Shop menü

HALÁLRA ÉHEZTETTE A GALAXISÁT EGY FEKETE LYUK

Ráadásul nem is úgy, ahogy gondolnánk.
Jools _
Jools _
Halálra éheztette a galaxisát egy fekete lyuk

A James Webb űrtávcső által észlelt egyik galaxis megerősíti azt a gyanút, hogy egyes szupernehéz fekete lyukak képesek véget vetni a saját galaxisuknak. A szóban forgó rendszer körülbelül akkora tömegű, mint a Tejútrendszer, de egészen más életpályát jár be. A fekete lyuk ráadásul nem azáltal éhezteti ki rendszerét, hogy annyi gázt fogyaszt el, hogy nem marad elég a csillagok kialakulásához, hanem más módon árt saját otthonának.

A GS-10578 kétmilliárd évével túl fiatal ahhoz, hogy véget érjen létezése, kozmológiai mércével mérve alig érte el a gyermekkort. Egyes apró galaxisok persze ebben a korban is befejezhetik életüket, miután a nagyobb rendszerek felfalják őket, de egy ekkora rendszerre általában hosszú és termékeny élet vár. A kérdéses csillagrendszer esetében azonban nem ez a helyzet. Még nagyon sokáig fog ragyogni, köszönhetően az ősrobbanás utáni, rövid, intenzív csillagkeletkezési időszaknak. A csillagászok definíciója szerint azonban gyakorlatilag már most is halott, mivel képtelen új csillagokat gyártani – és erről saját szupernehéz fekete lyuka tehet.

„A korábbi megfigyelések alapján tudtuk, hogy ez a galaxis leállt: méretét tekintve alig formál csillagokat, és korábban is úgy sejtettük, hogy a fekete lyuk és a csillagkeletkezés vége között kapcsolat van” – mondta Francesco D’Eugenio, a Cambridge-i Egyetem munkatársa a kutatásról beszámoló közleményében. „A Webb munkába állásáig azonban nem tudtuk elég részletesen tanulmányozni ezt a galaxist ahhoz, hogy megerősítsük ezt a kapcsolatot, és nem tudtuk, hogy ez a leállított állapot átmeneti vagy állandó” – folytatja a szakértő.

Galéria megnyitása

Azt hihetnénk, hogy az ilyen haldokló galaxisokban a központi fekete lyuk úgy szívja befelé az összes gázt, mint valami kiéhezett kozmikus szörnyeteg, amely látványosan növekszik, és nem hagy erőforrást a csillagkeletkezéshez. Erre azonban még a megfigyelt legéhesebb fekete lyukak sem képesek, különösen egy olyan galaxisban, mint a GS-10578, amelynek becsült tömege 200 milliárd Napnyi, és amelynek 80 százalékát már kész csillagok alkotják.

Ehelyett a kérdéses fekete lyuk inkább esetében inkább egyfajta kozmikus „ételmérgezésről” van szó: az égitest gázt „hányat ki” a galaxissal azáltal, hogy az anyagot másodpercenként 1000 kilométeres sebességre gyorsítja fel, körülbelül a galaktikus szökési sebességre. Az ionizált gázból álló szelet létrehozó fekete lyukak, amelyek anyagot söpörnek ki a galaxisokból, gyakori jelenségnek számítanak, de korábban csak olyan eseteket figyeltek meg, amelyek lelassították a csillagkeletkezést, nem pedig teljesen leállították azt.

A James Webb azonban kimutatta, hogy a GS-10578 fekete lyuka kétfajta dolgot művel. A keletkező forró, de ritka ionizált gázból álló szelek mellett a fekete lyuk sokkal sűrűbb, alacsonyabb hőmérsékletű semleges anyagot is ellök magától. Ez a sűrűbb anyag óriási hatással van a galaxis tömegegyensúlyára, de túl hideg ahhoz, hogy közvetlenül látható legyen. Csak azért tudjuk, hogy mi történik, mert az űrtávcsővel sikerült észlelni a sötét gázfelhők által kirajzolt sziluettet, amely eltakarja a távolabbi galaxisokat. A James Webb megfigyelései alapján a távozó gázmennyiség elegendő ahhoz, hogy megmagyarázza, miért állt le a GS-10578-ban a csillagkeletkezés. 

Galéria megnyitása

Az eredmények nem csak azt igazolják, hogy a fekete lyukak képesek ilyen módon megölni galaxisaikat. A GS-10578 olyan távol van, hogy úgy látjuk, ahogy 2 milliárd évvel az ősrobbanás után létezett, ami egyben azt is jelenti, hogy szokatlanul gyorsan ért el a Tejútrendszerhez hasonló tömeget. Tekintettel arra, hogy mennyire sok csillaggal rendelkezik, ez azt is jelenti, hogy a csillagkeletkezés egészen a közelmúltig gyors volt – a fekete lyuk általi „gyilkosság” pedig szintén gyors és hatásos volt, és körülbelül 400 millió évvel ezelőtt kezdődött.

Kozmikus környékünkön gyakoriak a galaktikus „hullák”, az olyan hatalmas galaxisok, amelyek csillagai még mindig ragyognak, de nagyon kevés új csillag keletkezik bennük. Ezek esetében azonban nehéz azonosítani, mi okozta a rendszer vesztét, mert túl régen történtek a folyamatok. Most, hogy a szakértők szemtanúi lehettek egy galaktikus gyilkosságnak, már tudják egy módját annak, ahogy ez történhet. Ami persze nem jelenti azt, hogy minden halott galaxis esetében pontosan így történt.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére