1. Bevezető
A mai alkalommal 23 és 24 inches kijelzőkkel foglalkozunk. Megismerkedünk az AOC passzív 3D szemüveges megoldásával (e2353Phz) és a BenQ játékosoknak szánt kijelzőjével (XL2420T), mely támogatja a 120Hz-es megjelenítést. Tesztasztalra fektetünk továbbá egy NEC monitort is (EA241WM), mely a régi iskola szerint még 1200-as sorfelbontással rendelkezik.
2. AOC e2352Phz - Áttekintés
AOC e2352Phz
Akik követik az iPon cikkeit, azok már találkozhattak olyan komplett 3D megoldásokkal tesztjeink között, melyekben a monitor, a szemüveg (és aktív szemüveg esetén a vezérlőegység) is megtalálható. Ezek a modellek általában a Samsung, az LG és az ASUS gyáraiból kerültek ki, ezúttal pedig a kínai AOC műhelyéből érkezett hozzánk egy példány. Mielőtt még belemennénk a részletekbe, lássuk mi tárul elénk, ha kicsomagoljuk a kijelzőt:
A küllem nincs túlbonyolítva, a szokásos vékony kávás kialakítással és zongoralakk fekete fényezéssel találjuk szembe magunkat. Anyagminősége alapján se rossz a készülék, de láttunk már ennél masszívabb burkolattal ellátott monitorokat: a panel döntögetését a kijelző kellemetlen ropogó hanggal bünteti. A tapogatás során azonban nem kellett csalódnunk, a káván nincsenek illesztési hézagok.
A menüvezérlő nyomógombok a káva alján, jobb oldalon vannak. Elméletben kényelmesek, hiszen kitapintásban a kiálló dudorok is segítenek, de az elrendezésükön lenne mit javítani (a menü gomb helyett mi rendszeresen a kikapcsoló gombot nyomtuk be). A káván lévő feliratok sem sokat segítenek, ezek csak fényben, közelről látszanak. Nyilván a gyártó is tudott erről, ezért a mellékletről feltelepíthető i-Menü szoftverrel is elvégezhetjük beállításainkat. Ilyen módon egérkattintgatással is kiválthatjuk a nem túl acélosra sikerült menügombokat. Ha meg tudjuk jegyezni, hová kell nyúlni, akkor a gyorsgombok segítenek nekünk, hogy a főmenüben való tallózás nélkül is tudjunk a 3D módok között váltani, hangerőt szabályozni a fejhallgató kimeneten, vagy video bemenetet váltani. Ha a gyorsgombokat kombináljuk a szoftveres menüvel, akkor menüvezérlés tekintetében már pozitív az összkép. Az állapotjelző lámpát nem lehet kikapcsolni, ám ez nem zavart minket, a kis kék lámpa nem vonta el a figyelmünket a képernyőről, szerencsére nem túl erős a fénye.
Mivel a monitor egyszerű állvánnyal rendelkezik, ezért portré módra vagy magasságállításra nincs lehetőség, de még a sokszor hasznos talpforgatás képességét is mellőznünk kell. Az egyetlen konfigurációs képesség, amit a készülék támogat, az a panel megdöntése. Erre előrefelé 5 fokban, hátrafelé nagyjából 10 fokban képes, ami nem egy széles tartomány, de elég egy átlagos nézési pozícióhoz és ahhoz, hogy a 3D módhoz megfelelően beállítsuk a panelt. A kijelzőhöz egy viszonylag nagyméretű talp jár, amin stabilan áll a monitor, így a kisebb lökésektől nem borul fel az asztalon.
A csatlakozók közt a HDMI, DVI és a VGA bemenet is megtalálható, mindháromból egyet-egyet kapunk a monitor hátuljára. A kábelek merőlegesen állnak ki a kijelző hátoldalából, ezért a készüléket nem tudjuk közel tolni a falhoz. Ennek viszont előnye is van, a kábelek csatlakoztatása ugyanis ilyen módon könnyebb, mintha alulról kéne ezt megtennünk. A monitoron a felfüggesztési lyukak is megvannak, így a kijelzőt fali konzolra is felszerelhetjük (VESA 75 szabvány szerint). A monitorban beépített hangszórók is vannak, amiken a HDMI audio sávja vagy a PC bemenet szólalhat meg (előbbire értelemszerűen csak HDMI-nél kapcsol át a monitor). A hangminőség hagy némi kívánnivalót maga után, mert a megszólalásban mély hangnak nyoma sincs. A kijelzőnek van egy fejhallgató kimenete is azoknak, akik a diszkrétebb megszólalást preferálják. A mellékletben a kézikönyvnek, telepítő lemeznek, VGA kábelnek, egy audio madzagnak, valamint 2db 3D szemüvegnek jutott hely. Ebből az egyik egy felcsatolható előtétlencse szemüvegesek részére, nagyon hasznos. A digitális madzagról már nekünk kell gondoskodni, ez ugyanis nem jár a monitorhoz (továbbá a tápegység kábelt sem találtunk meg a dobozban, de ezt mi a tesztpéldánynak tudtuk be). Ha már a mellékletnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a kijelzőhöz számos hasznos segédprogramot is kapunk. A Screen+ egy képernyőfelosztó szoftver, mellyel akár 4 asztalt is konfigurálhatunk a képernyőn. Az i-Menü-t már említettünk, ez felel a menükezelésért. A számos médialejátszóból már ismert SRS WOW HD effektjeit immáron az önálló alkalmazásnak köszönhetően bármikor élvezhetjük. Az e-Saver egy időzítő, mellyel a monitor különböző állapotaihoz rendelhetjük el annak kikapcsolását.
3. AOC e2352Phz - OSD és Képprofilok
OSD
A képernyőmenü szépre sikerült, az almenük közt történő lépkedés pedig animált, ami már önmagában is érezteti velünk, hogy egy különleges monitorral van dolgunk (legalábbis az AOC termékpalettáján). Az i-Menu is szép lett, itt ugyanazokat a képbeállításokat találjuk meg, amiket a monitorban. Az alapvető fényerő, kontraszt, színhőmérséklet, gamma kvartetten túllépve tekintsük át a fontosabbakat:
[list type="unordered"]
[*]Eco Mode: gyári képprofilok, kapcsolgatásával csupán a monitor kontrasztja változik meg, így nem sokat ér, hiszen ezt magunk is beállíthatjuk.
[*]DCR: dinamikus kontrasztszabályzás, amit a képprofiloktól függetlenül kapcsolhatunk be. Az átmenetek közepesen gyorsan mennek végbe, ami csak az erre érzékenyeket fogja zavarni. Ilyenkor nem férhetünk hozzá a fényerő/kontraszt beállításokhoz.
[*]Color Temp: színhőmérséklet. A gyári profilok mellett (Warm, Normal, Cool, sRGB) egyedi, háromcsatornás színkeverésre is lehetőségünk van User módban.
