Kínában érdekes események történtek az elmúlt napok folyamán. Az országban nemrégiben betiltották a kriptovaluta-bányászatot, valamint a kriptovalutákkal kapcsolatos összes egyéb tevékenységet is, így nem lehet velük hivatalosan kereskedni sem. Ezzel az ország a társadalmi és gazdasági berendezkedését védi, valamint próbálja megakadályozni azt is, hogy a neves ingatlanfejlesztő, az Evergrande bedőlése esetén se vándoroljon külföldre nagy mennyiségű tőke a kriptovalutákon keresztül.

Valamekkora szerepe annak is van a döntésben, hogy az ország idővel karbon-semlegessé szeretne válni a tiszta és megújuló energiák használatának fokozatos növelésével, márpedig ezt a rendkívül energiaigényes kriptovaluta-bányászat mellett nehéz teljesíteni.

Nemrégiben újabb intézkedéseket vezettek be, amelyek meglehetősen szigorúak és rövidebb távon biztosan okoznak majd kiesést a különböző termékek gyártásában. A kínai vezetés úgy döntött, hogy három tartományban (Jiangsu, Zhejiang és Guangdong) komolyabb kontroll alá helyezi a széndioxid kibocsátás alakulását.

Ezekben a tartományokban rengeteg csúcstechnológiás gyártóüzem található, amelyek egy részét arra kötelezték, hogy havi szinten néhány napra állítsák le a termelésüket, ezzel ugyanis csökkenthető az energiafelhasználás mértéke, ez pedig az energiahordozók árának alakulására is pozitív hatást fejthet ki. Eddig az energiaszolgáltatók nehezen tartottak lépést az igényekkel, ez pedig az árakban is meglátszott, valamint szolgáltatás-kiesésekre is sor került – főként elektromos áram terén –, ugyanis a fogyasztói igényeket nem mindig sikerült kielégíteni.

A meglehetősen szigorú lépés csak olyan üzemeket és vállalatokat érint, amelyeknél lehetőség van a termelés időszakos megszakítására, vagyis a félvezetőipari bérgyártók termelése zavartalan marad, ott ugyanis egy-egy szilíciumostya-indítást követően hetekig tart, míg a kész termék legördül a futószalagról, ezt a folyamatot pedig nem lehet megszakítani anyagi veszteségek nélkül. És a jelek szerint azok a vállalatok sem állnak le, akik több adót fizetnek, valamint azok sem, akik speciális, fejlett, csúcstechnológiás szegmensekben dolgoznak.

Kínában számos tajvani vállalatnak vannak félvezető összeszerelő és tesztelő üzemei (OSAT), amelyek olyan nagy neveket szolgálnak ki, mint például az Intel, az Nvidia vagy éppen a Qualcomm. Ezek a vállalatok nemrégiben kapták meg az értesítőt az új kormányzati rendelkezéssel kapcsolatban, így nekik szeptember végén néhány napra le kell állítaniuk a termelést. Ez a hirtelen jött leállás egészen biztosan problémát okoz majd a szállításokban, ami a termékek elérhetőségét is veszélyezteti, ez pedig az árakra is hatással lesz. Több vállalatnak is le kell állítania a termelését 2021. szeptember 26-tól egészen 2021. szeptember 30-ig, ugyanis az ország így próbál spórolni az ipari áram felhasználásával.

A Foxconn néhány üzeme érintett a leállásban, ami az Apple számára problémás lehet, hiszen ezekben a gyárakban készülnek az iPhone, az iPad, a MacBook, illetve számos egyéb termékcsalád tagjai is. A Pegatronnál, ahol nagy mennyiségben készülnek iPhone-ok, egyelőre nincs leállás, ám ha mégis szükség lenne ilyesmire, a vállalat rendelkezik dízel aggregátorokkal, amelyekkel áthidalható a kiesés, igaz, ezek üzemeltetésével növekedni fognak a gyártási költségek. Ilyen aggregátorok már csak néhány vállalatnál vannak használatban, a többiek leszereltették őket, ám az új intézkedések hatására egészen biztos, hogy ismét szükség lesz az efféle kiegészítő áramforrásokra.

Az érintett cégek természetesen már keresik a megoldást arra, hogyan kerüljék el az új intézkedés negatív hatásait. A jelek szerint többen is arra készülnek, hogy munkavállalóikat éjszakai műszakra is beosztják majd, ezáltal a termelés fokozódik, a kiesett napok így pótolhatóak lesznek. Ezzel lényegében lábon lövik a kínai kormányzat törekvését: az éjszakai műszak bevezetésével és az eddigi termelésszint fenntartásával ugyanúgy visszaáll a korábbi fogyasztás, vagyis jó eséllyel nem sikerül majd teljesíteni az energiaárak csökkentésére és a széndioxid-kibocsátás mérséklésére irányuló terveket.

Azok a vállalatok, akik egyéb tartományokban is rendelkeznek üzemekkel, a kieső gyártókapacitást a többi üzem csúcsra járatásával fogják pótolni, vagyis a korlátozott tartományokban kieső energiafogyasztás máshol jelentkezik majd. Kína 2060-ig szeretné elérni, hogy gazdasága karbon-semlegessé váljon, ami elég nagy feladat lesz, hiszen 2019 folyamán még a megtermelt elektromos áram 64-65%-a érkezett szénerőművekből. Éppen ezért az ország a legnagyobb széndioxid-kibocsátó manapság, és az emisszió 2030-ig tovább nőhet.

A friss intézkedésekkel a széndioxid-kibocsátást szeretnék csökkenteni, valamint az emelkedő energiaárakat is szeretnék mérsékelni, ám mivel a gyártók rugalmasan reagálnak a megszorításokra, a kormányzati terv nem igazán válhat be, hiszen hosszabb távon nem várható jelentősebb javulás egy efféle akciótól. Kérdés, a kormányzat később kiterjeszti-e egyéb régiókra is a korlátozásokat, illetve több vállalatot is bevon-e az intézkedésbe – ha igen, az sok problémát okozhat a különböző iparágakban, ugyanis Kína globális szinten igen-igen meghatározó szerepet tölt be a különböző eszközök és termékek gyártásában.

A korlátozás egyes elemzői vélemények szerint a Kína és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború újabb fejezete lehet, ám mivel az érintett gyártók rugalmasan próbálják megkerülni a korlátozásokat, ezen a fronton hosszabb távon nem lesznek komolyabb negatív hatásai az intézkedéseknek. Rövidebb távon persze sok kellemetlenséget okozhatnak, valamint némi drágulást is hozhatnak.