A medvék és Brit Kolumbia első lakói évezredeken keresztül éltek egymás mellett a nyugati partvidék sűrű erdőiben, vagyis nem meglepő, hogy történetükben vannak közös vonások. Az azonban igen, hogy mindez genetikai szinten is látszik: egy friss kutatás eredményei szerint a grizzlyk által formált három elkülönülő genetikai csoport elhelyezkedése szinte tökéletesen egybeesik az őslakosok három fő nyelvcsaládjának elterjedési területével.
A kutatás tisztán genetikainak indult. A barna medvék észak-amerikai alfaja az utóbbi időszakban elkezdte kolonizálni a partmenti szigeteket, és a kutatók, valamint az őslakosok közül kikerülő vadgazdálkodási szakemberek tudni szerették volna, hogy vajon miért indult be ez a folyamat. A kutatást nagyban segítette, hogy a kanadai első nemzetek már 2011-ben létrehoztak egy saját munkacsoportot a medvék menedzselésére és kutatására, így a konzervációs kutatók velük együttműködve kezdhették tanulmányozni, hogy a szigeti medvék és a szárazföldi társaik közt milyen genetikai kapcsolatok vázolhatók fel.
Ehhez 11 éven keresztül szőrmintákat elemeztek, amelyeket úgy gyűjtöttek be Brit Kolumbia egészen eldugott területeiről is, hogy levelekből, gallyakból és halolajból álló „csapdákat” állítottak fel, amelyeket egy-egy darab szögesdróttal tekertek körbe. A csapdák szaga ellenállhatatlannak bizonyult a medvéknek, akik szőre egyéb sérülések nélkül fennakadt a dróton, amikor odamentek megnézni, honnan származik a „mennyei” illat.
A módszerrel 147 medvétől sikerült szőrt begyűjteni egy 23 500 négyzetkilométeres területről. A kutatók ezt követően összehasonlították a genomokat, hogy megállapítsák a medvék közt kapcsolatokat. A munka során három jól elkülöníthető genetikai csoportot azonosítottak a vizsgált területen. Furcsa volt viszont, hogy a genetikai csoportok közt látszólag nem voltak azokat elválasztó fizikai határok. A csoportok elterjedési területeit nem választották el folyók vagy nagy magasságú hegyek, azok mégsem keveredtek egymással.
A szakértők teóriája az volt, hogy a csoportok elkülönülésére az lehet a magyarázat, hogy a kérdéses területek annyira gazdagok erőforrásokban, hogy a medvéknek egyszerűen nem kell onnan kimozdulniuk. Ezt megerősítette, hogy egy dolog viszont korrelált a medvék egyes csoportjai által belakott területekkel: az őslakos nyelvcsaládok elterjedési területei.
Ami első hallásra furcsa lehet, de valójában nagyon logikus, mondják a kutatók. A medvék és az emberek igényei nagyon hasonlóak, ami az élőhelyet, a táplálékot és az egyéb erőforrásokat illeti. Így nem meglepő, hogy ugyanazon régiókat preferálják, és ha ott elég lazac, ivóvíz és más szükséges dolog van, tartósan megmaradnak a területen. De persze ennek fényében is rendkívül érdekes a kulturális és a biológiai diverzitás összefonódása, teszik hozzá a szakértők.
