A Windows 10 fejlesztésén folyamatosan dolgozik a Microsoft csapata, aminek meg is van az eredménye: egyre több hasznos funkcióval bővül az operációs rendszer, igaz, néha azért homokszemek is kerülnek a gépezetbe, amelyek változatos hibákat generálnak. Most viszont nem utóbbiakról lesz szó, hanem egy hasznos fejlesztésről, amivel egyszerűbbé bálik a monitor képfrissítési rátájának beállítása.
Biztosan sokan észrevették már, hogy a Windows 10 alapértelmezetten minden monitor esetében 60 Hz-es képfrissítési rátát alkalmaz alapból, aminek kompatibilitással kapcsolatos okai vannak. Ezt a képfrissítési rátát eddig csak néhány extra kattintással lehetett elérni, ha a Speciális megjelenítési beállítások alján található Képernyő-illesztőprogram tulajdonságai linkre kellett kattintani, majd a felugró ablakban a Monitor menüpontot választva már át is állíthattuk a képfrissítési rátát a legördülő menüvel.
A módosítás az Insider Build 20236-os verziójában debütáló újításnak köszönhetően kevesebb erőfeszítéssel is elvégezhető lesz, ugyanis a Speciális megjelenítési beállítások menüpont kap egy extra legördülő menüt, ami a képfrissítési ráta módosítására ad lehetőséget. Lehet, hogy ezt az opciót egyből a Kijelző lapon, a kijelző felbontása alatt kellett volna elhelyezni annak érdekében, hogy még inkább szem előtt legyen, de ez a korábbihoz képest már így is előrelépésnek minősül. Amennyiben magas képfrissítési rátájú monitort használunk, érdemes ellenőrizni, tényleg kihasználja-e a maximális képfrissítési rátát, vagy éppen 60 Hz-re korlátozva működik.
Ezzel együtt a bitmélységet is érdemes ellenőrizni, ám erre a Windows 10 még nem ad lehetőséget, így az adott iGPU/GPU gyártójának eszközillesztő szoftverét kell használni erre a célra – a beállítás főképp akkor fontos, ha 10-bites panelt használunk. A magas képfrissítési rátájú monitoroknál egyébként DSC (Display Stream Compression) támogatás híján előfordul, hogy a Windows YCbCr422 beállításra áll át annak érdekében, hogy legyen elég sávszélesség a monitor kiszolgálására, ami esetenként képhibákat eredményezhet.
Utóbbi esetben vagy a bitmélység, vagy pedig a képfrissítési ráta csökkentésével nyerhetjük vissza a teljes RGB formátumot – igaz, ez a probléma egyelőre csak keveseket érinthet, de így is említést érdemel.
