Gyönyörű csillagszellemet fotóztak Chiléből

A Déli Bagoly-köd nevű planetáris köd a Hydra csillagképben található, és csaknem négy fényév átmérőjű.

Gyönyörű csillagszellemet fotóztak Chiléből

Gyönyörű planetáris ködöt fotóztak le az Európai Déli Obszervatórium VLT nevű chilei távcsövével dolgozó csillagászok. A mellékelt felvételen látható kozmikus buborék egy haldokló csillag maradványa. Az ESO 378-1 (másként PN K 1-22 vagy PN G283.6+25.3) katalógusjelű objektum, amelyet Déli Bagoly-ködnek is szoktak nevezni, majdnem négy fényév átmérőjű. Beceneve az északi félteke egének egyik jellegzetes, hasonló gázfelhőjét, a Messier-katalógusban a 97-es sorszám alatt szereplő Bagoly-ködöt idézi, amely Nagy Medve csillagképben található.

Az ESO 378-1 a Hydra csillagképben foglal helyet, és mint minden planetáris köd, relatíve rövid életű. Míg a csillagok tipikus élettartama több milliárd év, ezek a gázfelhők mindössze néhány tízezer évig léteznek, mielőtt elhalványulnának. A Naphoz hasonló méretű, illetve annál nem sokkal nehezebb csillagok úgynevezett vörös óriásokká alakulnak át, amikor belsejükben kifogy a hidrogén, és külsőbb rétegeikben is megkezdődik hidrogén felhasználása, majd beindul a hélium nehezebb elemekké történő fúziója.

A csillag annyira felforrósodik ilyenkor, hogy hirtelen kitágul, majd külső, hidegebb rétegei leszakadnak róla, óriási buborékot képezve az égitest körül, amely belülről látványosan megvilágítja, és ultraibolya fényével ionizálja a gázfelhőt. A gáz aztán viszonylag gyorsan szétoszlik, ahogy egyre távolabb kerül a csillagtól, és a központi égitest is egyre halványabb lesz, így idővel a planetáris köd eltűnik. Az ilyen buborékok létezésük ideje alatt azonban a leglátványosabb csillagászati objektumok közé tartoznak, mivel rendkívüli színekben és formákban pompáznak az égbolton. Miután a planetáris köd eltűnik, a belül található csillag még nagyjából egymilliárd évig sugároz, mielőtt végleg kifogyna az üzemanyagból, és fehér törpévé alakulna át.

A távoli jövőben a Nap is hasonló sorsra jut majd: vörös óriás fázisában elnyeli a belső bolygókat, majd külső rétegeit ledobva planetáris ködöt képez, végül fehér törpévé válik. A planetáris ködök nagyon fontos szerepet játszanak a világegyetem kémiai elemeinek gazdagításában. A szén, a nitrogén és néhány nehezebb elem a feltételezések szerint döntően ezen gázbuborékok révén kerül ki a csillagközi térbe, míg a még nehezebb elemek szupernóva-robbanások útján jutnak el oda, hogy aztán új csillagok, bolygók és élőlények építőanyagául szolgáljanak.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward