Hány baktérium él a testünkben?

Egy széles körben elterjedt adat szerint minden testi sejtünkre 10 baktérium jut, egy új vizsgálat szerint azonban ez a becslés téves, és nincs is megalapozva.

Hány baktérium él a testünkben?

Testünk egy mikrobiális olvasztótégely: baktériumok billióinak ad otthont, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy szervezetünk kielégítően működjön. A mikrobiom nagyságával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben több különböző szám is napvilágot látott, a legszélesebb körben elterjedt becslés azonban kétségkívül az, amely szerint a testünkben élő mikrobák tízszer annyian vannak, mint saját sejtjeink. Ez az adat azonban egy friss kutatásszerint egyáltalán nem helytálló, és nem is megalapozott.

Ron Milo, az izraeli Weizmann Intézet kutatója és kollégái legfrissebb tanulmányukban arról számolnak be, hogy vizsgálataik alapján egy átlagos felnőtt férfi testét 30 billió sejt építi fel, és ezekhez nagyjából 40 billió mikroba társul, amelyek többsége az emésztőrendszerben éldegél. A bennünk és rajtunk élő baktériumokból tehát nincs tízszer annyi, mint a testi sejtekből, de a mikrobák normális esetben még így is többen vannak, mint a saját génállományunkat hordozó sejtek.

A mikrobák és a testi sejtek létszáma kapcsán komoly tanulmányokban is gyakran idézett, többnyire tényként kezelt 10:1-hez arány Moselio Schaechter és Stanley Maloy 2010-es kutatása szerint egy 1977-es publikációbanbukkant fel először, amelyet Dwayne Savage írt. Az alaposabb utánajárás azt is kiderítette, hogy Savage egy T. D. Luckey nevű kutató elsőre hihetőnek tűnő, de tudományosan nem megalapozott sejtszám-becsléséből dolgozta ki saját számadatait.

Városi legenda

A 10:1-es arány tehát gyakorlatilag nem több egy akadémiai körökben terjedő városi legendánál, mondja Ole Bjørn Rekdal, a Bergeni Egyetem kutatója, aki munkája során többek közt annak vizsgálatával is foglalkozott, hogy az ismételt idézések révén hogyan válnak teljesen elfogadott ténnyé egyes hihető, de valójában sosem igazolt állítások. Úgy tűnik, hogy a sejtszámok kapcsán is valami hasonló történt: valaki nagyrészt elméleti fejtegetések során kiötlött egy számot, amit rövidesen hiteles adatként kezdtek kezelni a tudományos körökben.

Milo és kollégái saját becslésüket a vastagbél űrtartalmára (átlagosan 409 ml), illetve arra alapozták, hogy mennyi baktérium található egy gramm ürülékben. A testi sejtek számánál pedig a jelenleg legpontosabbnak hitt adatot vették számításba, amelynek publikálói saját vizsgálatuk során abból a tényből indultak ki, hogy testünk (ami a létszámot illeti) túlnyomórészt vörösvérsejtekből épül fel. Így jött ki eredményül a mikrobák számára a 40 billiós, a testi sejtekére pedig a 30 billiós számadat.

Az említett becslési módszerekből annyi mindenki számára világos lehet, hogy sejteket számolni nem könnyű és egyáltalán nem egyértelmű feladat, a mikrobiom relatív nagyságával kapcsolatos viták tehát ezzel az eredménnyel sem fognak lezárulni. A helyzetet ráadásul az is nehezíti, hogy az utóbbi évek vizsgálatai alapján a mikrobiom létszáma emberenként nagyon eltérő lehet. Az új becslés mindenesetre sokkal biztosabb alapokon nyugszik, mint Savage évtizedek óta tényként kezelt eredménye.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward