Az Intel igen komolyan gondolja az AV1 kodek, illetve a fejlesztését végző Alliance for Open Media csoport támogatását, amelynek maga a vállalat is tagja. Az Intel az egyike az említett szövetség alapítóinak, és szándékai olyannyira komolyak, hogy elsőként dobott piacra olyan hardvert, amely képes az AV1 dekódolás hardveres gyorsítására – az az Xe-LP architektúra köré épült.
Az elmúlt hét folyamán újabb komoly mérföldkőhöz érkezett az AV1 kodek története, ugyanis elkészült az 1.0-s változata az Intel által fejlesztett Scalable Video Technology AV1 kódoló és dekódoló könyvtárnak, ami az AVT-AV1 nevet viseli. Ez a szoftver lényegében a modern processzorokhoz készült, így képes kiaknázni a több processzormagban rejlő lehetőségeket, valamint az AVX2 utasításkészletet is munkára foghatja. Az új verzió számos optimalizációt kapott, így egyebek mellett az AVX2 utasításkészletet is hatékonyabban használja, de ezzel együtt több előbeállítás áll rendelkezésre a gyors dekódolás elősegítéséhez, fejlődött a képminőség, valamint S-frames támogatás is érkezett a csomag részeként.
A csomag a modern x86-os processzorokat támogatja, méghozzá az Intel 5. generációs Core sorozatától felfelé, amit Broadwell kódnéven is ismerhetünk, operációs rendszerek tekintetében pedig a Windows és a Linux mellett a macOS is szerepel a támogatott szoftverek listáján. Magát az SVT-AV1 projektet egyébként az Intel és a Netflix indította, az elsődleges cél pedig egy olyan AV1 kódoló létrehozása volt, amely teljesítmény tekintetében széles körben felhasználható a videó streaming szolgáltatásoktól a valós idejű és élő kódoláson, illetve dekódoláson át többféle területen is. Ezt a csomagot aztán az AOMedia szoftverimplementációs munkacsoportja is átvette annak érdekében, hogy az AV1 kodek népszerűségét növeljék.
Érdekesség, hogy a processzor alapú AV1 kódoló és dekódoló könyvtár mellett a vállalat dedikált gyorsítókártyát is kínál az érdeklődők számára, amely segít az AV1 kódolással és dekódolással kapcsolatos feladatok hardveres gyorsításában. Ezek az Arctic Sound-M kódnévre keresztelt gyorsítókártyák egyszerre akár nyolc darab 4K-s stream kezelésére is képesek.
A gyorsítókártyákból kétféle készült. Az Arctic Sound 1T esetében egy Xe-HP architektúra köré épülő GPU egy darab chiplettel/csempével rendelkezik, összesen 384 EU/XVE motor található rajta, a VRAM pedig 16 GB-nyi HBM2E lapka formájában érkezik, ami 716 GB/s körüli maximális memória-sávszélességgel bír. Ez az egyslotos kártya normál magasságú kivitelben készül és 150 W-os TDP kerettel rendelkezik. Az Arctic Sound 2T fedélzetén már két chiplet/csempe található, amelyek összesen 960 EU/XVE motorral gazdálkodnak, fedélzeti memóriából pedig 32 GB-nyi HBM2E található a terméken. A normál magasságú és hosszúságú bővítőkártya ebben az esetben már 300 W-os TDP kerettel rendelkezik.
Ezek a gyorsítókártyák az Xe-HP architektúra köré épülnek, amely több lebegőpontos formátumot támogat, valamint több számítás-specifikus utasításkészlettel rendelkezik, így kiválóan passzol a HPC piac igényeihez. Ez egy teljesen specifikus architektúra, ami mind az Xe-LP-től, mind pedig az XE-HPG-től különbözik, méghozzá gyökeresen.
A fenti fotókon látható kártyákkal kapcsolatban egyelőre nincs hivatalos információ, így az sem tudhat, pontosan mikor válnak elérhetővé a partnerek számára, valamint az is rejtély, pontosan hányféle modell készül és ezek pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkeznek majd.