[*]A DCB Mode funkcióval különleges színezést érhetünk el a következő opciók által: Sky-blue, Green Field, Nature Skin, valamint ezek kombinációja az Auto Detect (ilyenkor a monitor dönti el, hogy milyen színkiemelést használjon) és Full Enhance (minden kiemelés bekapcsolva). A természetes megjelenítésről viszont ilyenkor le kell mondanunk, ugyanis erős, rikító színeket kapunk, akármelyiket is kapcsoljuk be.
[*]Meg kell említeni még a Picture Boost szolgáltatást, mely a képernyő egy részletét emeli ki képmanipuláló eljárásokkal. Ez olyankor hasznos, amikor egy zsúfolt képernyőn a lényegre szeretnénk irányítani a figyelmet. A képkocka pozícióját, méretét, fényerejét és kontrasztértékét is tetszőlegesen konfigurálhatjuk.
[*]Az extra funkciók közt már csak a hangerőszabályzást és egy kikapcsolás időzítőt tudunk felsorolni.
[/list]
Képprofilok
Bár a monitorban hagyományos értelemben véve nincsenek látványos képprofilok, az említett DCB funkcióval mégis lehetőségünk van arra, hogy különleges színezést használjon a monitor. A vizsgálódást ennek megfelelően nemcsak az Eco profilokkal és a színhőmérsékleti sémákkal, hanem a DCB sémákkal is elvégeztük. Ahogy erről már korábban szó volt, az Eco profilok csupán a kontrasztot változtatják meg, egyéb beállításokhoz nem nyúlnak. A Standard, Text, Internet kímélik szemeinket, ezért hosszútávon is nézhetőek, a Game, Movie, Sports sémák viszont magasabb kontraszt értékükkel némileg megnyerőbb látványt nyújtanak. Mivel a monitor jól tűri a kontrasztnövelést, mindegyiknek nézhető képe van, még a Sports profil esetében (ahol a kontraszt a legnagyobb) is csak minimális „kiégés” látható a világos szürkeárnyalatokon.
A színeltérések egyáltalán nem vészesek, mi szemmel nem tudnánk észrevenni a különbséget egy jól bekalibrált kijelzőhöz képest. Korrekcióra szorul azonban a színhőmérséklet, és ha a tökéletességre törekszünk, akkor a gamma éréke is.
A színhőmérsékletet az Eco profiloktól függetlenül állíthatjuk be, mi a mérések során a gyári Warm-on hagytuk a kijelzőt. Azért hogy a színhőmérsékleti profilok értékére is fény derüljön, ezeket is megvizsgáltuk. A mérések alapján a Warm 8400K körül ingadozik, a Normal a 10300K színhőmérsékletnek, a Cool 17700K-nak felel meg. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a monitor erősen a hideg árnyalatok felé húz, ezért ha ezt szeretnénk kiegyenlíteni, manuális beállításra lesz szükség.
Végül a DCB profilokkal is megnéztük a monitor pontosságát:
Szerencsére, ha ezeket használjuk, akkor sem kell minőségromlásra számítani, a megkapó látvány ellenére a színeltérések nem romlottak tovább.
Azt tehát kijelenthetjük, hogy a kijelző a gyári beállításain nem rossz, szabad szemmel csupán az enyhén kékes színárnyalat tűnhet fel (bár ez attól is függ, hogy melyik profilt választjuk). Ahhoz viszont, hogy a legtöbbet kihozzuk belőle, kézi beállításokra van szükség. A viszonyítás szokásunkhoz híven a 6500K színhőmérséklethez, 2,2 gammához és 120cd/m^2 fényerőhöz ment, a monitor beállítása során mi is erre törekedtünk.
Saját értékekkel nagyon szép eredménnyel zárt a monitor, igaz ennek beállítása kicsit körülményesebb volt a megszokottnál. A kalibrálás során mi meghagytuk a gyári 50-es kontrasztot, ám ezzel a monitor kicsit sötétnek tűnt. Éppen ezért bekalibrált állapotban 93%-os háttérvilágítást kellett alkalmaznunk ahhoz, hogy meglegyen az ajánlott 120 cd/m^2-es fényerő. Így a későbbiek során, ha világosabb képernyőt szeretnénk, ennél már csak alig léphetünk feljebb. Ezek után mondanunk sem kell, hogy a fényerőt egészen alacsonyra, akár 34 cd/m^2-re is le tudtuk csökkenteni. A fényerő megnövelésére már csak kényszerlehetőségek maradtak, például megnöveljük a kontraszt értékét, vagy a színcsatornákat toljuk feljebb. Ahogy említettük, a monitor jól tűri a kontraszt növelését, akár 80%-ig is feltornázhatjuk a világos részek kiégése nélkül. Ilyenkor már jóval magasabb fényerőt mértünk, a gyári kontraszton maximálisan lehetséges 135 cd/m^2 helyett 220 cd/m^2-t, ami már napsütéses időhöz is elég. Különösen úgy, hogy a képernyő felülete matt. Ha szeretnénk a legtöbbet kihozni a monitorból, akkor érdemes próbálkozni a lap alján közölt értékekkel, de ez nem szentírás, hiszen a legyártott példányok különbözőek lehetnek. Most pedig lássuk, milyen a monitor képe a gyakorlatban!
4. AOC e2352Phz - Képminőség
Képminőség
A monitor színei már alaphelyzetben is szépek, és ahogy említettük, a DCB sémákkal minőségromlás nélkül továbbfokozható az élmény, a színátmeneti gradienseken nem látható sávosodás. A kontrasztskála elemei közül a világosszürkék szokás szerint jól megkülönböztethetőek voltak, és a sötétebbek közül is csak a legsötétebb olvadt bele a fekete háttérbe. Ez játékoknál és a filmek sötét jeleneteinél sem jelent hátrányt.
A monitor video bemenetei közül a digitálisak (HDMI, DVI) szép elesnek bizonyultak, és a VGA sem rosszabb náluk. A kijelzőnek tehát három jó video bemenete is van, de mivel nem jár hozzá digitális kábel, erre még költenünk kell. A bemenetek egyforma képbeállításokat használnak, ezért nem állíthatunk be pl. a HDMI-re harsányabb színeket egy konzolra, mint a DVI-re, ahol egy PC miatt erre van inkább szükség. Ha valamelyiken megszűnik a jel, akkor a menüben megadhatjuk, hogy a kijelző keresésbe kezdjen-e, így mindenki maga döntheti el, hogy a monitor átkapcsoljon-e egy másikra (ez olyakor lehet zavaró, ha pl. két PC-t használunk egyszerre).
A monitor interpolációja is egész jó, az alacsonyabb felbontások közül az 1280*720 és az 1024*768 szövegolvasásra is alkalmazható. Játékra az 1280*1024, 1280*960 és 1152*864-es felbontásokat is elővehetjük, mert ezekben nem vészes a minőségromlás, de a monitor az 5:4 és 4:3 arány közt nem tud különbséget tenni, mindegyiket 4:3-nak kezeli. A kijelző az 1680*1050, 1440*900 és 1280*800-as felbontásokat is egész szépen tárja elénk, de torzak, ugyanis a monitor a 16:10 arányt csak teljes képernyőn, széthúzva tudja megjeleníteni. A képarány kezelés ezt leszámítva jó, elég egyszer beállítani a 4:3 arányt, onnantól kezdve a kijelző mindig átvált a megfelelő módba (Wide vagy 4:3).
