordítunk kellő figyelmet a rendszerünk számára megfelelő példány kiválasztására. Tisztában kell lennünk azzal, hogy konfigurációnk pontosan mennyit fogyaszt (műszeres méréssel kideríthető) és ennek megfelelően némi ráhagyással kell megválasztanunk azt a szünetmentes tápegységet, amely képes áramszünet esetén néhány percig üzemeltetni az adott rendszert annak érdekében, hogy dokumentumainkat menthessük és a számítógépet szabályosan kikapcsolhassuk. A tartási időt nem érdemes kicentizni, ugyanis arra is gondolnunk kell, hogy idővel esetleg lecseréljük konfigurációnkat egy komolyabbra, ami esetleg néhány tíz wattal többet fogyaszt, mint az előző. A probléma akkor is fennáll, ha jelenlegi gépünkben cserélünk processzort vagy videokártyát és a fogyasztás megugrik.

Elengedhetetlen, hogy a szünetmentes tápegységek világában tisztában legyünk néhány fontos alapfogalommal annak érdekében, hogy valamelyest képben legyünk a termékekkel kapcsolatban, illetve kellő alapossággal tudjuk kiválasztani az igényeinknek legmegfelelőbb UPS-t. Az alapfogalmakat, illetve azokat a fogalmakat, amelyek a UPS egységekhez és a tápegységekhez szorosan kapcsolódnak, a következő oldalon szedjük csokorba és néhány mondatban ismertetjük is, hogy mit érdemes tudni velük kapcsolatban. Néhány tévhitet is megpróbálunk majd eloszlatni, de mielőtt még ezekbe belevágnánk, tekintsük meg tesztünk versenyzőinek legfontosabb paramétereit. A szükséges információkat az alábbi táblázat tartalmazza.

Ahogy az látható, többféle árkategória és többféle gyártó termékei is jelen lesznek a bemutatóban, igaz, az itt felsorakozó szünetmentes tápegységek csak a legolcsóbb árkategóriát képviselik. Igény esetén a továbbiakban egyéb modelleket is górcső alá helyezhetünk majd, hogy minél pontosabb képet tudjunk mutatni a rendelkezésre álló kínálat tekintetében.

Most a rövid bevezető után ugorjunk fejest a mélyvízbe és tisztázzunk néhány alapvető fogalmat, amelyekkel mindenképpen tisztában kell lennünk. Nem kell félni, nem jeges a víz és nem is túl mély.

Alapozó

[bold]Alapozó

[/bold]

Az elkövetkező oldal folyamán a szünetmentes tápegységekkel kapcsolatban felmerülő fogalmakat ismertetjük. Ilyen például a teljesítménytényező-korrekció, amit PFC-ként szokás emlegetni (Power Factor Correction), de mindenképpen ki kell térnünk a VA és W mértékegységek közötti különbségekre is. A következő komolyabb témakör a szünetmentes tápegységek kimeneti jelalak és felépítés szerinti fajtáit fogja kitárgyalni, majd a végén némi segítséget adunk ahhoz is, hogy könnyedén meghatározhassuk az adott rendszerhez szükséges UPS terhelhetőségét annak érdekében, hogy megfelelő tartási időt érhessünk el. Nos, akkor vágjunk is bele.

A tápegységeket alapvetően két csoportba oszthatjuk: az egyikben a lineáris tápegységek, míg a másikban a kapcsolóüzemű tápegységek foglalnak helyet. Előbbiek 50% körüli, míg utóbbiak 70-85 vagy akár 90% körüli hatásfokkal is rendelkezhetnek. A számítógépekben jelen lévő tápegységek utóbbi, azaz a kapcsolóüzemű tápegységek közé tartoznak.

[bold]PFC - Power Factor Correction

[/bold]

A PFC, vagy más néven a teljesítménytényező-korrekció azért fontos, hogy az elektromos hálózatból érkező áram lehető legnagyobb része alakuljon át hatásos teljesítménnyé (P), vagyis az adott rendszer - legyen szó akár egy villanymotorról vagy egy számítógépről - ne terhelje nagyobb mértékben a hálózatot, mint amekkora mértékben az indokolt lenne, ne vegyen fel több teljesítményt, mint amit felhasznál, tehát a látszólagos teljesítmény és a hatásos teljesítmény értéke azonos legyen, vagyis lehetőleg ne keletkezzen meddő teljesítmény. A meddő teljesítmény a villamos hálózat számára felesleges plusz terhelést, az energiaszolgáltató számára pedig veszteséget okoz, amit egyes országokban meg is fizettetnek a fogyasztókkal. Hazánkban csak a hatásos teljesítményért fizetünk (kWh), ugyanis a villanyóra azt méri, a meddőt (kVA) nem. A cél az, hogy a fogyasztón átfutó feszültség és áram egymással fázisban legyenek, tulajdonképpen erről próbál meg a lehető leghatékonyabban gondoskodni a teljesítménytényező-korrekcióért felelős - ha jobban tetszik, fázisjavító - áramköri elem, legyen szó aktív vagy passzív megoldásról. Az ohmos/wattos típusú villamos fogyasztók esetében a fenti probléma nem jelentkezik (pl.: fűtőszálak), de a kapacitív (pl.: kondenzátoroknál) és induktív (pl.: tekercseknél) fogyasztóknál igen: ez utóbbiaknál fáziseltérés jön létre a fogyasztón folyó feszültség és áram között, vagyis létrejön egy fázisban helyes és egy fázisát tekintve helytelen összetevő. Az az összetevő, amelynél a feszültség és az áram nincs fázisban, felesleges terhelést ró a fogyasztóra, a vezetékre és magára a villamos hálózatra is, ugyanis ebben az esetben az áram rész nem alakul át hatásos teljesítménnyé, nem végez munkát, hanem "kárba megy".  A teljesítménytényező (cosφ - cosinus fi) értéke 0 és 1 között helyezkedik el, ezt a számot pedig az effektív teljesítmény és a komplex teljesítmény hányadosaként kapjuk meg és azt mutatja meg, hogy a látszólagos teljesítmény mekkora hányada végez munkát. Az 1 tekinthető az ideális értéknek, ekkor ugyanis a hálózatból felvett energia maximális mértékben hasznosul, de ez a valóságban igen ritkán van így, legalábbis a nem ohmos fogyasztók esetében. Erre még visszatérünk.

