A Starship a SpaceX következő generációs, teljesen újrafelhasználható elemekből álló marsrakétájának legfelső fokozata, amely üzembe álló változatában a tervek szerint 100 tonna hasznos teher, köztük emberek Föld körüli pályára juttatására lehet képes, illetve ennél távolabbi célpontok esetén is használható lesz. A rendszer egyelőre a tesztelés fázisában van, és a leendő űrhajó leginkább egy repülő gabonasilóra emlékeztet, amely azonban minden próbálkozással egyre jobban hasonlít egy működő űreszközre.

A Starshipet, vagyis a leendő űrhajó teljes méretű, orrkúppal ellátott prototípusát tavaly kezdték tesztelni, először alacsony magasságú „ugrásokkal”, majd decemberben sor került az első nagy magasságú tesztrepülésre is. Ennek során az SN8 nevű prototípus 12,5 kilométerig emelkedett, majd több olyan manővert is sikerrel demonstrált, amelyekre a légkörbe való belépéskor lesz szükség.

A vertikális landolás nyomásproblémák miatt a vártnál keményebbre sikeredett, így az űreszköz felrobbant. Az SN9 február 2-án repült, ezúttal 10 kilométerig. A levegőbeli tesztek itt is rendben zajlottak, és a leszállás is majdnem összejött, azonban az utolsó pillanatokban zavar támadt az egyik Raptor-hajtómű működésében, amelyre szükség lett volna az egyenesben tartáshoz, így a jármű nem függőlegesen érkezett a leszállóhelyre, és felrobbant.

A március 3-án végrehajtott következő tesztrepülésen viszont már a landolás is összejött. Az SN10 10 kilométerig emelkedett, majd több komplex légköri manőver után végre megfelelő sebességgel és tűrhető szögben érkezett a leszállóhelyre. Már úgy tűnt, hogy a próbarepülés tökéletesen sikerült, amikor a jármű 8 perccel a landolás után váratlanul felrobbant.

A tesztrepülés elsődleges célja annak demonstrálása volt, hogy a számítógépes rendszer mennyire képes irányítani az űreszközt a terelőszárnyak révén, illetve hogy sikerül-e újra beindítani a Raptor-hajtóműveket azok leállítása után a leszálláshoz. A Raptorok leállása után a  rakéta rövid szabadesésen ment át, amely során a hasára fordult. Ezt egy kulcsfontosságú reorientáció követte: a hajtóművek újra beindultak, és ismét függőleges helyzetbe hozták a járművet.

Az ezt követő finom leszállás annyira meggyőzőnek tűnt, hogy a SpaceX élő közvetítése nem sokkal később véget is ért, így a robbanást csak a NASA Spaceflight tovább forgó kamerái közvetítették. A robbanás oka egyelőre nem ismert. A felvételeken annyi látszik, hogy annak ereje gyakorlatilag újra kilőtte a járművet, amely egy rövid repülés után a felszínbe csapódott.