Szintén elégedettek voltunk a látószögekkel, ezek filmnézéskor egy társaság számára is megfelelnek. Oldalról csak kis kontrasztcsökkenéssel kell számolnunk, a panelnek színtorzulása nincs. Felülről némileg erősebb kontrasztcsökkenés látható ennél, de a normál nézési tartományt ez nem befolyásolja. Alulról széles tartományban csak sötétedéssel kell számolnunk, az enyhe vöröses színtorzulás csak nagy szögben kezd el látszani.
Úgy látszik, ez a monitor sem lehet mindenben erős, háttérvilágítása néhol foltos, és a képernyőn bevilágítás is van, ez főleg alul látható. A foltosodás a homogén szürke és barna teszten is megvan, a bevilágítás szerencsére nem látszik. Ez utóbbi világosabb tartalmaknál egyáltalán nem vehető észre, egyedül extra szélesvásznú filmeknél tűnik fel, de jelenléte ott sem igazán zavaró.
A monitornak papíron 2ms-os válaszideje van, amiből arra lehet következtetni, hogy beépített gyorsítással rendelkezik. Mi viszont nem találtunk erre vonatkozó beállítást a menüben, ám ettől még lehet benne gyorsítás, legfeljebb nem tudjuk szabályozni. A kijelzőt viszont nem éreztük gyorsabbnak egy jobb 5ms-os kijelzőnél. Előfordulhat, hogy gyárilag olyan kicsire állították be a gyorsítást, hogy az ne okozzon túlvezérlési hibát, ugyanis játék közben ilyet se láttunk. Akárhogy is legyen, a kijelzőt gyorsnak találtuk (némi utánhúzása azért még így is maradt), és a készülék bemeneti késése sem számottevő, ezért a közvetlenség miatt sem kell aggódnunk.
Elérkeztünk végül a monitor 3D-s képességéhez. A kijelző a passzív szemüveges megoldást alkalmazza, vagyis nincs szükség 3D-emitterre (szemüvegvezérlésre), elég ha a mellékelt TriDef3D szoftverrel indítjuk el a kiszemelt játékot. Természetesen ilyenkor a monitorhoz adott szemüveget is viselnünk kell, azoknak pedig, akik már eleve szemüveget hordanak, a felcsíptethető változatot kell használni.
Ahogy az aktív szemüveges megoldásra, úgy a passzívra is érvényes, hogy csak bizonyos távolságról nézve látjuk térben az egymáshoz képest elcsúsztatott képeket. Amikor a monitoroknál szokásos 40-50cm-ről próbálkoztunk, akkor koncentrálás nélkül szétcsúszva láttuk a képet. Ahhoz, hogy ne legyen fárasztó a látvány, nekünk legalább 1 méterről kellett nézni a képernyőt, bár ez egyénfüggő, a tesztelők közül voltak olyanok, akiknek ez közelebbről sem okozott gondot. A 3D térhatást a monitor a sorok felosztásával éri el, pl. a páratlan sorokat a bal szemünkkel, a párosakat a jobbal látjuk. Ez pedig csíkozódást eredményezett, a látvány olyan, mintha váltott soros (interlaced) adást néznénk a tévében. Jóllehet, az aktív-záras megoldásánál nincs ilyen fajta minőségromlás, ott viszont a villódzással kell számolniuk az érzékeny szeműeknek. Kompromisszum tehát mindig van, arról nem is beszélve, hogy ez videokártyánknak is megterhelő, hiszen kétszer annyi képet kell előállítania, mintha csak 2D-ben játszanánk, az élmény viszont kárpótol minket ezért.
A mellékelt TriDef 3Dszoftver segítségével DVD video lemezeink 2D-s tartalmát 3D-be konvertálva nézhetjük meg. Azok a videók és képek, amik eleve 3D-ben készültek, természetesen jóval látványosabbak a 2D-s tartalmaknál (a TriDef3D szoftverrel ezek is megtekinthetők). De mivel ritkán jutunk ilyen tartalmakhoz, ez mindenképpen értékelendő, mert ez is nagyban megnöveli a vizuális élményt.
5. BenQ XL2420T - Áttekintés
BenQ XL2420T
A BenQ termékpalettájáról újfent egy játékosoknak szánt újdonsággal ismerkedünk meg, ezúttal az XL széria 24 inches kijelzőjével. Ahogy a BenQ játékosoknak szánt monitorainál megszokott, a fejlesztésében a StarTale csapata is részt vett, így a kijelző olyan hasznos funkciókkal gazdagodott, mint a Black eQualizer, S kapcsoló, Kijelző üzemmód vagy FPS üzemmód. Ezekre még később kitérünk, előbb azonban lássuk, hogy néz ki a monitor!
Játékos képességei mellett a díjnyertes küllem az, amiben még nagyon erős a készülék, ez a kicsomagolást követően már első ránézésre nyilvánvalóvá vált nekünk. A kijelző formatervezői nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a már alapjaiban is szép dizájnt némi vörös színberakásokkal csinosítsák ki. Az egyik ilyen az állvány közepén található, és mintegy kábel átvezetőként szolgál. A másik az állvány tetején van, a fogantyű mellett. Utóbbi nagyon jól jön, ha nem szeretnénk újra beállítani a magasságot, amikor a monitort áttesszük az asztalon. A bravúros formatervezés még mindig nem állt meg ezeknél. A talp íves formájához jól illeszkedik a mellékelt vezetékes távirányító is (S kapcsoló), amit egy mozdulattal lehet odatapasztani a talp oldalához, ugyanis egy mágnes található benne. A kijelzőnek tehát nagyon egyedi megjelenése van, ezzel bizony senki sem fog szégyenkezni, amikor közös játékra kerül sor. A megépítés során felhasznált műanyagok is nagyon jók, a káva egészen masszív, és a panel döntögetése közben sem hallunk nyekergést.
A menüvezérlő érintőgombok a káva jobb oldalán találhatók meg, ezek a Dell kijelzőiből egyeseknek már ismerősek lehetnek. Az ujjaink közeledtével felvillanó megvilágítás egy nagyon hasznos extra, ennek köszönhetően éjszaka is megtaláltuk a megfelelő gombokat. Kávába vésett piktogramok nincsenek, helyettük az OSD segédkezik abban, hogy a gombok közül megtaláljuk a nekünk megfelelőt, a főmenü pedig egy tetszőlegesen megnyomott gombra előbukkan. A menü egyébként logikus, az érintőmezők pedig pontosan reagálnak, nem is volt velük kifogásunk. Ráadásul a mellékelt vezetékes távirányítóval - mely leginkább egy egérre hasonlít – az egyedileg beállított gyorsgombokat még gyorsabban érhetjük el, plusz a főmenüben való tallózást is elvégezhetjük vele. Bár ezt egy vezeték nélküli távirányítóval is megoldhatták volna, így viszont biztosak lehetünk benne, hogy nem lesznek kihagyások. Játék közben ugyanis a gyorsaság a legfontosabb, ezt pedig ilyen módon lehetett a leghatékonyabban megoldani (az S kapcsoló egyébként egy mini USB csatlakozóval illeszkedik a monitorhoz). Elviseltünk volna még egy menüvezérlő szoftvert is, igaz, a monitort már így is gyorsan és kényelmesen tudtuk kezelni. Az állapotjelző lámpa fénye bekapcsolva és készenlétnél sem zavaró, ami jó, mert a menüben ezt nem lehet letiltani.