A teljesítménytényező-korrekciót az egyszerű villanymotoroknál egy fázisjavító kondenzátorral is meg lehet oldani, de a bonyolultabb készülékeknél a teljesítménytényező-korrekciót sokkal komplexebb áramkörök végzik. Ezzel el is jutottunk a PC-s tápegységekhez. A számítógépek tápegységében az említett problémát kétféle módszerrel oldják meg: az egyik passzív teljesítménytényező-korrekcióval (eléggé kihalófélben van), míg a másik az aktív teljesítménytényező-korrekcióval próbál javítani a helyzeten. A fázisjavítás mellett egyébként azt is meg kell akadályozni, hogy a különböző zavarok és felharmonikusok visszakerüljenek a hálózatba és ezáltal "szennyezzék" a hálózati feszültséget. Ez utóbbira most nem térünk ki, hiszen egyrészt ez a témakör egy komplett önálló cikket is megérdemelne, másrészt a többséget még ekkora mélységben sem érdekli a téma.

Visszatérve a PFC kérdésre: manapság az aktív PFC-t használják szélesebb körben, mindjárt kiderül, hogy pontosan miért. Ami viszont már most nagyon fontos: a teljesítménytényező nem egyenlő a hatásfokkal! A PFC nem javítja a tápegység hatásfokát, ez csak egy elterjedt tévhit. A másik tévhit sem igaz, amely szerint a PFC egyenlő a túlfeszültség-védelemmel.

A leírást végig próbáltuk úgy összeállítani, hogy az a háttérinformációkkal nem rendelkező felhasználók számára is érthető és emészthető legyen, így a profiktól előre is elnézést kérünk, ha egy-egy témába nem megyünk bele részletesebben, nem célunk.

[bold]Passzív (kvázi) PFC

[/bold]

A passzív PFC-vel ellátott tápegységek manapság már nem töltenek be meghatározó szerepet a piacon. Ezeknél a termékeknél a teljesítménytényező-javítása kizárólag passzív áramköri elemekkel történik, amelyek az aktív megoldással szemben sok helyet foglalnak és nehezek (vasmagos tekercs). Passzív PFC alkalmazásakor a teljesítménytényező értéke átlagosan 0,75 és 0,95 közötti értéket vehet fel. A teljesítménytényező nem összekeverendő a tápegység hatásfokával! Két külön dologról van szó. 

A passzív PFC-s megoldások adott feszültségre vannak hangolva (230V vagy 110V) és tulajdonképpen vezérlőelemként viselkednek az áramkörben. Egyes tápegységeknél egy kapcsoló segítségével van mód a 110V-os és a 230V-os bemeneti feszültség közötti átváltásra is. Ez utóbbira az aktív PFC esetében nincs szükség, mindjárt el is mondjuk, hogy miért.

[bold]Aktív (Full) PFC

[/bold]

Ennél a teljesítménytényező-javító megoldásnál a passzív áramköri elemek (tekercs, kondenzátor, ellenállás) mellett aktív áramköri elemeket is alkalmaznak (pl.: IC, azaz integrált áramkör). Az aktív PFC többféle módszerrel is megvalósítható, de ezek már tényleg a mélyvizet képviselik és az átlagfelhasználók számára nem is bírnak túlzott jelentőséggel. Az aktív PFC-s megoldások széles bejövő feszültségtartományban képesek üzemelni: a technológiával ellátott tápegységek általában (kialakítástól függően) 90V és 270V közötti bemenő feszültség kezelésére képesek, méghozzá teljesen automatikusan, felhasználói beavatkozás nélkül. Az aktív PFC-vel rendelkező tápegységek teljesítménytényezője 0,95 feletti értéket képvisel, a modern megoldások pedig már majdnem maximális, azaz 0,99-es teljesítménytényező elérésére is képesek. Az aktív PFC-t normáli szinusz jelalakkal való együttműködésre tervezték, ezért van az, hogy az aktív PFC-s tápegységek gyártói az esetek többségében egyértelműen felhívják a felhasználók figyelmét arra, hogy ezeket a termékeket nem ajánlott kvázi szinuszos jelalakkal működő szünetmentes tápegységekkel együtt használni, ugyanis a kvázi szinuszos UPS-eket az aktív PFC-s tápegységek hajlamosak túlterhelni, ami szélesőséges esetben az UPS leállásához vagy akár a meghibásodásához is vezethet. Persze ez utóbbi probléma akkumulátoros üzemmód esetén jön elő, amikor a kvázi szinusz jelalakú váltakozó áramot előállító DC-AC inverter működésbe lép.

Érdekesség, hogy a PFC nélküli tápegységek teljesítménytényezője átlagos terhelés mellett 0,6-0,7 közötti értéket képvisel.

[bold]A voltamper (VA) és a watt (W) viszonya

[/bold]

A szünetmentes tápegységeknél a gyártó az adott eszköz nevében mindig a VA értéket tünteti fel, az csak ritkán szerepel a leírásban, hogy a termék pontosan hány wattal terhelhető (ez az információ a termék dobozán és a felhasználói kézikönyvben szinte mindig megtalálható). A rutinosabbak számára ez nem okoz fejfájást, de sajnos a többség esetében felvet egy komoly problémát: a vásárlók hajlamosak a VA értéket egy az egyben Wattra alakítani, tehát sokak gondolkodnak úgy, hogy 1000VA = 1000W. [bold]Ez nagyon nem így van!

[/bold]Fentebb már foglalkoztunk a teljesítménytényező fogalmával, ezt most újra elő kell vennünk. Az aktív és passzív PFC-s tápegységek esetében a cosφ értéke 0,8 és 0,99 között változik attól függően, hogy milyen termékről, illetve passzív vagy aktív PFC-s megoldásról van-e szó (ez nem egyenlő a tápegység hatásfokával, az egy külön történet). A szünetmentes tápegységeknél és a PFC nélküli tápegységeknél a cosφ értéke 0,6-0,7 körül helyezkedik el, de többnyire 0,6-tal kell megszorozni az egység nevében szereplő VA értéket ahhoz, hogy megkapjuk a valós terhelhetőség értékét. A VA értéket az adott hálózat,illetve a kötések méretezése miatt adják meg, azaz magát a hálózatot tulajdonképpen akkora mértékben terheli az adott szünetmentes tápegység, amekkora VA értéket megad a gyártó. Ez a szám olyan országokban is fontos, ahol nem kWh, hanem kVA alapú elszámolás van a fogyasztók és a szolgáltató között.

[bold]Példa:

[/bold]

Vegyünk alapul egy 1000VA-es szünetmentes tápegységet. Ahhoz, hogy megtudjuk a valós terhelhetőségét, az 1000VA-es értéket meg kell szoroznunk a cosφ értékével, mondjuk 0,6-tal. A művelet után 600W-ot kapunk eredményül.

Érdemes megjegyezni.

[bold]Jelalak - avagy a négyszögjel, a kvázi szinusz jel és a normál szinusz jel

[/bold][bold]Négyszögjel

[/bold]A szünetmentes tápegységek DC-AC invertere típustól függően háromféle jelalakkal állíthatja elő a 230V-os 50Hz-es frekvenciájú váltakozó hálózati feszültséget. Első körben van a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, a négyszögjel. Ekkor a 230V-os kimeneten négyszög formájú jelalakkal jelenik meg a hálózati feszültség, ami a szinuszos jelalakra tervezett fogyasztók nagy részének táplálására nem alkalmas. A négyszögjel a villanymotorok és a transzformátorok tekercseit túlmelegíti, így csökken a hatásfok és károsodhat az adott tekercs is. Ezt a jelalakot szerencsére a szünetmentes tápegységek esetében nem használják.

[bold]Kvázi, vagy más néven közelített szinusz jel

[/bold]

A másik jelalak a kvázi szinusz, amit közelített szinusz hullámnak is szokás nevezni. Ez a jelalak szintén lépcsőzetesen épül fel, de már jobban hasonlít a valódi szinusz jelhez. A kvázi szinusz jelalakkal egyes tápegységek és egyes aktív PFC támogatással ellátott tápegységek sajnos nem tudnak megfelelően együttműködni, így erre mindenképpen érdemes figyelmet fordítani és olyan tápegységet választani, ami a tapasztalatok alapján együttműködik az adott UPS-szel. Esetünkben az APC szünetmentes tápegységét le is nullázta egy Chieftec táp. A hivatalos állásfoglalás szerint az APC (és feltehetően egyéb gyártó) szünetmentes tápegységeihez nem szabad Delta belsővel ellátott Chieftec tápegységet alkalmazni (GPS széria), mert a két termék nem kompatibilis egymással, így a táp túlterhelheti és tönkreteheti az adott szünetmentes tápegységet. Erre a problémára az egyik megoldás az lehetne, hogy passzív PFC-vel ellátott tápegységet választunk a kvázi szinuszos UPS mellé, ami azért nem járható út, mert ezek a tápegységek ritkák, mint a fehér holló, maximum használtan lehet rájuk szert tenni, a fenti előnyök miatt inkább az aktív PFC-s tápok jellemzőek napjainkban. A másik lehetőség az, hogy eleve szinuszos jelalakot kibocsátó UPS-t veszünk, de ez a többség számára azért nem járható út, mert a szinuszos szünetmentes tápegységek újonnan drágák. Pont ezért legyünk nagyon körültekintőek, érdemes utánajárni, hogy adott UPS mely tápegységekkel kompatibilis, és ha ragaszkodunk egy típushoz, akkor válasszunk olyan tápegységet amivel biztos menni fog.

[bold]Normál szinusz jel

[/bold]

Ha már ennyit beszéltünk a harmadik kategóriáról, akkor ejtsünk pár szót róla is. A legjobb megoldás egy szinuszos jelalakkal dolgozó UPS beszerzése, ami sajnos drága és a benne alkalmazott DC-AC inverter sajátosságai miatt hatásfokban és melegedés tekintetében sem mondható tökéletesnek, viszont ugyanolyan jelalakkal (normál szinusz hullám) állítja elő a 230V-os váltakozó áramot, mint ahogy azt a konnektorból kapjuk. Ebből következik, hogy a szinuszos jelalakkal dolgozó szünetmentes tápegységről bármilyen fogyasztó működhet, ami a 230V/50Hz-es elektromos hálózatra lett tervezve és ami nem ró nagyobb terhet az UPS vállára, mint amit az elbír. Erre, vagyis az UPS terhelhetőségének helyes megválasztására is hatalmas figyelmet kell fordítani, ugyanis ha alulméretezzük az UPS-t, akkor áramszünet esetén nem lesz elegendő időnk az adatok mentésére és a rendszer szabályos leállítására, sőt, extrém esetben a szünetmentes tápegységet túl is terhelhetjük.

[bold]

A szünetmentes tápegységek típusai

[/bold]

A szünetmentes tápegységeket nem csak a kimeneti feszültség jelalakja szerint lehet csoportosítani, hanem felépítésük szerint is. A szünetmentes tápegységek topológiájuk alapján az alábbi csoportokba tartozhatnak.

 

[list type="unordered"]

[*]Készenléti

[*]Vonali interaktív (AVR Boost funkcióval)

[*]Ferro készenléti

[*]Kettős átalakítású online

[*]Delta átalakítású online

[/list]

Mi most főleg a készenléti és a vonali interaktív szünetmentes tápegységeket fogjuk kitárgyalni bővebben, ugyanis ezek a típusok azok, amelyekkel az átlagfelhasználók találkozhatnak. Aki esetleg a többi tápegység csoport pontos paramétereire is kíváncsi, az vessen néhány pillantást a lenti táblázatra, illetve fusson át ezen a pdf-en.

[bold]Készenléti szünetmentes tápegység

[/bold]

Ezt a típust kifejezetten az átlagfelhasználók asztali számítógépei mellé ajánlják, ugyanis a készenléti UPS-ek olcsón előállíthatóak, stabilan működnek és zavarszűrés, illetve túlfeszültség-védelem szempontjából is megfelelnek az átlagfelhasználói igényeknek egy olyan környezetben, ahol a hálózati feszültség stabil, nincsenek számottevő feszültségingadozások. A készenléti szünetmentes tápegységek esetében a készenléti jelző azt jelenti, hogy a szünetmentes tápegység normál üzemmódban egy szűrőn keresztül a bemeneti hálózati áramot használja a konfiguráció, illetve a konfigurációk táplálására. Áramszünet esetén egy kapcsoló a DC-AC inverteren keresztül a rendszerben található akkumulátorral kapcsolja össze az adott számítógépet. A folyamat alkalmával kapcsolási idővel is kell számolni. A készenléti szünetmentes tápegységek megfelelő szűrő és túlfeszültség-levezető áramkör használatával megfelelő mértékű zajszűrést és túlfeszültség-védelmet kínálnak az adott rendszer számára. A termékek előnye továbbá a kis méret és a jó hatékonyság is.

[bold]Vonali interaktív szünetmentes tápegységek (AVR Boost)

[/bold]Ezek a UPS-ek tulajdonképpen a készenléti szünetmentes tápegységekkel vannak rokonságban, ennek megfelelően szintén offline megoldásoknak számítanak, viszont a készenléti szünetmentes tápegységekhez képest kínálnak némi előnyt is, még ha meg is tévesztik a felhasználókat. Ezeket a termékeket kisebb irodai környezetben, webkiszolgálóknál és átlagfelhasználóknak szánt megoldásoknál is használják. A vonali interaktív szünetmentes tápegységeknél az inverter folyamatosan üzemel: zavartalan hálózati áramellátás alkalmával fordított módban működik és tölti az akkumulátort, míg áramkimaradás esetén az akkumulátorral kapcsolja össze az adott konfigurációt. A rendszer előnye, hogy az inverter folyamatos működése miatt jóval kisebb az átkapcsolási idő és a készenléti UPS-ekhez képest a szűrés is jobb. Ezeket a termékeket azonban nem szabat összekeverni a valódi vonali interaktív szünetmentes tápegységekkel, amelyeket szokás online UPS-eknek is hívni.

További előny, hogy a vonali interaktív szünetmentes tápegységek esetében egy feszültségszabályzó transzformátor (ún. autotranszformátor) is jelen van, amelynek segítségével a feszültségingadozások bizonyos határokon belül ( általában +/- 15%) úgy is kiküszöbölhetőek, hogy emiatt nem kell akkumulátoros módba váltania a rendszernek, azaz kímélhető az akkumulátor (AVR Boost funkció). A vonali interaktív tápegységek jó hatásfok mellett dolgoznak és megbízhatóan működnek, így rendkívül népszerűek a piacon és rendkívül elterjedtek is.

Az AVR Boost funkció hátránya, hogy noha az akkumulátor tartási idejét kisebb feszültségingadozások alkalmával nem fogyasztja, de nagyobb feszültségingadozás alkalmával hirtelen, kis időre nagy mértékben leterheli a rendszert és vele együtt az akkumulátort is azáltal, hogy egy pillanatra akkumulátoros módba vált. Ez utóbbi az online szünetmentes tápegységeknél nem fordulhat elő.

[bold]Online vagy kettős konverziós szünetmentes tápegységek

[/bold]A kettős konverziós online szünetmentes tápegységek nagy előnye, hogy a bemeneti feszültségtől függetlenül folyamatos, stabil tápellátást tudnak biztosítani a rájuk kapcsolt fogyasztók számára és ezt a tápellátást a hálózati zavarok sem befolyásolják. Ezek a szünetmentes tápegységek nagyteljesítményű (10kVA<) kivitelben készülnek és két darab invertert tartalmaznak, mint ahogy az a nevükből is sejthető. Az egyik inverter a hálózati feszültséget egyanárammá alakítja (AC->DC), míg a másik az így létrehozott egyenfeszültségből újra váltakozóáramot hoz létre (DC->AC). A két inverter között foglal helyet a rendszer akkumulátora (vagy akkumulátor csomagja), amelyet a bemeneti inverter tölt. Mivel az akkumulátor és az inverterek folyamatosan használatban vannak, sőt, az akkumulátorról a rendszer némi áramot is felvesz, így áramszünet esetén ennél a megoldásnál nem kell kapcsolási idővel számolni.

A dupla konverziós inverterek ugyan kvázi ideális kimeneti jellemzőkkel bírnak, de felépítésük jellegéből fakadóan életciklusuk alacsony, mivel egyrészt rossz hatékonysággal dolgoznak, másrészt pedig összetevőik a folyamatos használat miatt hamarabb tönkremennek. Ezeket a hiányosságokat a delta átalakítású szünetmentes tápegységek kiküszöbölik, viszont ahogy a dupla konverziós, úgy a delta konverziós termékek sem az átlagfelhasználók igényeit és pénztárcáját veszik célba. Akit nagyon érdekelnek a delta konverziós szünetmentes tápegységek, itt nézhet utána, hogy miként épülnek fel.

[bold]Hidegindítás

[/bold]

A szünetmentes tápegységek leírásában találkozhatunk a hidegindítás kifejezéssel. Ez annyit jelent, hogy megfelelően feltöltött akkumulátor(ok) esetén áramszünet alkalmával is bekapcsolhatjuk a szünetmentes tápegységre kapcsolt konfiguráció(ka)t, amennyiben a rendszer jól méreteztük. Ekkor az adott számítógép szünetmentes tápegységről indul és arról is működik, amíg az akkumulátorok bírják töltéssel.

[bold]Hogyan válasszuk ki az ideális modellt?

[/bold]Elsősorban tisztázni kell, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre. Ha ezzel megvagyunk, akkor már látjuk, hogy szinuszos (50-80 ezer Ft között kezdődnek) vagy kvázi szinuszos modell fér-e bele a költségvetésbe. Amennyiben előbbi, azaz szinuszos szünetmentes tápegységet választunk, akkor különösebb plusz teendő nincs, csak meg kell határozni, hogy mekkora terhelhetőségű modellre van szükség. Amennyiben kvázi szinuszos UPS-szel szemezünk, akkor fontos, hogy leellenőrizzük, hogy az adott modellel gépünk tápegysége kompatibilis-e. A keresett információt az adott gyártó weboldalán (UPS vagy PSU), illetve szakmai fórumokon keresztül szerezhetjük be, de véleményünk szerint aktív PFC-s tápegység esetén törekedjünk a szinuszos szünetmentes tápegység használatára, de ha ezt nem tehetjük meg, akkor viszont áramszünet esetén minél hamarabb kapcsoljuk ki gépünket, természetesen szabályosan. El kell döntenünk, hogy igényeljük-e a telefonvonali, illetve a LAN túlfeszültség-védelmet, vagy sem, majd ezek után le kell mérnünk a konfigurációnk fogyasztását, lehetőleg terhelt állapotban, hogy még hatékonyabban tudjuk kiválasztani a szükséges UPS-t.

A konfiguráció fogyasztását érdemes műszeres méréssel ellenőrizni. Erre a célra párezer forintért beszerezhetünk olyan fogyasztásmérőt, amelyet a fali konnektorba vagy hosszabbítóba kell helyezni, majd a konnektorjába a mérendő fogyasztót is csatlakoztatni kell. Ez kényelmes megoldás és hellyel-közzel használható eredményt is ad. A másik lehetséges megoldás egy online konfigurátor használata lehet, amely asztali számítógépünk legfőbb paraméterei alapján próbálja megsaccolni annak fogyasztását. Ilyet például az APC weboldalán találunk. A fogyasztás ismeretében már el is kezdhetünk keresgélni. Amennyiben megtaláltuk a számunkra megfelelő modellt, érdemes a típusjelzése alapján rákeresni, hogy nincsenek-e negatív tapasztalatok vele kapcsolatban. A negatív tapasztalatokat könnyű lesz megtalálni, mert tele vannak vele a fórumok. A biztonság kedvéért, ha valami kérdés merül fel a termékkel kapcsolatban, amelyre sehol sem találunk választ, töltsük le a termékhez a gyártó oldaláról a hivatalos felhasználói kézikönyvet, abban ugyanis jó eséllyel rálelhetünk a keresett információra.

