A HD 21749b egy 53 fényévre található törpecsillag körül kering, és pályaideje az eddigi leghosszabb a TESS működésének első három hónapjában felfedezett bolygók közül. Az űrtávcső korábban egy 11 órás és egy 6,3 napos pályaidejű égitestet figyelt meg. Az újonnan felfedezett bolygó nagyjából háromszor akkora átmérőjű, mint a Föld, ugyanakkor 23-szor nehezebb bolygónknál.
A szakértők véleménye szerint valószínűtlen, hogy kőzetbolygóról van szó, inkább egy aprócska gázbolygónak tűnik az égitest, amely azonban sokkal sűrűbb légkörrel rendelkezik, mint a Neptunusz vagy az Uránusz. A „felszínén” nagyjából 150 ºC a hőmérséklet, amivel a leghűvösebb hasonló rendszerben keringő kis méretű bolygók egyike, mondja Diana Dragomir, az MIT kutatója, a felfedezést tevő csapat vezetője.
A rendszerben, amely középpontjában egy Naphoz hasonló fényességű törpecsillag található, az észlelési adatok alapján nagy valószínűséggel egy másik bolygó is van, amely 7,8 nap alatt kerüli meg csillagát. Ez utóbbi ráadásul a Földhöz hasonló méretűnek tűnik, így ha sikerül megerősíteni létezését, ez lehet a TESS első ilyen típusú bolygófelfedezése.
Az űrtávcső áprilisi fellövése óta 27 napos szakaszokban, szektorról szektorra vizsgálja az eget négy kamerájával, periodikus fényességváltozások után kutatva a megfigyelt csillagok fényében. Az ilyen fényességváltozások mögött ugyanis rövid periódusú, csillaguk előtt átvonuló bolygók állhatnak. Két év alatt a TESS csaknem az egész látható eget áttekinti majd, az első évben a déli éggömböt, a következőben pedig az északit vizsgálva.
A HD 21749b 36 napos periódusidejével tulajdonképpen kívül is esik a TESS elsődleges vizsgálódási körén, hiszen 27 napos megfigyelési időszakokkal nagyon nehéz olyan égitesteket azonosítani, amelyek ennél hosszabb keringési idővel rendelkeznek. Dragomirnak azonban szerencséje volt, mert az 1. szektor vizsgálata alatt a bolygó pont átvonult csillaga előtt. A helyzetet ugyanakkor nehezítette, hogy a csillag relatíve aktív, így elsőre nem volt világos, hogy a fényességváltozást egy bolygó vagy a csillag maga okozza.
Ennek eldöntése érdekében a kutató és társai a HARPS nevű chilei spektorgráf észlelési adatait hívták segítségül, amely csillagukra kifejtett gravitációs hatásuk alapján azonosítja az exobolygókat. A műszerrel egy évtizeddel ezelőtt szintén megvizsgálták ezt a rendszert, és bár az akkori elemzők is észlelték, hogy valami furcsaság folyik a csillag körül, ők sem voltak biztosak abban, hogy exobolygót látnak, vagy csak a csillag tevékenysége változik.
A két műszer adatai alapján azonban egyre valószínűbbnek tűnt, hogy egy bolygó átvonulásai állhatnak a fényességváltozások hátterében, amely ráadásul a HARPS információi alapján 36 naponta kerüli meg csillagát. Ennek tudatában a kutatók úgy számolták, hogy ha valóban egy ilyen periódusú bolygóról van szó, annak az 1. szektorral részleges átfedésben lévő 3. szektor adatai közt is fel kell majd tűnnie. És amikor a TESS ezen adatai beérkeztek, ott is volt köztük a fényességingás, pontosan abban az időpontban, amikorra Dragomir várta azt. A „nyomozás” tehát meghozta eredményét, és a HD 21749 körül tényleg kering legalább egy bolygó.