Az állvány összeszerelésével sem kellett sokat foglalkoznunk, hiszen a BenQ komolyabb monitorainál is azt a Dell-féle módszert alkalmazzák, melynél az állvány panelét egy mozdulattal lehet a kijelző hátuljába applikálni. A stabilitás megvan, inogást nem tapasztaltunk, ami részben annak köszönhető, hogy a monitor robusztus állványa egy nagyméretű talpban végződik. A konfigurációs lehetőségek közt minden megtalálható: kétszer 45 fokos elforgatás, állítható magasság, porté mód. Az állvány függőleges helyzetben is jól viselkedik, stabilan megtartja a beállított pozíciót. Természetesen döntögetni is lehet az állványt, erre előrefelé 5 fokban, hátrafelé 20 fokban van lehetőség, ez a tartomány pedig minden helyzetben elegendő.
A monitor a fali konzolokat is támogatja (VESA 100), az ehhez szükséges felfüggesztési lyukak is megtalálhatók hátul. Ami a video bementek repertoárját illeti, a kijelzőn van DisplayPort, VGA, Dual-Link DVI, ezekből egyet-egyet kapunk, valamint két HDMI kapu, amik különösen jól jönnek egy 16:9-es kijelzőnél. A monitort USB elosztóként is használhatjuk, a csatlakozókból hátra egyet, oldalra kettőt tettek. Beépített hangszórók nincsenek, a HDMI audio sávját viszont kivezették nekünk a monitor oldalára, így ezt is kényelmes helyen találjuk meg. A mellékletben van egy kézikönyv, egy driver CD és egy USB vezeték, kapunk továbbá egy VGA és egy Dual-Link DVI kábelt, így a digitális madzagért már nem kell külön fizetnünk.
6. BenQ XL2420T - OSD és Képprofilok
OSD
A monitor képernyőmenüje áttekinthető és logikus. Ezúttal még a sebességgel sem volt kifogásunk, a menü az érintőgombokra és a vezetékes távirányítóra egyaránt gyorsan reagált. Az alapvető képbeállítások mellett a Senseye profilokat (Standard, Movie, Photo, sRGB, Eco) is változatlanul megtaláltuk benne. Sőt, a játékosoknak kifejlesztett részlegben egyedi profilokat is elmenthetünk (Gamer1, Gamer2, Gamer3), továbbá három extra gyors profil is a rendelkezésünkre áll (FPS1, FPS2, RTS), a monitor ezekben tudja igazán megmutatni, mit tud. Ha a játékos profilokat használjuk, akkor a Black eQualizer funkció is aktív, amivel a szürke sötétségét lehet beállítani egy skálán. Az Overscan opciónak a HDMI bemeneten vesszük hasznát, ezzel felülpásztázható a video jel (a monitor belenagyít a képbe, majd levágja annak széleit). A képarány kezelési lehetőségek is igazán szélesek. A már jól ismert Full, Aspect és 1:1 megjelenítési formák mellett ott a Kijelző üzemmód is. Ez utóbbi a következő méreteket teszi lehetővé számunkra: 17” (4:3), 19” (4:3), 19”W (16:10), 21.5”(16:9), 22”W (16:10), 23”W (16:9). Ezek értelemszerűen 4:3, 16:10, illetve 16:9 arányban jelenítik meg a képet a megadott képernyőméretre széthúzva. Ha ez még mindig nem lenne elég, akkor az Intelligens méretező funkcióval (SmartScaling) tetszőleges méretre beállítható a kép a korábban kiválasztott képarány megtartásával (pl. 17” (4:3) mód széthúzva 18”-ra). A menüben a válaszidő-gyorsítást AMA néven találjuk meg, ezen kívül bekapcsolható még az Instand Mode, mellyel a bemeneti késés szorítható le. A SmartFocus funkcióval a kép egy részletét tudjuk kiemelni, olyan módon, hogy a monitor a képernyő többi részét lesötétíti (az ablak mérete és helyzete is megadható). A különleges profilok esetében a színtelítettség is beállítható, ha valaki teltebb színekre vágyik. A kijelző a dinamikus kontraszt funkciót is ismeri, és ezúttal már a kontrasztállítás sebességét is megadhatjuk egy skálán. Így ha akarjuk egészen lassan vagy egy pillanat alatt is végbe mehet a változás, ami nagyon jó (ezt még csak a BenQ legprofibb monitorainál tudtuk beállítani). Az egyéb beállításoknál még megtaláljuk az Auto Power Off lehetőséget, amivel pihenni küldhetjük a monitort, a HDMI Auto Switch kapcsolóval pedig az automatikus jelváltást tilthatjuk le egy HDMI eszköz csatlakoztatásakor. A színhőmérsékleti profilokra vonatkozóan három gyári beállítást találunk (Normal, Reddish, Bluish), továbbá lehetőségünk van egyénileg beállítani a színcsatornákat (User Mode). A monitor tehát nagyon sokat tud, amit csak lehetett, belepakolták nekünk. Ezek után vizsgáljuk meg a képprofilokat!
Képprofilok
A vizsgálódás során nem ért minket nagy meglepetés, szemmel vizsgálva a Senseye profilok a szokásos formájukat hozták. A Standard, sRGB és az Eco sémák nyugodt képük miatt hosszútávon is alkalmasak szövegolvasásra. A harsányabb Movie és Photo módok főleg színtelítettségben próbálnak megnyerőbb képet varázsolni nekünk. Ezek élesítést is használnak, ami hosszútávon nem valami kellemes a szemnek, de szerencsére egyénileg is testre szabhatjuk ezeket, így ha akarjuk, megszabadulhatunk ettől.
Ha a pontos adatokra támaszkodunk, akkor jól látható, hogy színhűségben a szokásosnál gyengébben szerepeltek a profilok. Az ideálisnak tartott 2,2 gammához és 6500K színhőmérséklethez képest a színek pontossága már az elfogadható kategórián kívül esett, ezért mindenképpen ajánlott valahol bekalibráltatni a monitort.
Az RTS és Game módok játékra lettek kitalálva. Szemre nagyjából a régi Game profilra hasonlítanak, így színtelítettségben és fényerőben sem fukarkodnak. Az FPS1, FPS2 olyan dedikált profilok, melyeket a Counter-Strike 1.6-hoz, illetve a Counter-Strike Source-hoz ajánl a gyártó HeatoN és SpawN beállításai alapján. A játékra szánt képprofilok előszeretettel alkalmaznak olyan sebességnövelő funkciókat, mint a válaszidő-gyorsítás (AMA) és Instant Mode (tovább csökkentett bemeneti késés), illetve kis csalással a sötét képrészleteket is kiemelik (Black eQualizer), ezekkel azonban a következő oldalon foglalkozunk. A grafikonokat a gyári állapotról készítettük, és amint látható, csak minimális eltérés van köztük (a profilok képbeállításait egyébként megváltoztathatjuk).