Véleményünk szerint érdemes arra törekedni, hogy az adott konfigurációt a szünetmentes tápegység legalább 5 percig tudja tartani áramszünet esetén, hogy kényelmesen ki tudjuk kapcsolni a gépet és az akkumulátorokat se terheljük feleslegesen. Áramszünet alkalmával azért is érdemes úgy beállítani a rendszert, hogy gyorsan kikapcsoljon, mert az akkumulátoroknak többórás töltési idejük van, így ha teljesen lemerítjük őket, akkor egy esetleges újabb áramszünet esetén nem lesz, ami megvédje a rendszert a kikapcsolástól, mivel az akkumulátoroknak nem lesz elég idejük feltöltődni. Ez utóbbi természetesen szélsőséges példa, de érdemes erre is gondolni. A VA értéket mindig számoljuk át Wattba, hiszen számunkra ez utóbbi a fontos, ehhez pedig használjuk a cosφ értékét, ami az esetek többségében 0,6. Ez utóbbi értéket jobb helyeken fel is tüntetik.

És ami a legfontosabb: Delta belsővel ellátott Chieftec tápegységet (GPS sorozat egyes tagjai) ne kössünk kvázi-szinuszos szünetmentes tápegységre, mert sírás lesz a vége. Az olcsóbb, noname tápegységeknél is érdemes odafigyelni, azaz érdemes utána nézni, hogy tapasztalt-e már valaki problémát velük, aki UPS-sel használta a kérdéses terméket.

Ha a fentieket betartjuk, komolyabb kellemetlen meglepetés már nem érhet minket.

APC Back-Ups Pro RS 550

[bold]APC Back-UPS Pro RS550 (BR550GI)

[/bold]Az APC szünetmentes tápegysége egy egyszerű kis karton dobozban érkezett, amelyen a termékkel kapcsolatos összes fontosabb információ megtalálható. Ahogy az a szünetmentes tápegység típusjelzéséből is kiderülhet, ez a modell egy 550VA-es megoldás, vagyis maximum 330W-os terhelést lehet a vállára helyezni. A doboz belsejében a szünetmentes tápegység mellett a beüzemeléshez szükséges kábelek, valamint némi leírás is helyet kapott, sőt, a termékhez mellékelt telepítő lemezen a felhasználói kézikönyv digitális változata és a szünetmentes tápegységhez tartozó vezérlőszoftver is jelen van. 

Az APC a termékhez összesen két darab IEC-320-as (C14) tápkábelt mellékel, amelyek segítségével számítógépet, illetve monitort kapcsolhatunk hozzá, de egyes hálózati adattárolók, illetve nyomtatók is ilyen tápcsatlakozót használnak. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy alap esetben nem tudunk modemet, routert és egyéb olyan fogyasztót a szünetmentes tápegységre kapcsolni, amelyek ún. villásdugós vezetékkel vagy adapterrel rendelkeznek. Más kérdés, hogy mivel kvázi szinuszos szünetmentes tápegységről van szó, így megoszlik a vélemény, hogy érdemes-e egyáltalán ezeket az adaptereket, illetve tápegységeket egy ilyen UPS-re kötni, ugyanis a kvázi szinuszjel miatt az adott tápadapter transzformátora melegedhet és hosszabb távon (a tápegység típustól függően) akár károsodhat is, mint azt az alapozóban már említettük. Amennyiben mindenképpen szeretnénk normál hosszabbítót kapcsolni a szünetmentes tápegységre, akkor ezt egy szerelhető C14-es lengődugó segítségével megoldhatjuk, persze csak saját felelősségre.

Térjünk vissza a kellékekre. Az IEC-320-as (C14-es) tápkábelek mellett egy telefon kábel is helyet kapott a csomagban, valamint egy speciális kábelt is találunk, amely a hátlapon elhelyezett RJ11-es csatlakozót kapcsolja az adott számítógép vagy NAS USB portjára. Ezen a kábelen keresztül történik a vezérlés, vagyis a PC-re telepített szoftver - vagy a NAS beépített szoftvere - ezen a kábelen keresztül "értesül" az áramszünetről és ennek megfelelően hajtja végre a beállított utasításokat. A PC-s szoftver a szünetmentes tápegység monitorozására is alkalmas, de erről később bővebben is írunk majd.

A leírásokon és a kábeleken kívül most már csak a szünetmentes tápegységet találjuk a dobozban. Maga a szünetmentes tápegység 190 x 310 x 91 mm-es mérettel rendelkezik, súlya pedig akkumulátorral együtt 7,71 Kg. A termék  tetszetős műanyag házban foglal helyet, amelynek előlapján egy LCD kijelző is található. Ez a kijelző különböző hasznos információk megjelenítésére képes (hálózati feszültség, frekvencia, pillanatnyi terhelés, akkumulátor töltöttsége, akkumulátor által kínált tartási idő, stb.). Az előlap tetején, a bal szélen a hangszóró némításáért felelős gomb található, ami akkor jön jól, ha áramszünet esetén megunjuk a folyamatos csipogást. Tőle jobbra a bekapcsoló gombot találjuk, amivel a szünetmentes tápegység ki-, illetve bekapcsolását lehet megoldani, míg az utolsó gombbal az LCD-n megjelenített információt lehet beállítani. A termék nincs túlbonyolítva.

A hátoldalon a felső szegmensben jobb oldalon az RJ11-es telefoncsatlakozót láthatjuk, ami nem a telefonvonal védelmét látja el, hanem egy átalakító kábel segítségével USB-n keresztül kapcsolja a szünetmentes tápegységet az adott konfigurációhoz. A bal oldalon két darab RJ45-ös csatlakozót láthatunk, amelyek a helyi hálózat védelmét látják el. A bejövő ágra a modemet, a kimenőre pedig a routert vagy router hiányában az adott számítógépet kell kapcsolni. Ezzel a megoldással megvédhetjük hálózati eszközeinket a feszültségtüskéktől, amelyek károsíthatják, extrémebb esetben pedig tönkre is tehetik azokat. A kettő között a biztosíték kapcsolója található, míg alatta a tápcsatlakozókat láthatjuk. A rendszer három darab olyan IEC 320-as (C13) tápcsatlakozót kínál, amelyek az adott készülékeknek áramszünet esetén folyamatos áramellátást biztosítanak (a tartási idő erejéig), valamint három darab olyan IEC 320-as (C13) csatlakozót is biztosít, amelyek csak túlfeszültség ellen védik meg a rájuk kapcsolt fogyasztókat. Áramszünet esetén ezeken a tápcsatlakozókon értelemszerűen nem folyik áram.

A legalsó tápcsatlakozóval a szünetmentes tápegységet az elektromos hálózathoz kapcsolhatjuk. A szünetmentes tápegység nem tartalmaz ventilátort, legalábbis a teszt során nem hallottuk, hogy működne benne légkeverő és nem is éreztük, hogy meleg levegő távozna belőle. A terméken néhány szellőző biztosítja, hogy az alkatrészek által termelt hő eltávozhasson, így az egység hálózati üzemmódban teljesen hangtalanul végzi a dolgát. Ahogy elmegy az áram, a sípolás mellett az inverter zaja is előjön: az inverter rendkívül jól hallható zizegő hangot bocsát ki.

A rendszer akkumulátora könnyedén cserélhető, ehhez csak a szünetmentes tápegység alján elhelyezett kis műanyag fedelet kell lepattintani, majd az akkumulátorra illeszkedő saruk eltávolítása után könnyedén kijön az áramforrás. A termék akkumulátora meghibásodás esetén APCRBC110 típusú akkumulátorral helyettesíthető, amit akár üzem közben is kicserélhetünk.

A termékhez adott szoftver nem egy rossz darab, a kezelőfelület informatív, jól átlátható és könnyen kezelhető. A tartási időt kétféleképpen kezelhetjük: egyrészt akkumulátorkímélő módban megmondhatjuk, hogy az akkumulátor kímélésének érdekében áramszünet esetén mikor kapcsoljon ki a rendszer. Ennél a módszernél a szoftver azt figyeli, hogy pontosan mennyi tartásidő áll még rendelkezésre, majd ha a rendszer elérte a beállított szintet, akkor kikapcsolja a számítógépet. A másik mód esetén azt állíthatjuk be, hogy hány akkumulátoros működéssel eltöltött perc után kapcsolja ki az UPS a számítógépet.

A beállítások között a határfeszültségeket is módosíthatjuk, azaz megadhatjuk, hogy mi az a minimális, illetve mi az a maximális hálózati feszültség, amelynek elérésekor bekapcsoljon a védelem. Bármelyik limitet is érjük el, az UPS akkumulátoros módra vált.

Esetünkben az APC PowerChute Personal Edition 2.1.1-es változatát mellékelte a gyártó a szünetmentes tápegységhez. Windows 7-hez már elérhető a PowerChute Personal 3.0-s kiadása is, ám ezt egy kisebb baleset miatt már nem tudtuk kipróbálni.

Ha szeretnénk összehasonlítani a termék tartási idejét más Back-UPS Pro sorozatú modellekével is, akkor kattintsunk ide.

Powercom Black Knight - BNT-600AP

[bold]Powercom Black Knight 600AP

[/bold]

A Powercom kínálatából egy kifejezetten olcsó szünetmentes tápegység érkezett, amely a Powercom Black Knight BNT-600AP típusjelzést viseli és 600VA/360W terhelhetőséggel bír. Ez a termék már egy figyelemfelkeltőbb dobozban érkezik, ami a benne lapuló UPS legfőbb tulajdonságairól is beszámol. A doboz belsejében a szünetmentes tápegység mellett megtaláljuk a legszükségesebb tartozékokat is, amelyek között egy tápkábel, egy USB kábel (A-B típusú) és egy RJ11-es csatlakozókkal ellátott telefonkábel található. A termékhez gyors üzembehelyezési útmutatót és felhasználói kézikönyvet is kapunk, sőt, a szünetmentes tápegység vezérléséhez tartozó szoftver sem hiányzik a kínálatból.

A Powercom 600VA-es szünetmentes tápegysége a Black Knight sorozatban foglal helyet. A termék 97 x 320 x 135 mm-es mérettel és 6,8 Kg-os súllyal bír. A termék az APC megoldásához hasonlóan szintén fekete műanyag házzal érkezik, ám ebben az esetben a házra nézve az anyagfelhasználás miatt azonnal látszik, hogy nem egy drágább, hanem egy kifejezetten olcsó modellel van dolgunk. Az UPS előlapján egy bekapcsoló gombot és egy, a UPS pillanatnyi állapotáról árulkodó ledet találunk. A hátoldalon ezúttal nem IEC 320-as tápcsatlakozót, hanem egyetlen normál konnektort találunk (DIN), amelybe könnyedén csatlakoztathatunk normál, villásdugóval ellátott hosszabbítót. A hátlapon ezen kívül a szünetmentes tápegység tápcsatlakozóját, valamint egy USB portot és két RJ11-es csatlakozót találunk. Utóbbiak a telefonvonal védelmét látják el.

A Powercom Black Knight 600AP esetében a burkolat rögzítő csavarjainak eltávolításával férünk hozzá az akkumulátorhoz (12V, 9Ah), amit természetesen egy átlagfelhasználó is könnyedén ki tud cserélni. A termék ezen kívül semmi különlegességet nem kínál, de ezt ebben az árkategóriában el sem várhatjuk. Ventilátor ebben a modellben sem található, azaz a termék normál üzemmódban teljesen hangtalanul működik, míg inverteres módban egy minimális zizegés azért hallható felőle, de ennek mértéke határozottan alacsonyabb, mint ami az APC korábban bemutatott szünetmentes tápegységénél jelentkezett.

A Powercom szünetmentes tápegységéhez is jár egy vezérlő szoftver, amelynek segítségével ellenőrizhetjük az UPS működését, beállíthatjuk, hogy mikor legyen be- és kikapcsolva (időzítés), valamint azt is megadhatjuk, hogy áramszünet esetén mekkora akkumulátor-töltöttségnél kapcsolja ki, vagy hibernálja a rendszert a szoftver.

Az áramszünetről e-mail alapú értesítést is küldhet a rendszer a megadott email címre. A szoftver kezelőfelülete ugyan az előző évtizedet idézi, de működésével nincs semmi baj.

Eaton ENV 1000H

[bold]Eaton NV 1000H

[/bold]Tesztünk harmadik szereplője az EATON kínálatából érkezett. A cég korábban - egészen pontosan 2007 novemberében -  felvásárolta az MGE-t, ami nagy névnek számít a szünetmentes tápegységek és a különböző, hálózati védelemmel kapcsolatos eszközök piacán, ez egyfajta garancia lehet a minőségre. Az EATON azóta kedvező árú termékeivel próbál hódítani a piacon, amelyek közül most az EATON ENV 1000H modellt vizsgáljuk meg, amely egy 1000VA-es szünetmentes tápegység. A 600W-os terhelhetőséggel bíró termék egy egyszerű karton dobozban foglal helyet, amely az előző két versenyző csomagolásánál észrevehetően nagyobb és bizony jóval nehezebb is. A kellően informatív doboz belsejében megtaláljuk a termékhez tartozó kiegészítőket és leírásokat.

A gyártó két darab IEC 320 (C14) tápkábelt, valamint egy A-B típusú USB kábelt ad a szünetmentes tápegységhez. A kellékek között a felhasználói kézikönyvet és a szükséges szoftvert tartalmazó CD-t is megtaláljuk. Ahogy az a mellékelt tápkábelekből már nyilvánvalóvá válhatott, ennél a terméknél sem lehet egyszerűen megoldani a hagyományos, villásdugóval ellátott tápadapterek és tápkábelek csatlakoztatását. A cél érdekében - csak úgy, mint az APC esetében - ennél a modellnél is be kell szereznünk egy C14-es lengődugót, amit egy normál hosszabbítóra kell felszerelni, ha saját felelősségünkre egyéb fogyasztókat is működtetni akarunk a szünetmentes tápegységről. Itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy ez is kvázi szinuszos tápegység, azaz villanymotorok és hagyományos (nem PFC-s) trafók üzemeltetésére nem alkalmas, sőt, egyes aktív PFC-s tápegységek üzemeltetése során is tapasztalhatunk kompatibilitási hibákat (pl.: GPS sorozatú Chieftec tápok), így erre is érdemes odafigyelni. Érdemes felhívnunk rá a figyelmet, hogy a gyártó a felhasználói kézikönyvben kifejezetten tiltja a hosszabbító alkalmazását.

A 205 x 145 x 385 mm-es mérettel, illetve 9,6 Kg-os súllyal rendelkező szünetmentes tápegység előlapja és anyagfelhasználása is minőségibbnek tűnik, mint az előző oldalon bemutatott Powercom modellé. Az előlapon a működéssel kapcsolatos ledek felett a bekapcsoló gombot találjuk. Az előlap alján egy csavar bújik meg, amelyet kicsavarva levehetjük az előlapot és szükség esetén könnyedén kicserélhetjük a rendszer akkumulátorát.

Az Eaton NV 1000H hátulján felül a vezérléshez tartozó USB portot találjuk, míg alatta a 80 mm-es átmérőjű ventilátor szellőzőjét pillanthatjuk meg, mellette a bejövő és a kimenő RJ45-ös LAN csatlakozókkal. Csak úgy, mint az APC termékénél, úgy az EATON szünetmentes tápegységénél is van lehetőség a helyi hálózat védelmére: a bejövő (IN) RJ45-ös csatlakozó a modemből érkező ethernet kábelt fogadja, míg a kimenővel a routert köthetjük össze, router hiányában pedig a számítógép közvetlenül is csatlakozhat erre a portra.

A hátoldalon összesen hat darab C13-as típusú IEC 320-as tápcsatlakozót találunk, amelyek a túlfeszültség-védelem mellett szünetmentes áramellátást is biztosítanak a rájuk kapcsolt fogyasztók (PC, monitor, NAS, stb.) számára.

A ventilátor jelenlétéből már sejthetjük, hogy ennél a modellnél búcsút kell mondani a hangtalan működésnek és ez sajnos így is van. A ventilátor komoly szélzaj és motorzaj mellett dolgozik, ami igen zavaró, főleg hosszabb távon, ha a szünetmentes tápegység a közvetlen közelünkben van. A gyártó alkalmazhatott volna halkabb ventilátort is, sokat javítana a helyzeten, mert ez így rendkívül zavaró, olcsó UPS ide vagy oda.

Az Eaton NV 1000H-hoz jár egy WinPower névre hallgató szoftver, amely kissé elavult felhasználói kezelőfelülete ellenére meglepően nagy tudással bír. Az időzített be- és kikapcsolás, valamint önteszt mellett a rendszer képes e-mail alapú értesítéseket is küldeni a különböző fontos eseményekről, sőt, a szünetmentes tápegységet akár hálózatról is megfigyelhetjük, illetve vezérelhetjük.

Ha minden számítógépre telepítjük a WinPower szoftvert, akkor hálózaton keresztül a rendszer egyedi paraméterek alapján könnyedén le tudja állítani a konfigurációkat áramszünet esetén. Megadhatjuk, hogy melyik konfiguráció(ka)t mennyi idő után kapcsolja ki az UPS szoftvere. Kényelmes megoldás.

A termék a gyártó hivatalos leírása alapján két konfigurációval (200W) nagyjából 15 percen át tud üzemelni teljesen feltöltött akkumulátorok esetén. Hogy ez a gyakorlatban is így van-e, az hamarosan kiderül. Az Eaton ENV 1000H belsejében egyébként két darab 12V-os feszültségű, 7Ah-ás kapacitással rendelkező energiaforrás lapul.

Tesztek

[bold]Tesztek

[/bold]

A tesztek alkalmával azt vizsgáltuk, hogy egy adott konfiguráció számára mennyi ideig képesek áramot biztosítani az egyes szünetmentes tápegységek, természetesen teljesen feltöltött akkumulátorral. Ezzel együtt azt is megnéztük, ami sokakat érdekelhet: lemértük, hogy az adott konfiguráció mennyit fogyaszt szünetmentes tápegységgel és szünetmentes tápegység nélkül, valamint a szünetmentes tápegység önálló, fogyasztók nélküli energia felvételét is megvizsgáltuk.

A szünetmentes tápok terheléséhez egy Core i7-920-as processzorból, Radeon HD 4890-es videokártyából, egy SSD meghajtóból és egy merevlemezből álló konfigurációt használtunk, amelyben egy 500W-os Enermax Modu 87+ tápegység foglalt helyet, ami 80Plus Gold minősítéssel és aktív PFC támogatással egyaránt rendelkezik. Az asztali gép önmagában, monitor nélkül 150W-ot fogyasztott üresjáratban, míg a hozzá tartozó 21,5 hüvelykes képátlójú Samsung monitor 23W-os fogyasztás mellett üzemelt. A komplett rendszer tehát 173W-nyi terhelést helyezett a szünetmentes tápegység vállára. A teszt alkalmával a számítógép végig üresjáratban üzemelt, azaz a fent említett fogyasztás állandó volt. Ez a hiteles mérés szempontjából fontos információ.

Első körben tehát megvizsgáltuk, hogy töltött akkumulátorral és töltődő akkumulátorral mennyit fogyasztanak a szünetmentes tápegységek. A mérést úgy végeztük el, hogy egyetlen fogyasztót sem csatlakoztattunk az adott UPS-hez.

A fogyasztásmérés után belevágtunk a tesztelésbe. A szünetmentes tápegységek akkumulátorai egy teljes éjszakán át töltődhettek, így a teszt megkezdésekor mindegyik energiaforrás maximális töltöttségi szinten volt. A fent említett rendszer számára az alábbi tartási időt kínálták a szünetmentes tápegységek:

Azt le kell szögeznünk, hogy a fenti adatok a maximális tartási időt mutatják, vagyis  az akkumulátor teljes lemerítésével maximum ennyi ideig lehet üzemeltetni az említett Core i7-es konfigurációt. A rendszert nem terheltünk komolyan mérés közben, tehát játék esetén még ennyi tartási idő sem áll rendelkezésre, vagyis áramszünet alkalmával ne nagyon akarjuk befejezni az adott pályát.

Akármelyik gyártó terméke mellett is döntünk, fontos, hogy a rendszer fogyasztásának megfelelően válasszuk ki a szünetmentes tápegységet. Érdemes némi ráhagyással számolni (kb +20%) annak érdekében, hogy egy esetleges gépbővítés után se kelljen lecserélni a szünetmentes tápegységet azért, mert áramszünet esetén már nem képes megfelelő ideig üzemeltetni a megnövekedett fogyasztás mellett működő rendszert.

Vélemény

[bold]Végszó

[/bold]

Az alapozónak és a teszteknek köszönhetően remélhetőleg könnyebb lesz majd kiválasztani a megfelelő szünetmentes tápegységet, még ha az nem is a tesztelt példányok közül kerül ki. A szünetmentes tápegység kiválasztásakor körültekintően kell eljárni, mint ahogy ezt már többször is említettük a cikk folyamán, de ezt nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire fontos szempont.

Azt is el kell döntenünk, hogy milyen összegből gazdálkodhatunk és ennek megfelelően az elérhető legjobb termék megvásárlására kell törekedni. A kvázi szinuszos szünetmentes tápegységek esetében mindenképpen ellenőrizni kell az adott gyártó weboldalán található tápegység-kompatibilitási listát - már ha rendelkezésre áll ilyen -, de az is jó módszer, ha fórumokon kérdezősködünk körbe, mielőtt meghoznánk a végleges döntést, ugyanis így időben kiderülhet, ha rossz döntés meghozatalára készülünk. A GPS sorozatú és a Delta belsővel rendelkező aktív PFC-s tápegységeket ne használjuk szünetmentes tápegységekhez, ugyanis több gyártó termékeivel is inkompatibilisek, így biztos, ami biztos alapon válasszunk inkább egy másik tápegységet vagy ha mindenképpen meg akarjuk tartani a hőn szeretett Chieftec tápot, akkor csak és kizárólag szinuszos szünetmentes tápegységet nézzünk hozzá (pl.: APC Smart sorozat) és készüljünk fel, hogy nem lesz olcsó mulatság.

A tesztben szereplő termékek közül az APC BackUPS Pro RS550-es modellje jól vizsgázott, szolgáltatásai és hangtalan működése egyaránt tetszett, igaz, ahogy az inverter áramszünet esetén működésbe lép, egyből lőttek a csendnek és jól hallható zizegéssel - no meg csipogással - tudatja a termék, hogy itt bizony baj van, de ez természetes.

A Powercom Black Knight 600AP egy átlagos konfiguráció mellé jó választás lehet. Ennél a szünetmentes tápegységnél pozitívum, hogy nem kell bajlódni az IEC 320 C14-es típusú hosszabbító készítésével, ugyanis a hátlapon egy normál konnektor fogadja a hosszabbítót, illetve a fogyasztót. Azt most is megemlítjük, hogy mivel kvázi szinuszos termékről van szó (a másik két modell is az), eszünkbe ne jusson villanymotorral ellátott terméket működtetni a szünetmentes tápegységről, ugyanis az adott készülék a nem megfelelő jelalak miatt károsodhat. A modem és a router tápegysége elvileg el fogja bírni a módosított szinusz jelet, ám ha az adott adapter esetében rendellenes melegedést, a készülék esetében pedig rendellenes működést tapasztalunk, akkor ne használjuk őket a szünetmentes tápegységgel. Ekkor muszáj valódi szinuszos jelalakkal dolgozó tápegységet beszerezni.

Az Eaton ENV 1000H típusjelzéssel ellátott szünetmentes tápegysége kisebb irodában, akár több konfiguráció szünetmentes tápellátását is el tudja látni attól függően, hogy az adott konfigurációk és a hozzájuk tartozó monitorok mennyit fogyasztanak. Mint minden esetben, úgy vásárlás előtt most is el kell végezni egy gyors számítást, hogy biztosan megfeleljen az adott környezetbe a kiszemelt termék. Az Eaton szünetmentes tápegysége szoftver és szolgáltatások tekintetében egyaránt jól vizsgázott, viszont zajszint tekintetében egy hatalmas fekete pontot kell beírnunk neki, ugyanis a ventilátora rendkívül hangos. Érdemes lenne a gyártónak elgondolkozni a légkeverő cseréjén, mert ez így sokat ront a termék használati értékén. Más kérdés, hogy át/teljesítmény arányban az APC termékével összehasonlítva igen jónak tűnik az Eaton ENV 1000H és rossz tapasztalatokat nem is hallottunk vele kapcsolatban, így érdemes lehet elgondolkodni rajta, mint egy lehetséges esélyesen.

A tesztben szereplő Eaton ENV 1000H a Ramiris Europe Kft-től, a Powercom Black Knight 600AP-t a Kelly-Tech KFT-től, az APC Back-UPS Pro RS 550-es szünetmentes tápegységet pedig a Cédrus KFT-től kaptuk kölcsön, amiért ezúton szeretnénk köszönetet mondani!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward