A szaglás és az egészségi állapot közötti kapcsolat az utóbbi években kezdett a szakértők érdeklődésének középpontjába kerülni. Bár a szaglóképesség romlását hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, elvégre közel sem rontja olyan látványosan az életminőséget, mint mondjuk a mozgásképesség vagy a látás fokozatos elvesztése, egyre több jel utal arra, hogy a szaglás kiesése nagyon komoly problémák tünete lehet.
A kutatók azt persze egy ideje már tudják, hogy a szaglóképesség állapota és bizonyos idegrendszeri problémák, például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór között kapcsolat van, és az érzék romlása korai jele lehet ezeknek a neurodegeneratív kórképeknek. Egy új vizsgálat tükrében azonban a szaglás és az említett betegségekkel összefüggő mortalitás kapcsolata ennél is sokkal közvetlenebbnek tűnik, bár azt egyelőre nem tudni, hogy miért.
A Michigani Állami Egyetem kutatói több mint 2000 71–82 év közötti alany szaglását és egészségét vizsgálták kutatásuk során. A résztvevők egy olyan szaglástesztet végeztek el, amely során azt mérték, hogy mennyire képesek 12 közismert szagot (pl. citrom, benzin, füst, fahéj) azonosítani. Ezt követően pedig 13 éven keresztül követték nyomon a kísérlet kezdetén még egészségesnek tűnő résztvevők sorsát.
Az eredmények meglehetősen riasztóak: azok körében, akik legfeljebb 8 illatot ismertek fel, 10 év elteltével 46 százalékkal nagyobb volt a halálozási arány, mint a szaglásteszten jól szereplők között. 13 év elteltével pedig a halálozási arány 30 százalékkal volt magasabb a rosszul szaglók között. Ami a halál okát illeti, a rossz szaglás elsősorban nem daganatos vagy légzési problémákból adódó elhalálozásokhoz kapcsolódott, hanem a Parkinson-kórhoz és a demenciához, illetve kisebb szignifikanciaszinttel az érrendszeri megbetegedésekhez.
Hogy mi a kapcsolat a szaglásromlás és a mortalitás növekedése között, azzal kapcsolatban egyelőre csak találgatnak a kutatók. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a szaglás romlásával romlik az étvágy is, ami súlyvesztéshez vezet, az adatok alapján azonban ez csak nagyjából 30 százalékos mortalitásnövekedést magyarázhat meg.
Annyi azonban világos a kutatásból, hogy a szaglás állapota nagyon szorosan kapcsolódik az időskori egészségi állapothoz, és hogy nagyon fontos lenne, hogy ezt az érzéket is rendszeresen teszteljék, akár a háziorvosi rutinlátogatások során is. Annál is inkább, mert az érintettek a legritkább esetben veszik magukon észre, hogy nem érzik úgy a szagokat, mint korábban.