A következő lépésben megkerestük a monitor számára optimális beállításokat is. A célértékeink a következők voltak: 2,2 gamma, 6500K színhőmérséklet, 120cd/m^2 fényerő.
Még a színprofil elkészítése előtt megnéztük mekkora volt a változás, amikor csak a monitor beállításait korrigáltuk. Már ezzel is javult a kép, de a kijelzőből csak finomhangolással (a képprofil betöltésével) lehetett kihozni a legtöbbet. A gyári profilok összességében nem kápráztattak el minket (reméljük ez nem egy tendencia a BenQ gamer monitorainál), ezért a jobb színhűség érdekében érdemes legalább egy szoftveres kalibrációt elvégezni a monitoron (pl. itt: www.photofriday.com).
7. BenQ XL2420T - Képminőség
Képminőség
A kijelző színeit jónak találtuk, bár kicsivel élénkebbek is lehettek volna. Minőségbeli problémákkal nem találkoztunk, sávosodást még a harsány képprofilok esetében sem láttunk. Ezért nyugodtan használhatjuk az erősebben színező profilokat is, már kérdés, hogy méréseink alapján ezek nem a valóságot fogják megmutatni nekünk (de gamer monitorról van szó, úgysem kiadványszerkesztésre fogjuk használni). Egy jól beállított kontrasztnál szinte az összes monitoron jól látszanak a világos részletek, ez alól a BenQ monitora sem kivétel. Ezúttal viszont a Black eQualizer funkció is értelmet nyert, a kontrasztskálán végre a legsötétebb szürkeárnyalatok is megmutatták magukat (bár már enélkül is egész jól látszottak a sötét szürkeárnyalatok). Játékokban ez nagy előny lehet, hiszen így nem vesznek el a sötét részletek, ennek hála, felkészülhetünk a sötétből való támadásra is. A panel felülete matt bevonatot kapott, így nyáron sem kell aggódnunk a tükröződés miatt, ráadásul a monitor különlegesen nagy fényerőtartalékkal is rendelkezik. Ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen a monitort az aktív-záras 3D szemüveges használatra is felkészítették. A szemüvegen keresztül sötétebb képet látunk, a kijelző pedig kompenzálni tudja ezt a magas fényerővel. A megadott beállításokkal a monitor fényereje 371 cd/m^2-ig tornázható fel, lecsökkenteni viszont csak 133 cd/m^2 fényerőig tudtuk. Utóbbi egyeseknek már zavaró lehet egy sötét szobában, ilyenkor kényszermegoldásként a kontraszt csökkentéséhez vagy a színcsatornák csökkentéséhez kell folyamodnunk.
Ahogy említettük, video bemenetekben nem szűkölködik a monitor. Digitálisból rögtön négyet is kapunk (2db HDMI, 1db Dual-Link DVI, 1db DisplayPort), és ott van még a jó öreg VGA is, ha valakinek épp erre lenne szüksége. A digitális bemenetek szokás szerint tű élesek, a VGA kicsivel gyengébb náluk (közelről, halványan némi szellemkép látható a betűk körül). A bemenetek azonos képbeállításokat használnak, tehát nem alkalmazhatunk rajtunk különböző fényerő/kontraszt/színbeállításokat. Ez olyankor lehet zavaró, amikor pl. több PC-t használunk egyszerre, és a videokártyáknak különböző képe van. Ha az egyik bemeneten megszűnik a jel, akkor a kijelző automatikusan átvált egy másikra, ami kényelmes, de néha jól jönne, ha ezt letilthatnánk a menüben (a HDMI Auto Switch opcióval csak a HDMI-re való automatikus átváltást tilthatjuk le).
A monitor az alacsony felbontásokat közepes minőségben interpolálja, egynéhány képméretet pedig furán kezeli, a leggyakrabban használt Aspect (teljes képernyős, képarány megtartásos) mód ezért nem mindig jó választás. Ha ezt a megjelenítési módot választjuk, a kijelző az 1280*800, 1280*1024 és 1280*960 felbontásokat kicsit laposan (alul és felül összenyomva) jeleníti meg egy fekete keretben. Szintén nem tudtunk dűlőre jutni az 1280*720-s felbontással, amit ugyanilyen módon nyomorított össze a monitor. Amikor ezt a felbontást teljes képernyős megjelenítésnél (Full) is megnéztük, még torzabb látvány fogadott minket, holott 16:9-es képarányról van szó, amit zokszó nélkül kellett volna kezelnie a kijelzőnek. Haladjunk lejjebb és nézzük meg, Aspect módban hogyan kezelte a monitor az 1152*864 és 1024*768-as felbontásokat. Ezek végre a nekik megfelelő 4:3 arányt kapták, így semmilyen torzulást nem láttunk rajtuk, de előbbit a kijelző csak egy fekete keretben volt hajlandó megjeleníteni. A monitor 1:1 módban tű élesen jeleníti meg az összes felbontást, így a képminőség sem romlik, ám ilyenkor azzal is számolnunk kell, hogy kisebb a látható képterület. Ha a különleges képarány módokra hagyatkozunk, akkor is szép látvány fogad minket, de ilyenkor oda kell figyelnünk, hogy mindig a megfelelőt válasszuk. Lehetőségeink a következők: 17” (4:3), 19” (4:3), 19”W (16:10), 21.5”(16:9), 22”W (16:10), 23”W (16:9). A fix képarányok mellett az ínyenceknek ott az említett SmartScale opció is, mellyel a kép méretét tetszőlegesen állíthatjuk be. Ha erre a kézi beállításra hagyatkozunk, akkor sokkal szebb látványban lehet részünk, mint egyébként, ám a felbontások közt kapcsolgatni kényelmetlen. Ezért lenne jó az Aspect mód, ebben viszont nem tündökölt a kijelző.
A panel betekintési szögei átlagosak, ami egy személynek tökéletesen megfelel, de filmnézéskor egy társaságnak némi kompromisszummal kell számolnia. Oldalról enyhe sárgulás és a szokásos kontrasztcsökkenés látható, de más minőségromboló tényezővel nem találkozunk. Felülről már erősebb kontrasztcsökkenés fogad minket, de ez csak nagyjából 30-40 fokban vehető észre, ezért szemből nem zavarja a látványt. Alulról sem vészes a helyzet, a sötétedésen kívül nincs komolyabb minőségromlás, a panel színei csak nagyobb szögben váltanak át negatívba. Szemből nézve viszont már a kisebb fejmozgásra is érzékeny a monitor, főleg a képernyő teteje és alja közti fényerőkülönbséggel volt kifogásunk.
Ami a háttérvilágítást illeti, ebben remekelt a kijelző, a sötét képernyőn semmilyen foltosodás vagy bevilágítás sem rontotta a képet. A homogén szürke és barna képeken csak kisebb egyenetlenségekre lettünk figyelmesek, ami azonban csak a szőrszálhasogatókat zavarja, normál használat közben ebből semmit sem látunk.
8. NEC EA241WM - Áttekintés
NEC EA241WM
Tesztlaborunkban már nagyon régen jártak NEC monitorok. Ezért megörültünk neki, amikor a megrendelhető kijelzők listáján felbukkant egy ilyen és rögtön lecsaptunk rá. Az EA széria már nem egy mai fejlesztés, a legszembetűnőbb különbség az újabb modellekkel szemben, hogy ez a készülék még a régebbi, 16:10-es szabvány szerinti 1920*1200-as felbontással rendelkezik, ami játékra és munkára is megfelel. Szemben a mai trenddel (16:9), ami csak a szélesvásznú filmeknek kedvez.
A kijelző formaterve a konzervatív ízlésűeknek kedvez. A káva alapjaiban véve szögletes, csak a sarkai vannak lekerekítve, illetve ott a kör alakú talp is, ami kicsit megszelídítette az irodai küllemet. Egyesek örömére a festés matt fényezést kapott, így az ujjlenyomatok kevésbé látszanak meg a káván. Akik a világosabb, tükröződő felületeket kedvelik, azoknak a fekete festés miatt komornak tűnhet a látvány. Az anyagminőség elsőrangú, a tapogatás során erről is meggyőződtünk, és bármit is csináltunk a kijelzővel (döntögetés, forgatás, stb.) a monitor egyszer sem adott ki magából kellemetlen hangokat.
A menükezelés nehézkes. A nyomógombok könnyen elérhető helyen vannak, a navigációt viszont sajnálatos módon egy joystick-szerűséggel oldották meg. Ez önmagában még nem lenne baj, de ha az irányokat nem találjuk el pontosan, akkor a menü nem reagál, ez pedig rövidtávon is felidegesíti az embert. Némi gyakorlással már gördülékenyen tudtuk kezelni a joystick-et, de ehhez idő kellett. A gombokhoz nincs megvilágítás, és a felettük látható feliratok még napfénynél is alig látszanak. A gyorsgombok segítenek nekünk a fényerő és a hangerő gyors beállításában, továbbá egy gombnyomással tudunk bemenetet és képprofilt váltani. Szerencsére a kijelző a szoftveres menüvezérlést is támogatja, a NaViSet alkalmazásával már jóval könnyebb volt a dolgunk (ezt a mellékelt korongon megtaláljuk). Az állapotjelző lámpa fénye egyáltalán nem zavaró, de még azokra is gondoltak, akik ezt nem szeretnék látni, a menüben akár nullára is lecsökkenthetjük a kis lámpa fényerejét.
A monitor egy nagyon komoly talapzattal rendelkezik, ezt már a kijelzővel összeszerelve találtunk meg a dobozban. A precíz és ügyes állványt csaknem egy teljes körben (355 fokban) lehet elforgatni saját tengelye körül. A magasság tág határok közt állítható, igaz, rögzíteni nem lehet. Az állvány a porté módot is támogatja, függőleges állásban ezt pontosnak találtunk. Ott van továbbá a súlyozott döntögetés, ami annyiban különbözik a többi monitortól, hogy a panel bólintásakor a mechanika kicsit rásegít. A döntögetési korlátok is nagyon szélesek, erre nagyjából előre 5 fokban, hátrafelé 35 fokban képes a monitor (de pontos adatok nincsenek róla).
Hátul egy fület is találunk, ami az áthelyezést könnyíti meg, ilyenkor azonban számolnunk kell vele, hogy a magasságot újra be kell állítani, mert az állvány elveszti a beállítást. A káva alján hangszórók is vannak, ezek egész tisztességesen szólaltak meg, de viszonylag halkan, és erősen a középhangokra koncentráltak. Csodát tehát nem várhatunk tőlük. Alapzajuk nincs, ennek ellenére némítási lehetőséget is találunk a menüben. Egy fejhallgató kimenettel is kedveskedett nekünk a gyártó, ha netán diszkrétebb megszólalásra vágynánk. Ezt oldalt, kényelmes helyen találjuk meg. A hangszórókhoz és a fejhallgató kimenethez egy 3,5mm-es analóg bemenet segítségével jut el a hanganyag. A video csatlakozók repertoárja mindössze egy DVI és egy VGA bemenetben merül ki. HDMI nincs rajta, de mivel ez egy 16:10-es monitor, ezt nem is vártuk el tőle (de ettől még lehetne rajta). A kijelzőt lehetőségünk van USB elosztóként is használni, hátul és a káva oldalán két-két kivezetés található. A készüléket fali konzolokra is fel lehet felszerelni, ehhez el kell távolítani az állványt.  A monitorhoz kapunk DVI, VGA, USB és audio kábelt, másra már nincs is szükségünk. A mellékletben továbbá találtunk egy kézikönyvet és egy telepítő lemezt (ez utóbbin a készülék drivere és a szoftveres menü található meg).
9. NEC EA241WM – OSD és Képprofilok
OSD
A képernyőmenü egyszerű és átlátható. Az almenüket színes piktogramok jelölik, melyek a tájékozódást könnyítik meg. A színhőmérsékleti profilok közt megtaláltuk az előre beállított 5000K, 6500K, 7500K, 8200K, 9300K-es értékeket, melyeket könnyűszerrel módosíthatjuk. A menü extrái közt kikapcsolás időzítőt és egy ECO Mode lehetőséget találtunk. Ezek bekapcsolásával a gyártó szerint 52W-os fogyasztás mellett jelentős mértékű szenet spórolhatunk meg, az így megtakarított mennyiség pedig az információs almenüben olvasható.
Képprofilok
A DV Mode felirat mögött előre elkészített képprofilokat találunk, melyek igen gyengére sikerültek, különbség csak alig vehető észre köztük. Az alapállapoti Standard módhoz képest a Text egy ettől különböző fényerőt képes megjegyezni számunkra, ez a lehetőség még sokszor jöhet jól. A szórakoztató profilok, vagyis a Movie, Gaming és Photo módok csak automatikus fényerővezérléssel és gamma szabályzással változtatják meg a képet, melyek végeredményben leginkább sötét megjelenítést és az alaphelyzetnél gyengébb színhasználatot eredményeztek, ezért jobban járunk, ha inkább mellőzzük ezeket. Most lássuk a gyári profilok eredményeit:
Amint látható, igencsak átlagos eredmények születtek, a monitor már szemre sem volt az igazi, de a pontatlan színmegjelenítést a mérések is alátámasztották. Az ideálisnak tartott 2,2 gamma, 6500K színhőmérséklet és a 120 cd/m^2 fényerőtől messze voltak a képprofilok, ezért megpróbáltuk egyéni értékekkel kihozni belőle, amit lehetett:
A bal oldali grafikonon csupán a monitor hardveres beállításaival elért eredmény látható. Igaz, hogy már ezzel is sikerült némi javulást elérni, de igazán megnyugtató eredményre csak a képprofil betöltésével jutottunk. Ezt a jobb oldali grafikon mutatja, ahol már saját színprofilunkat is betöltöttük. Érdemes tehát kísérletezni a monitorral, mert sokat javíthatunk rajta. Ha pedig nincs lehetőségünk bekalibrálni a monitort, akkor válasszuk a Standard módot némi fényerőcsökkentéssel.
10. NEC EA241WM - Képminőség
Képminőség
Most foglalkozzunk a képminőségbeli tesztekkel. A kalibrálás után a színek már egészen jók voltak, egyetlen problémánk a színátmeneti skáláknál adódott, itt ugyanis enyhe sávosodást figyeltünk meg. Ez normál használat közben fel sem tűnik, képszerkesztésnél viszont már meglátszik. A kontrasztskála elemei közül a világos szürkeárnyalatok kivétel nélkül megmutatták magukat, de a sötétebbek feketének látszottak. Ez főképp filmeknél jelent hátrányt, de a játékoknak sem használ, mert a sötétben könnyebben megbújhatnak ellenfeleink. A fehér képernyőnél mért legnagyobb fényerő 320 cd/m^2, ami nagyon szép érték, és bőségesen elég ahhoz, hogy a matt bevonattal ellátott panel nyáron is olvasható legyen. A legkisebb fényerő 16 cd/m^2, ez pedig egy sötét szobában jön jól, mert így a kijelzőt egy sötét szobában is szemkímélőre tudjuk beállítani.
Ahogy említettük, a kijelzőnek mindössze egy DVI és egy VGA bemenete van, de legalább szépek, a szövegmegjelenítés mindkettőn nagyon éles. A bemenetek különböző képbeállításokat használnak, ami jól jön, ha két PC-t használunk egyszerre. Ha az egyiken megszűnik a video jel, akkor a monitor átkapcsol a másikra, ezt nem lehet letiltani a menüben.
A kijelző interpolációban sem vall szégyent. Az alacsonyabb felbontások közül az 1680*1050, 1440*900 és 1280*1024-et szépen jeleníti meg, ezek játékra is megfelelnek. Az 1280*800, 1280*960 és 1152*864-es képméreteket közepes minőségben tárja elénk, az 1280*720-at és 1024*768-at viszont annyira szépen, hogy ezek szövegolvasásra is alkalmasak. A monitor a 4:3, 5:4, 16:9 és 16:10 arányokkal egyaránt elboldogul, mindig a megfelelőt alkalmazza, anélkül, hogy bármit is kapcsolgatnunk kellene a kijelzőn.
A panel betekintési szögei szélesek, a kijelzőt több személy is nézheti, alig látható minőségromlással. Oldalról csupán leheletnyi kontrasztcsökkenés láthatunk, más egyéb nem rontja a képminőséget. Felülről sem kell durva kontrasztcsökkenéstől tartanunk, és az elszíneződés is minimális. Alulról nézve sokáig jól látható marad a kép, csak nagyon nagy szögben jelentkezik színtorzulás, innen nézve mindössze kis sötétedéssel kell számolnunk. Ennek köszönhetően a kijelző alig érzékeny a fejünk mozgására, és a képernyő teteje és alja is egyforma színben pompázik.
Háttérvilágításban sem vészesen rossz a kijelző, de a sötét képernyőn akadnak foltok és bevilágítások, ez utóbbi főleg alul látható. Ez nem kedvez az extra szélesvásznú filmeknek, hiszen a kimaradó fekete sávok közül az alsó világosabb a felsőnél. A homogén szürke és barna tesztképeken kis foltosodással is számolnunk kell, de ezt már csak az igényesebb képszerkesztési munkáknál vesszük észre.
11. Értékelés
AOC e2352Phz
A monitorral kapcsolatban összességében nagyon pozitív tapasztalataink voltak. Persze ahogy a legtöbb kijelző, ez sem tökéletes. Kezdjük előbb a képminőséggel. A táblázatunkban látható részértékelések jó eredményei önmagukért beszélnek. Filmnézéskor csupán a kisebb bevilágítások rontották az élményt, egyébként minden tekintetben elégedettek voltunk a kijelzővel. A széles látószögek, a szép, élénk színek és kontrasztos kép együtt megnyerő látványt nyújtottak. Jóllehet, a monitornak gyárilag enyhén kékes tónusa van, és emiatt szükség volt némi korrekcióra is. Akit ez nem zavar, választhatja az alaphelyzeti Standard módot egy tetszőleges DCB profillal kombinálva, aki viszont a tökéletességre törekszik, az jobb, ha a színhőmérsékletet kézzel állítja be magának. Nyáron problémás lehet, hogy a monitornak alapból nagyon szemkímélő a fényereje, ezért erős napsütésnél már a kontrasztérték megnövelésére is szükség van, jó hír azonban, hogy ezt minőségromlás nélkül tehetjük meg. Játék közben sem panaszkodtunk, a kijelző szépen skálázta az alacsonyabb felbontásokat, és a képarány kezelése is automatikusan működött. Sebességét is jónak találtuk, még gyors mozgásnál is csak kis utánhúzást láttunk. Játék alatt a közvetlenség is megvolt, ami célzáskor igazán fontos. A csatlakozók közt a HDMI-t is megtaláltuk, és ha már itt tartunk, a kijelzőnek mindhárom bemenetén (HDMI, DVI, VGA) szép éles képe volt, ez dicséretes. A monitor külleme egyáltalán nem hivalkodó és anyagminősége is csak átlagos, ilyen szempontból semmi különleges nincs benne. A menükezelés nehézkes, de ezt szerencsére kiválthatjuk az i-Menu-vel. A szoftverkörítés parádés, a mellékelt korongon számos hasznos segédprogram is megtalálható. Extraként fejhallgató kimenet és beépített hangszórók is vannak. Alapszintű minőségük miatt a hangszóróktól ne várjunk sokat, de szükség esetén ezek is jól jönnek. A 3D hatás érdekében 2db szemüveget is kapunk a monitorhoz, ebből az egyik egy felcsatolható változat azoknak, akik már eleve szemüvegesek.
Ami a polárszűrős 3D technológiát illeti, ennek is megvan a maga előnye és hátránya. Az eredeti 2D-s képhez képest minőségromlás tekintetében az aktív-záras megoldás villódzásával szemben itt csak csíkozódással kell számolnunk, plusz némileg világosabb a kép, nincs szükségünk akkora fényerőre. Ajánlott megnézni valahol, melyikkel vagyunk hajlandóak kibékülni, és ez után választani köztük. A távolságra minkét esetben figyelni kell, mert ha a képernyőt nem elég messziről nézzük, a 3D-hatás megerőlteti szemeinket. Illetve számolnunk kell még a videokártya teljesítményének feleződésével is, de a látvány bőven kárpótol minket ezért (legyünk benne biztosak, hogy elég erős a VGA-nk).
Összefoglalva az AOC ezúttal egy átlagon felüli készülékkel rukkolt elő, szerencsére nem kell választanunk a képminőség és a 3D között, mert mindkettő megvan egyszerre. Vételára egyelőre még nem ismert, de ha 70-75 ezer forint közé fogják beárazni, akkor jó vételnek ígérkezik. Az összkép alapján mi elégedettek voltunk vele, azt viszont kicsit sajnáltuk, hogy nem adnak hozzá digitális kábelt, illetve a 3 napos pixelhiba-garanciáról is le kell mondanunk. Alternatívaként egyelőre csak az LG D2342P típust tudjuk ajánlani (72 ezer forint környékén). Aki pont ilyen monitort keres, annak azt javasoljuk, hogy saját ízlése szerint döntsön, ugyanis értékelésünk alapján az LG és az AOC monitora fej-fej mellett végeztek.
BenQ XL2420T
A BenQ profi játékos vonala egy újabb kijelzővel gazdagodott, és jó hír, hogy az eddigi jó minőséget sikerült még tökéletesebbre csiszolnia a gyártónak. A képminőséggel összességében elégedettek voltunk, de akkor örülnénk igazán, ha a látószögek még szélesebbek lennének. Ezek ugyanis átlagosak, ezért az oldalt ülőknek már gyengébb minőség jut. A színek alaphelyzetben nem túl megnyerőek, de a végeredmény mégis jó, mert a Senseye profilokkal sokat javíthatunk rajtuk. A valós látvány érdekében viszont kénytelenek leszünk bekalibráltatni a monitort, mert a gyári profilok nem a pontosságukról híresek. A háttérvilágítás makulátlan, extra szélesvásznú filmeknél sem látható bevilágítás, így a mozizás élménye is garantált. Ami a játékos képességeket illeti, a kijelző sebesség szempontjából nagyszerűen helytállt, ráadásul a 120Hz-es képfrissítést is támogatja, amivel az Instant Mode előnyét is meg tudta mutatni (ez a funkció a bemeneti késést redukálja le). A kijelző már alaphelyzetben is nagyon közvetlen, de ezzel a CRT monitorok közvetlensége is elérhető. Bár mozgás közben a túlvezérlésből fakadóan némi fehér szellemkép is látható, a gyorsításból (AMA) még így is sokat profitál a monitor. A SmartScaling funkció az egyedi képméreteket teszi lehetővé számukra, mi viszont jobban örültünk volna egy jól működő Aspect módnak. A monitor interpolációs képessége még így is átlagon felüli, ráadásul ott van még az 1:1 megjelenítési mód is, mellyel a méretcsökkenés fejében tökéletesen éles látványban lehet részünk. A Black eQualizer funkció előnye nem csak játékoknál, hanem filmnézés közben is megmutatkozott, ennek köszönhetően a sötét részletek is jól láthatóak voltak. A bemenetek repertoárja széles (2db HDMI, Dual-Link DVI, DisplayPort, VGA), ezek közül a VGA-t leszámítva mindegyiknek jó a minősége. A különlegesen szép formaterv mellett az anyagminőséggel sem kell szégyenkeznie a monitornak, a tervezés során láthatóan ezekekre is odafigyelt a gyártó. A menükezelés külön dicséretet érdemel. Ha valakinek nem tetszenének a látványos megvilágítással ellátott érintőgombok, akkor egyéb módon is vezérelhetjük a menüt. A kijelzőhöz egy vezetékes távirányítót is kapunk, amivel az egész menürendszerhez hozzáférhetünk, plusz a három tetszőlegesen beállítható profilhoz is dedikált gombokat találunk rajta. A távirányítót egyébként a talphoz is tapaszthatjuk, ugyanis egy mágnes van benne. Extraként USB elosztót és fejhallgató kimenetet kapunk, beépített hangszórók viszont nincsenek. A készülék egy remek állvánnyal is rendelkezik, amivel bármilyen konfigurációs trükk elvégezhető, még a porté módot is támogatja.
Ezúttal is egy jól átgondolt készüléket sikerült megismernünk a BenQ műhelyéből, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy az XL2420T modellnek is ott a helye a vérbeli játékmonitorok közt. Vételára a 120Hz-es kijelzők közt nem számít vészesnek (kb. 100-105 ezer forint), ráadásul a magas képfrissítéshez szükséges Dual-Link kábelért sem kell már külön fizetnünk.
NEC EA241WM
A kijelző nem okozott csalódást, a már jól bevált EA széria 24 inches példánya az újabb kijelzők táborában is megállta a helyét. Természetesen ez a készülék sem hibátlan, az egyik gyenge pontja, hogy a sötét képrészletek megjelenítésében nem jeleskedik, ebben csak átlagosan jó. A másik az, hogy háttérvilágításán némi foltosodás és bevilágítás is látható, de nem vészes mértékben. Ettől még nyugodtan nézhetünk filmeket is, a hibák csak az extra szélesvásznú moziknál láthatók. A filmnézést egyéb hibák már nem zavarják meg, a látószögek szélesek, színtorzulás még függőleges irányban is alig látható. A panel színei szépek, éppen ezért kár, hogy némi sávosodással is számolnunk kell, de ez csak képszerkesztésnél feltűnő. Bár a monitoron csak egy DVI és egy VGA kapu van, a bemenetek minősége kitűnő. A gyári képprofiloktól itt sem várhatunk csodát, csak egyet találtunk köztük, amiben elfogadható a kép (ha szeretnénk a legtöbbet kihozni a monitorból, ajánlott kézzel beállítanunk a képet). Ha játékra adjuk a fejünket, akkor sem kell megijedni, a kijelző szépen skálázza az alacsonyabb felbontásokat, valamint képarány kezelése is hibátlan. Bár a monitornak nincs gyorsítása, ennyi utánhúzással még nagyon jól tudunk játszani, és a bemeneti késés értéke is még elfogadható. Extraként itt is megkapjuk az USB elosztót, valamint beépített hangszórók is vannak, bár ezek minősége nem a legjobb, ezért csak alapszintű zajkeltőnek jók. A monitorra egy fejhallgató kimenet is jutott, ezt kényelmes helyen, oldalt találjuk meg. A kijelző egy masszív, jól konfigurálható állvánnyal érkezik, amire tapasztalataink alapján egyetlen rossz szavunk sem lehet. A monitor megépítésénél nagyon erős műanyagokat használtak fel, ezért akinek fontos a minőségérzet, ezzel nem nyúlhat mellé.
Tesztünk szereplői közül a NEC készüléke bizonyult a leggyengébbnek, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy rossz kijelzőről lenne szó, csupán a mai felhozatal volt szokatlanul erős. A vételár viszont a szép összteljesítményhez képest is magas (kb. 120 ezer forint), sokat kell tehát leszurkolnia annak, aki 1920*1200-as felbontásra vágyik. A kijelzőhöz nincs 3 napos-pixelhiba garancia, a digitális kábelről viszont gondoskodtak, így erre már nem kell külön költenünk.
A monitorokat az Expert-től és a Cédrus-tól kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!
  
 
